Az élelmiszer-gazdasági marketing alapjai

Name: Az élelmiszer-gazdasági marketing alapjai
Price: 500.00 HUF
Availability: InStock
Author: Tomcsányi Pál
ISBN: 9632326075

Tomcsányi Pál - Az élelmiszer-gazdasági marketing alapjai

(0 vélemény)

Antikvár könyv

500 Ft

2 400 Ft

79%

40 Ft visszajár

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Jelenleg nincs elérhető antikvár példányunk ebből a könyvből.
Ha előjegyzi, azonnal értesítjük, amint újra kapható lesz.

Van eladó példánya? Nálunk egyszerűen értékesítheti online, akár egyetlen kötetet vagy teljes könyvgyűjteményt is felvásárolunk.
Nagyobb mennyiség esetén szakértő kollégánk díjmentesen házhoz megy.
Ha előjegyzi, azonnal értesítjük, amint újra kapható lesz.

Van eladó példánya? Nálunk egyszerűen értékesítheti online, akár egyetlen kötetet vagy teljes könyvgyűjteményt is felvásárolunk.
Nagyobb mennyiség esetén szakértő kollégánk díjmentesen házhoz megy. Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

ISBN:	9632326075
Kiadó:	Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás éve:	1988
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Franklin Nyomda
Illusztrátorok:	Takács László
Borítótervezők:	Urmay László
Kötés típusa:	kemény papírkötés
Terjedelem:	459
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.50 cm, Magasság: 24.50 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Közgazdaságtan

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

Előszó 
Olvasási útmutató 

1. rész. A marketingmunka megalapozása

1: Bevezetés a marketingszemléletbe 
1.1. Piacos termelés—piacképesség 
1.2. A marketing kialakulása 
 1.2.1. Strukturális és dinamikus megközelítése 
 1.2.2. Történeti áttekintés 
 1.2.3. A marketing mint szemlélet és tevékenység 
1.1)A marketing jellemzői 
 1.3.1. Választéki és innovatív magatartás 
 1.3.2. Fogyasztóközpontos termelés, fogyasztóvédelem 
 1.3.3. Marketing a szocialista gazdaságban 
1.4. Marketingtevékenységek és -eszközök 
 1.4.1. A tevékenységek csoportosítása és a marketingrnix 
 1.4.2. A marketing alkalmazási irányai és formái 
1.5.)A marketing szintjeí és feltételei 
1.6. A marketing definíciói és részfeladatai 

2. A piac közgazdasági elemei és a marketing 
2.1. Az árucsere közgazdasági alapfogalmai 
 2.1.1. Az áru és az érték 
 2.1.2. Az értéktörvény 
2.2. A piac jelenségei 
 2.2.1; A piac fogalma és formái 
 2.2.2. A kereslet és kínálat 
 2.2.3. A piaci verseny 
2.3. A rugalmasság 
2.4. A piac időbeli változásai 
2.5. Az áralakítás 

3. A piacfeltárás módszerei a marketingben 
3.1. Piackutatási fogalmak és feladatok 
 3.1.1. A tevékenység jellemzői és helye a marketingben 
 3.1.2. A piackutatás módjai és rendszerezésük 
 3.1.3. A piackutatás időpontja, célja, feladata 
3.2. Meglévő piaci információk hasznosítása 
 3.2.1. A szekunder (asztali) kutatások alkalmazása 


.1.3t, A pl ognózIti 	
1.3..1. Heti' isitikos módszerek 	
3..1. Ii.e.deti adatfelvételek és értékelé%111 	
3.3.1. A primer (terepi) infortnáci,",1, iclosztása 	
3.3.2. A megkérdezés módszerei 	
. 3.3.3. A mintanagyság méretezése és a panel 	

3.3.4. Piaci megfigyelések, kísérletek és tesztek 	
3.4. A piackutatás története és feladata a gyakorlatban 	
3.4.1. A piacfeltárás kialakulása és alkalmazása 	
3.4.2. Időszerű feladatok az élelmiszer-gazdaság piackutatásában 	
3.4.3. A piackutatás munkafolyamata és terméke: a jelentés 	
4. Az élelmezésmarketing lélektani és szociológiai vonatkozásai 	
4.1. Emberléptékű marketing 	
4.1.1. Az ember mint természeti lény 	
4.1.2. Társadalomgazdasági és történelmi vonatkozások 	
4.1.3. Emberismeret és tipológia 	
41.4. A marketing lélektani és szociológiai kapcsolatai 	
4.2. A lélektan fő irányai 	
(4:2:1. Magatartás-lélektan    
4.2.2. Mélylélektan    
- Alaklélektan  

