Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései

Name: Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései
Price: 990.00 HUF
Availability: InStock
Author: Kondricz Péter
ISBN: 9632245555

Kondricz Péter, Timár András - Az elektronikus kereskedelem jogi kérdései, Budapest 2000 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

990 Ft

1 800 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó

Antikvár bolt

Kedvezményes

hűségpont

Hogy működik az alku?

Kiadványunkban összefoglaljuk mindazon tudnivalókat, amelyeket az Internet térhódításának köszönhetően az elektronikus kereskedelemről, elsősorban annak jogi vetületéről ma már nem csak a programozóknak, jogászoknak, hanem minden, az Internettel szoros kapcsolatban lévő embernek tudnia kell. A kiadvány az elektronikus kereskedelmet elsősorban jogi szempontból tárgyalja, de nem kerüli meg a jogügyletek bonyolítása mögött meghúzódó műszaki háttér vizsgálatát sem. Ennek megfelelően röviden taglalja az Információs Társadalom és az elektronikus kereskedelem fogalmát, gyakorlati példákat mutat be, megismerteti az elektronikus szerződés és információ jogi védelmével kapcsolatos magyar szabályozást, valamint rávilágít az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi, adatvédelmi és szerzői jogi vetületére. A kötet végén egy rövid nemzetközi kitekintés ad képet arról, hogy az elektronikus kereskedelem joga milyen irányba látszik fejlődni az Európai Unió és az Egyesült Államok szabályozása tükrében.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9632245555
Kiadó:	KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás éve:	2000
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Akaprint Nyomdaipari Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	235 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 16.50 cm, Magasság: 23.50 cm
Súly:	0.35 kg
Kategória:	Jog, Törvény / Általános

