Az Árpádok és asszonyaik

,,Én vagyok az a 'szerentsés, a'-ki első vagyok a 'Magyar Királynék rend szerént való, de ki-mondhatatlan munkával, fáradtsággal, és költségekkel, elő adásaiban, jól-lehet, hogy utánnam többek fognak majmozni" - írja a ,,Koronás Magyar Országi királynék az ő királyi jussokkal együtt" című, 1795-ben megjelent munkájának a ,,Kegyes Olvasóhoz" címzett előszavában Décsy Antal miskolci jogász. Ahogy az már az efféle jóslatok esetében lenni szokott, igaza is lett meg nem is. Az 1795 óta eltelt több mint kétszáz évben mindössze hárman akadtak, akik önálló, összefoglaló jellegű és tudományos igényű értekezést szenteltek valamely korszak magyar királynéi történetének. Az Árpád-kort illetően Papp Imre a teljesség igényével fellépő terjedelmesebb tanulmányt készített a korszak királynéiról, míg Dobozy Hajnalka az Árpád- és az Anjou-kor királynéinak történetét életrajzi vázlatokban dolgozta fel. Ugyanerre a korszakra terjedt ki Magyar Eszter munkája. A ,,majmozók" sorában tehát a jelen értekezés szerzője a negyedik. A teljesség kedvéért idekívánkozik, hogy napvilágot látott még két rövidebb, inkább vázlatnak tekinthető tanulmány is, melyek közül az egyik az Árpád-kori, a másik pedig az Árpád- és az Anjou-kori királynéi méltósággal foglalkozik, továbbá egy hosszabb könyvfejezet tekintette át az Árpád-kori s egy rövidebb a 11. századi királynékra vonatkozó ismereteket.

Mutass kevesebbet