Az ego feloldása, ráébredés az Énre

Hogyan haladjunk végig a spiritualitás útján úgy, hogy a szenvedést magunk mögött hagyva megtapasztaljuk Isten szeretetének békéjét, hogy az illúzión felülemelkedve elérjük a megvilágosodást? Ez a gyűjteményes kötet, amely David R. Hawkins műveiből tartalmaz inspiráló szemelvényeket, az ego csalóka természetére hívja fel az olvasó figyelmét, és azt is megtudjuk, hogyan kerülhetők ki az ego csapdái. Ez a zsebkönyv főként napjaink mindig elfoglalt spirituális tanítványának szól, és megbízható társnak bizonyul a felsőbb igazság keresésének útján.Sir David R. Hawkins világszerte ismert pszichiáter, tudatkutató, spirituális előadó és misztikus. Több mint nyolc kötet, köztük a nagy közönségsikert elért Erő kontra erő szerzője. Műveit több mint 17 nyelvre fordították le.Scott Jeffrey számos könyv, például a Creativity Revealed: Discovering the Source of Inspiration szerzője.RÉSZLETEK A KÖNYVBőLAz ego nem a valódi énünk. Annak részeként örököltük, hogy embernek születtünk. Gyökerei az állatvilágba és az emberiség tudatfejlődésének primitív szakaszaiba nyúlnak vissza. Azt is mondhatjuk tehát, hogy a megvilágosodásra való törekvés nem más, mint az emberi fejlődés történetének összefoglalása.Ha következetesen őszinték vagyunk önmagunkhoz, nyilvánvalóvá válik, hogy az ego reakcióinak támasztéka az ezekből származó öröm, vagyis az a belső elégtétel, ami nem más, mint az önsajnálat, a harag, a düh, a gyűlölet, a büszkeség, a bűntudat, a félelem stb. jutalma. Bármennyire morbidnak tűnjék is, mindezeket az érzelmeket e rejtett öröm táplálja és gerjeszti. Hatásuk semlegesítéséhez csak annyi kell, hogy hajlandók legyünk ezeken a kétes, titkos benső örömökön túllépni, lemondani róluk Isten javára, valamint az, hogy az örömöt, megelégedést és boldogságot csak Istenben keressük.A spirituális fejlődés automatikusan következik abból, ha az elmét és hajlamait - mint kívülállót - inkább a kontextus, nem pedig a tartalom paradigmájának általános nézőpontjából figyeljük. Ahelyett hogy erőltetni próbálnánk a változást, csak hagyjuk, hogy Isten vigye véghez helyettünk azáltal, hogy teljesen feladjuk a kontrollt, az ellenállást és a nyereség/veszteség illúzióját. Nincs szükség arra, hogy megsemmisítsük vagy támadjuk az illúziót, pusztán csak arra, hogy hagyjuk megszűnni.Ha már nem hiszünk a látszatban, amelyet az érzékelés határoz meg, a valósnak gondolt világ eltűnik. Amikor azt választjuk, hogy az öröm és békesség belső, örök lehetőségével válunk eggyé, a világ szórakoztató vidámparkká változik, és úgy látjuk, hogy minden dráma csak színjáték.A mindennapi emberi élmények közt semmi sincs, ami az isteni Szeretet Jelenlétének öröméhez lenne hasonlítható. Nincs az az áldozat, nincs az az erőfeszítés, ami túl nagy lenne annak érdekében, hogy erre a Jelenlétre ráébredjünk.

Mutass kevesebbet