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Köszönetnyilvánítás
Előszó 1
1. FEJEZET Információs Társadalom
1.1. Az Információs Társadalom eszméje 23
1.2. Bangemann Jelentés 24
1.3. Az Információs Társadalom építőelemei a Bangemann
Jelentés alapján 27
1.3.1. Hálózatok 27
1.3.2. Szolgáltatások 28
1.3.3. Alkalmazások 28
1.3.4. Interkonnektivitás, interoperabilitás 29
1.4. Az Információs Társadalom kiépítése az Európai Unióban 29
1.4.1. 1993 29
1.4.1.1. A brüsszeli Európai Tanács 29
1.4.2. 1994 30
1.4.2.1. Az Európai Tanács esseni nyilatkozata 30
1.4.2.2. Az „Európa útja az Információs Társadalomba" című cselekvési terv 30
1.4.2.3. A Bangemann Jelentés - A korfui Európai Tanács 31
1.4.2.4. A Negyedik Keretprogram 31
1.4.2.5. Az ISPO felállítása 32
1.4.3. 1995 32
1.4.3.1. G7 konferencia az Információs Társadalomról 32
1.4.3.2. Az Információs Társadalom Fórum felállítása 32
1.4.4. 1996 33
1.4.4.1. Az „Élet és munka az Információs Társadalomban: hangsúly az embereken" című Zöld Könyv 33
1.4.4.2. A „Korfutól Dublinig - Az új, előtérbe kerülő prioritások" című közlemény elfogadása 33
1.4.5. 1997 34
1.4.5.1. A „Telekommunikáció, a média és az információtechnológia közös fejlődési tendenciái, konvergenciája" című Zöld Könyv 34
1.4.5.2. A Felső Szintű Szakértői Csoport végső jelentése az Információs Társadalomról 34
1.4.6. 1998 35
1.4.6.1. Az ISPO 35
1.4.6.2. Az Információs Társadalom Promóciója: PROMISE 35
1.4.6.3. Az Ötödik Keretprogram elindítása 35
1.4.7. 1999 36
1.4.7.1. Az „Európa" kezdeményezés indítása, Európa Információs Társadalommá történő átalakulásának felgyorsításáért 36
1.4.7.2. Nyilvános konzultáció az 1999. évi Kommunikációs Beszámolóról 37
1.4.7.3. Zöld Könyv az „Állami szektorból származó információk - kulcsfontosságú erőforrás Európa számára" címmel 37
1.4.8. 2000 37
2. FEJEZET Elektronikus kereskedelem
2.1. Az elektronikus kereskedelem heterogenitását tükröző gyakorlati példák 41
2.1.1. Információcsere a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatokban 42
2.1.1.1. Az informatikai rendszerek kapcsolatai 42
2.1.1.2. Az EDI kialakulása 44
2.1.1.3. Az EDI szabványok jelentősége 45
2.1.1.4. Az EDI kommunikáció igényei, szabályozás 45
2.1.2. Elektronikus kereskedelem gazdálkodó szervezetek, vállalkozások között 48
2.1.2.1. Az elektronikus piacterek forradalma 49
2.1.2.2. Az elektronikus piacterek lehetőségei 49
2.1.2.3. Regisztráció 50
2.1.2.4. Katalógus 50
2.1.2.5. Vásárlás a katalógusból 50
2.1.2.6. Vásárlói (fordított) aukciók 51
2.1.2.7. Az elektronikus piacterek üzemeltetése 52
2.1.3. Elektronikus kereskedelem gazdálkodó szervezetek és fogyasztók között 53
2.1.3.1. Az elektronikus áruházak főbb jellemzői 53
2.1.3.2. Előnyök, többletszolgáltatások a hagyományos boltokkal szemben 54
2.1.3.3. Vásárló nyilvántartás és személyre szabott marketing 54
2.1.3.4. On-line hirdetések, on-line hirdetők 56
2.1.3.5. Gyors felfutású, hatalmas piac 57
2.1.3.6. Az elektronikus áruházak működése 57
2.1.3.7. Kiskereskedelmi áruházak 58
2.1.3.8. Ajánlattétel 58
2.1.3.9. Vásárló azonosítás - titkosítás 58
2.1.3.10. Áruk, ajánlatok publikálása, megjelenítése 59
2.1.3.11. Vásárlás folyamata - szerződéskötés, számla kibocsátás 60
2.1.3.12. On-line fizetés 60
2.1.3.13. Termékek leszállítása 63
2.1.3.14. Vásárlási bizalom 64
2.1.4. Az Internet, mint az elektronikus kereskedelem legjellemzőbb közege 64
2.1.4.1. Az Internet információtechnológiai jellemzői 64
2.1.4.2. Az Internet technológiai hatásai 65
