Az askenázi kultúra ezer éve

Az askenázi kultúra ezer éve. A magyar kiadást szerkesztették: Szitás Erzsébet, Sz. Molnár Szilvia, Polgár Anikó, Csehy Zoltán. Pozsony, 2003. Kalligram. 600 + [16] p. Az askenázi kultúra ezer éve egy átfogó, esszékből és tanulmányokból álló művelődéstörténeti tanulmánykötet, amely a középkortól a modern korig mutatja be a közép- és kelet-európai (askenázi) zsidóság civilizációját. A francia Liana Levi kiadó gondozásában megjelent monumentális munkát magyarul a Kalligram Kiadó adta ki. A kötet célja, hogy megőrizze és rekonstruálja a holokauszt (nácizmus) által szinte teljesen elpusztított, Elzásztól Ukrajnáig húzódó jiddis nyelvű világ kulturális örökségét. A több mint 600 oldalas mű komplex, interdiszciplináris nézőpontból tárja fel az askenázi civilizációt. Történeti és földrajzi ív: Bemutatja a migrációs hullámokat, a Rajna-vidéki kezdeteket, majd a súlypont áthelyeződését Közép- és Kelet-Európába. Társadalmi struktúrák: Részletesen elemzi a zsidó hitközségek belső autonómiáját, önkormányzati rendszereit és a hagyományos családszerkezetet. Nyelv és irodalom: Kiemelt figyelmet szentel a jiddis nyelvnek mint összekötő kapocsnak, a jiddis irodalom kibontakozásának és a modern, nem zsidó nyelvű (például német, orosz) zsidó szerzők munkásságának. Vallás és filozófia: Tárgyalja a különböző vallási mozgalmakat, az ortodoxiát, a misztikus hászidizmust, a felvilágosodást (Haszkala), valamint a cionizmus és a zsidó munkásmozgalmak (Bund) politikai fordulatait. Művészet és kultúra: Áttekinti az askenázi alkotómunkát a színház, a korai film, a képzőművészet, a zene és a folklór területén. Identitásőrzés és emlékezet: A nácizmus által szétzúzott, hagyományos askenázi életmódot nem nosztalgikusan, hanem tudományos igénnyel, mégis a nagyközönség számára érthetően rekonstruálja. Kulturális egység felmutatása: Bizonyítja, hogy a hatalmas földrajzi széttagoltság ellenére a közös eredet, a hitközségi struktúra és a jiddis nyelv egy egységes európai civilizációt alkotott. Hiánypótló forrásmunka: A magyar nyelvű judaisztikai és kultúrtörténeti irodalomban alapműnek számít, amely segít megérteni a zsidóság integrációs és asszimilációs dilemmáit. Európai kontextus: Rávilágít arra, hogy az askenázi kultúra nem egy elszigetelt zárvány volt, hanem az európai kultúra alakulásának egyik központi, szerves formálója. "Ez a kötet a maga sokféleségében egy olyan világ történetét tárja fel a beavatott olvasó - s nem kifejezetten szakemberek - számára, mely szinte teljesen ismeretlen, mégis központi szerepe van az európai kultúra alakulásában. Egy olyan világét, amely Elzász és Ukrajna, illetve az Északi-tenger és Olaszország között terül el. Ezen az óriási területen azonban számtalan összekovácsoló, rokonító tényezővel találkozunk, ilyen például a köztis eredet, a hasonló szerveződésű hitközségek, valamint az azonos nyelv - a jiddis. E világ képviselőivel találkozó polgárok az elfogadás és az elutasítás között ingadoznak. Maguk a zsidók sem tudják eldönteni, hogy saját identitásuk megőrzését vagy az interációt válasszák-e. Ez, az askenáziak bonyolult történetéből eredő kultúra adja e könyv témáját. A kötet multidiszciplináris szerkesztőbizottságát a középkori és a modern történelem (Jean Baumgarten), a legújabb kori történelem (Annette Wieviorka) és az irodalom, illetve nyelvészet (Rachel Ertel és Itzhok Niborski) szakértői alkotják. Munkájukat az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Izrael legjobb egyetemi oktatói is segítették." Keménypapír-kötés illusztrált kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet