Az arany ember

A Szent Borbála titkokat rejteget. A békés görög kereskedőnek álcázott Ali csorbadzsi a szultán kegyvesztett embere, s a hajófenéken reménytelen kincs lapul. Ali Csorbadzsi meghal, de a titkok és a pénz ereje továbbgyűrűzik. Mindent és mindenkit megront, aki kapcsolatba kerül vele. A gőgös rokon, Brazovics vagyona kártyavárként omlik össze. Timéa, érzelmeiben megalázva, érdekházasságot köt, s Timár Mihály, a főhős, aki jogtalanul jutott a nagy vagyonhoz, ugyancsak a pénz foglya lesz. Bármihez nyúl, arannyá válik, mint az egykori Midász király esetében, de hiába emelkedik rangban, vagyonban: igazi érzelmeket, valódi emberi kapcsolatokat pénzen nem vásárolhat. Timárnak szerencséje van. Senki szigetén megtalálja az igazi szerelmet, s van elég ereje, hogy hátat fordítván a világnak, e tündéri földön megteremtse a maga paradicsomát. S a többiek? Timéa, Kacsuka őrnagy s Athalie a társadalom keretein belül nem törhetnek ki a bűvös körből. Athalie börtönbe kerül, s az életben maradt Timéa és Kacsuka közé áthághatatlan falat von az örökös gyanakvás: hátha él valahol Timár Mihály, s egyszer visszatér evilági jogaiért? Az arany ember, ez a népmesék tündéri bájából, a romantika titokzatos varázsából s a kisrealizmus megannyi eleven mozzanatából összeszőtt remekmű, a meghasonlás klasszikus költeménye, amelyben az író saját korának ellentmondásos kérdéseire keres megnyugtató választ, s jut el Senki szigetére, ahol a munka, a szerelem és kölcsönösség valódi értékeinek jegyében építi fel az elérhetetlen boldogság lakhelyét. A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a „szegény” török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. „Alabástrom szobor” felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Mutass kevesebbet