2.1.4.3. Az Internet, mint hálózati közeg 66
2.1.4.4. Az Internet, mint média 66
2.1.4.5. Az Internet, mint kiskereskedelmi csatorna 70
2.2. Az elektronikus kereskedelem fogalma 71
2.2.1. Technológiai folyamatokat előtérbe helyező fogalom-meghatározás (tágabb értelmezés) 71
2.2.2. Ügyletek tartalmát előtérbe helyező fogalom-meghatározás (szűkebb értelmezés) 72
2.2.3. „Vegyes" szemlélet 73
2.2.4. Ipsojure jellegű fogalom-meghatározás 74
2.2.5. Az elektronikus kereskedelem fogalom-meghatározásának jelentősége 74
2.2.6. Az elektronikus kereskedelem jogi fogalma 75
2.3. Az elektronikus kereskedelem helye az Információs Társadalomban 76
2.3.1. Az elektronikus kereskedelem strukturális elhelyezkedése az Információs Társadalomban az információszolgáltatás módja alapján, az interaktív elektronikus kommunikáció 77
2.3.2. Az elektronikus kereskedelem strukturális elhelyezkedése az Információs Társadalomban a jogviszony alapján 78
2.3.3. Az elektronikus kereskedelem relációk szerinti struktúrája 79
2.4. Az elektronikus kereskedelem joga 80
2.5. Az elektronikus kereskedelem jogának elvei 80
2.5.1. Az elektronikus forma általános elismerésének elve (diszkrimináció megszüntetése) 80
2.5.2. Az elektronikus kereskedelem szabadságának elve 82
2.5.3. Sui generis jogalkotás, szubszidiaritás 82
2.5.4. Technológia- és médiasemlegesség 84
2.5.5. Funkcionális ekvivalencia 84
2.5.6. Globális jogalkotás, nemzetközi jelleg 86
2.6. Az elektronikus kereskedelem jogszabályi kapcsolatrendszere 90
3. FEJEZET Elektronikus kereskedelem a magyar jog tükrében
3.1. Az elektronikus formában kötött szerződések elismerése 93
3.2. Az elektronikus szerződéskötés szabadsága 95
3.3. Az elektronikus szerződéskötés 95
3.3.1. A szerződés létrejöttét megelőző szakasz 95
3.3.1,1. Cselekvőképesség 97
3.3.2. A szerződéskötés 98
3.3.2.1. A szerződéskötés alapelvei 98
3.3.2.2. Az elektronikus szerződéses nyilatkozatok értelmezése 101
3.3.2.3. Általános szerződési feltételek 102
3.3.2.4. A Web-site szerződés, mint kvázi csomagküldő szolgáltatás 103
3.3.2.5. Felek az elektronikus szerződéskötésben 104
3.3.2.6. Hosting 104
3.3.2.7. Caching 107
3.3.2.8. Web cache típusai 107
3.3.2.9. A közreműködő felelőssége 109
3.3.2.10. On-line, off-line teljesítés 110
3.3.2.11. A szerződés érvénytelenségének kérdései elektronikus környezetben 110
3.3.2.12. Alkalmazandó jog 111
3.3.3. Fizetés az elektronikus kereskedelemben, az elektronikus pénz 111
3.3.3.1. Hogyan határozható meg az elektronikus pénz? 112
3.3.4. Reklámjogi szabályok 113
3.4. Az információ jogi és technológiai védelme, biztonsága 116
3.4.1. Az információ jogi védelme 116
3.4.1.1. Az információ biztonságának védelme saját rendszeren belül 117
3.4.1.2. Védelem szervezeten belüli munkatársak esetleges jogosulatlan hozzáférése, felhasználása ellen 117
3.4.1.3. Védelem külső támadás ellen 118
3.4.1.4. Az információ biztonságának jogi védelme saját rendszeren kívül 120
3.4.2. Az információ technológiai védelme, biztonsága 120
3.4.2.1. Az adatok magánjellegűségének védelme 121
3.4.2.2. Felhasználó-azonosítás 123
3.4.2.3. Az elektronikus dokumentumok hitelesítése és titkosítása 123
3.4.2.4. Public Key Infrastructure 125
3.4.2.5. A titkosításra, hitelesítésre szolgáló módszerek 125
3.4.2.6. Az elektronikus aláírás létrehozása és ellenőrzése 127
3.4.3. Az elektronikus aláírás jogi kérdései különös tekintettel az Európai Unió irányelvére 128
3.4.3.1. Elektronikus dokumentummal szemben támasztott követelmények 128
