Az elektromágneses hullámok élettani hatásai

A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság ülésén 1929-ben, amikor az első 100 ezer voltos szabadvezeték létesítését tervezték a főváros területén, már aggály merült fel a nagyfeszültségű villamos energia veszélyeivel szemben. A korabeli krónikák szólnak ezekről, bár akkor csak általános bizalmatlanságról volt szó, a veszélyes élettani konzekvenciákkal lényegében még nem foglalkoztak. A nagy biztonsággal szerelt rendszerekkel szemben a bizalmatlanság az idők folyamán megszűnt. Évtizedeken át e tárgykörbe tartozó kérdések nem merültek fel olyan élesen, hogy azzal foglalkozni kellett volna. Azonban a nagyobb feszültségek, mint a 400 ezer és 750 ezer voltok távvezetékek megjelenése már elkerülhetetlenül hazánkban is felvetette azt a kérdést, hogy van-e a villamos és mágneses tereknek élettani konzekvenciákkal járó hatása. E kérdésre ugyan egyértelmű válasszal még ma sem rendelkezünk, mégis a külföldi tanpasztalatok alapján hazánkban is felmerült a szükségessége annak, hogy e vezetékek alatt és környezetében a napi tartózkodási idő korlátozását megfontolják.

Mutass kevesebbet