3.4.3.2. Az elektronikus okiratok bizonyító ereje a bizonyítási eljárás során 128
3.4.3.3. Tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltató ... 133
3.4.3.4. A tanúsítvány 134
3.4.3.5. Felelősségi szabályok 136
3.4.4. A szerződéskötés folyamata a gyakorlatban 138
3.4.4.1. A vásárlást megelőző lépések 138
3.4.4.2. A vásárlás 138
4. FEJEZET Elektronikus kereskedelem viszonya más jogágakkal
4.1. Fogyasztóvédelem az Információs Társadalomban 141
4.1.1. A fogyasztóvédelem elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos általános jogszabályai 143
4.1.2. A fogyasztóvédelem elektronikus kereskedelemre vonatkozó speciális jogszabályai 145
4.1.2.1. Az elektronikus ügyletek átláthatósága 146
4.1.2.2. Arányos felelősségi szabályok kialakítása 147
4.1.2.3. A tisztességtelen reklámtevékenység 147
4.1.2.4. Gyors jogorvoslati rendszer kialakítása 147
4.2. Személyes adatok védelme az elektronikus kereskedelemben 147
4.2.1. Nemzetközi kitekintés 148
4.2.2. A magyar jog adatvédelemre vonatkozó háttérszabályai 152
4.2.3. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és a közösségi irányelvek, valamint a 108. számú Európa Tanács egyezmény összehasonlítása 153
4.2.3.1. Adatkezelő, adatfeldolgozó és felelősségük 154
4.2.3.2. Adatkezelés 155
4.2.3.3. Védett jogalanyok 156
4.2.3.4. Az adatalany hozzájárulásának formája 156
4.2.3.5. Alapelvek 157
4.2.3.6. Különleges adatok 157
4.2.3.7. Az adatkezelés biztonsága 157
4.2.3.8. Az adatkezelő bejelentési kötelezettsége 158
4.2.3.9. Nemzetközi együttműködés 159
4.2.4. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény és a végrehajtására kiadott 170/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a statisztikai célból gyűjtött és feldolgozott személyes adatok védelméről szóló 97(18) Európa Tanács ajánlásának összevetése néhány szempontból 160
4.3. A szerzői jog és az elektronikus kereskedelem összefüggései 162
4.3.1. A szerzői jog nemzetközi forrásai, multilaterális egyezmények 162
4.3.2. A szerzői jog szabályainak áttekintése 163
4.3.2.1. A személyhez fűződő jogok 165
4.3.2.2. A szerző vagyoni jogai 165
4.3.3. A szerzői jog kérdései az Információs Társadalomban 168
4.3.3.1. A szerzői joggal kapcsolatos új kihívások 169
4.3.4. A szerzői jog fejlődése az Európai Unióban és hazánkban 169
4.3.4.1. Az Információs Társadalom szerzői jogi kérdései az Európai Unió irányelv-tervezete alapján, figyelemmel a magyar szerzői jog rendelkezéseire 171
4.3.4.2. A többszörözés joga 171
4.3.4.3. A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga 173
4.3.4.4. A terjesztés joga 174
4.3.4.5. Kivételek a többszörözés, nyilvánossághoz való közvetítésének és a terjesztés joga alól, a mű szabad felhasználása 175
4.3.4.6. Szerzői jog védelmét szolgáló műszaki intézkedések 176
4.3.4.7. Összefoglaló 178
5. FEJEZET Nemzetközi kitekintés
5 1. Model Law az elektronikus kereskedelemről 181
5.1.1. A Model Law célja 182
5.1.2. A Model Law jellemzői 183
5.1.2.1. Mintajelleg 183
5.1.2.2. Keretjogi megoldás 183
5.1.2.3. Önálló jog 183
5.1.2.4. Nemzetközi jelleg érvényesülése 184
5.1.2.5. Technológia-semleges szabályozás 184
5.1.2.6. Funkcionális ekvivalencia érvényesülése 185
5.1.2.7. „Minimum jog" 185
5.1.2.8. Az elektronikus alapú jogügylet joghatásának általános elismerése 186
5.1.2.9. Polgári jog általános elveinek érvényesülése 186
5.1.2.10. A Model Law és a közigazgatás, illetve más jogágak kapcsolata 187
5.1.3. A Model Law struktúrája 187
5.1.3.1. Általános rész 187
5.1.3.2. Diszkrimináció tilalma 189
5.1.3.3. Hivatkozással beépítés 189
5.1.3.4. Irat 190
5.1.3.5. Aláírás 190
5.1.3.6. Eredetiség 190
5.1.3.7. Az elektronikus adatközlés bizonyító ereje 191
5.1.3.8. Az elektronikus információ átvitele 191
5.1.3.9. A szerződés érvényessége 191
5.1.3.10. Elektronikus jognyilatkozat jogi kellékei 192
5.1.3.11. Átvételi elismervény 192
5.1.3.12. Az elektronikus jognyilatkozat ideje és helye 192
5.1.3.13. Különös rész 193
5.1.4. Összegzés 193
5.2. Az elektronikus kereskedelem jogi szabályozása az Európai Unióban 193
5.2.1. „Átláthatósági" irányelv 194
5.2.1.1. Az irányelv céljai 195
5.2.1.2. Az irányelv legfontosabb előírásai 195
5.2.1.3. De jure és de facto szabályok 196
5.2.1.4. Jogalkotási és bejelentési eljárás 197
5.2.2. Az elektronikus kereskedelem jogi aspektusairól szóló irányelv-tervezet 197
5.2.2.1. Az irányelv céljai 198
5.2.2.2. A szabályozás jellemzői 198
5.2.2.3. Az irányelv legfontosabb előírásai 201
5.2.2.4. Definíciók 201
5.2.2.5. Az információs társadalmi szolgáltatást nyújtó szolgáltató 202
5.2.2.6. Általános tájékoztatási kötelezettség 202
5.2.2.7. Reklám 203
5.2.2.8. Elektronikus szerződéskötés 203
5.2.2.9. Szerződéskötéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség 204
5.2.2.10. A megrendelés 205
5.2.2.11. A szolgáltatás-közvetítők felelősségi rendszere 205
5.2.2.12. Felelősség egyszerű közvetítés alapján 206
5.2.2.13. Caching 206
5.2.2.14. Hosting 207
5.2.2.15. Információfigyelés 207
5.2.2.16. Államok számára előírt feladatok 207
5.2.2.17. Hatálybalépés 208
5.2.3. Az elektronikus aláírásról szóló irányelv 208
5.2.3.1. Az irányelv céljai 208
5.2.3.2. Az irányelv hatálya 209
5.2.3.3. Szubszidiárius jogalkotás 209
5.2.3.4. Az elektronikus aláírás, mint alternatíva 210
5.2.3.5. Technológiasemleges szabályozás 210
5.2.3.6. A felek magánautonómiája, a szerződéses szabadság elve 210
5.2.3.7. Zárt felhasználói csoport 211
5.2.3.8. Az elektronikus aláírás általános jogi elismerése 211
5.2.3.9. Az elektronikus aláírás ekvivalenciája 212
5.2.3.10. Az elektronikus aláírás-hitelesítés piaci tevékenység 212
5.2.3.11. Az elektronikus aláíráshitelesítés-szolgáltató .. 212
5.2.3.12. Az irányelv legfontosabb előírásai 214
5.2.3.13. Definíciók 214
5.2.3.14. Technikai követelmények 217
5.2.3.15. Jogi követelmények 217
5.2.3.16. Személyi feltételek 218
5.2.3.17. Pénzügyi feltételek 218
5.2.3.18. A piaci részvétel feltételei 218
5.2.3.19. Belső piaci alapelvek 219
5.2.3.20. Az elektronikus aláírás joghatása 220
5.2.3.21. Felelősségi rendszer 220
5.2.3.22. Nemzetközi vonatkozások 221
5.2.3.23. Személyi adatvédelem 222
5.2.3.24. Irányelv életbelépésével, működésével kapcsolatos Uniós feladatok 222
5.3. Az Amerikai Egyesült Államok elektronikus kereskedelmi joga 223
5.3.1. Jellemzők 223
5.3.2. Elektronikus kereskedelem 224
5.3.2.1. Az elektronikus ügyletek hatálya az Egységes számítógép információs ügyletekről szóló törvénytervezet alapján 224
5.3.2.2. Az elektronikus forma általános jogi elismerése 225
5.3.2.3. Az elektronikus ügyletek írásbelivel egyező elbírálása 226
5.3.2.4. Ajánlat 226
5.3.2.5. Az ajánlat elfogadása 227
5.3.3. Elektronikus aláírás 229
5.3.3.1. Az elektronikus aláírás hatálya 229
5.3.3.2. Elektronikus aláírás vagy digitális aláírás 230
5.3.3.3. Az elektronikus aláírás módja 230
5.3.3.4. Az aláíráshitelesítés 232
5.3.3.5. Az elektronikus aláírások bizonyító ereje 232
5.3.3.6. Az Amerikai Egyesült Államok elektronikus aláírásról szóló törvénye 233
Felhasznált irodalom 235