4.2.4. A pszichológia újabb útjai 	
4.3. Emberi igények, fogyasztás és vásárlás 	
■.4.3.1;;Szükségletek és igények 	
4.3.2. Fogyasztáslélektan és konzumerizmus 	
4.3.3. Az élelmiszer-fogyasztás társadalom-lélektana 	
4.3.4. A vásárlás lélektana és szociológiája 	
4.4. A piac irányításának lélektana 	
4.4.1. A kommunikáció és a tanulás szerepe a vásárló irányításában 	
4.4.2. Az empátia és a személyes kapcsolatok 	
4.4.3:Kereskedelem-lélektan 	
4.5. A marketingmunka lélektana 	
4.5.1. A vállalati magatartás lélektani vonatkozásai 	
4.5.2. A kreatív marketing lélektani vonatkozásai 	
II. rész. A piaci munkaműveletek elemei
5. Piacformálás, marketingkommunikáció 	
5.1. A piacformálás irányai és eszközei 	
5.2. A marketingkommunikáció rendszerezése és áttekintése 	
5.2.1. Kommunikációs műfajok 	
5.2.2: Kommunikációs csatornák 	
5.2.3. A reklámszervezés és a hatékonyság 	
5.2.4. Kapcsolatok a nyilvánossággal (PR) 	
5.3. A kommunikáció tartalma és a véleményformálás 	
5.3.1. A reklám célja és célcsoportja 	
5.3.2. Képzelet és beállítódás 	
5.3.3. A reklám formázása, mondanivalója 	
5.3.4. A reklám etikája 	


 5.4.1. Az eltSmozdltó (promoclonáli%) nktivitcimik ál lel, inié.e 

 5.4.2. K ó/Ny.11cl) inediális áruajánlás 

    A) kiállítás és vásár 

    11) Alkalmi árusítás 

    C) Az eladás előmozdítása (vásárlásösztönzés) az eladás helyén 

 5.4.3. Közvetlen személyes áruajánlás 

    A) A személyes eladás 

    B) Vállalatközi marketing 

    C) Szellemi értékek eladása — átadása 

6. A marketing áruforgalmi vonatkozásai 

6.1. Az áruforgalom szerkezete 

 6.1.1. Az árumozgás fogalmai és formái 

 6.1.2. Értékesítési csatornák, termékforgalmazási rendszerek 

6.2. A közvetítő nagykereskedelem és a „nagypiac" 

 6.2.1. Feladatok, szervezési formák és ügyletek 

 6.2.2. A szervezett piac és a korszerű árképzés 

 6.2.3. Külkereskedelem és ipar az áruforgalomban 

6.3. A kiskereskedelem szerepe és formái 

 6.3.1. Fogyasztói elvárások és kiskereskedelmi feladatok 

 6.3.2. A kiskereskedelem differenciálódó formái 

6.4. Csatornaválasztás és piaci együttműködés 

III. rész. A termékmarketing módszertana, szintézise

7. Általános ökonómiai áruismeret 

7.1. A marketing termékpolitikai gondjai 

 7.1.1. A termékpolitika dimenziói 

 7.1.2. A termékpolitikai döntések vázlata, a tényezők kapcsolata 

 7.1.3. A termék fogalma, tényezői, típusai és a piac 

7.2. Terméktulajdonságok és funkciók, a minőség 

 7.2.1. A tulajdonságok természettudományos és emberközpontos rendszerezése

    A) A tulajdonságok rendszerezése — igényeink szerint 

    B) Organikus tulajdonságok 

    C) Mennyiségtani tulajdonságok 

    D) A terméktulajdonságok funkcionális értelmezése 

 7.2.2. A minőség mint használati érték 

 7.2.3. Tulajdonságok számszerűsítése, viszonyítása, a minőség összevonása 

    A) A számszerűsítés elemei 

    B) A skálatípusok áttekintése 

    C) A számszerűsítés módjai és műveletei 

    D) A tulajdonságok kiválasztása és együttes hatása 

   (É)\ A viszonyítás elve és módjai 
    ,
7.3. A m inóség becslése modellezéssel 

 7.3.1. A komplex minőség szakértői becslése és fogyasztói megítélése 

    A) A tulajdonságok becslése, a pontozás célja 

    13) A gyakorlatban fontosabb értékelő becslési (pontozási) módszerek 

    C) A súlyozás módszerei 

    D) A szenzorikus és a fogyasztói értékrend vizsgálatok 

    E) A preferenciamérés módszerei 


  V   A preferencia becslése arányskálán 
      I. A piaci kísérletekben szerzett tapasztalatok 
      II. Az arányskálán való preferenciabecslés módszertani lehetőségei 
 7.3.2. Terméktulajdonságok ökonómiai transzformációja 
    A) Az áruérték modellezése 
    BYIermészettudományos paraméterek ökonómiai transzformációs modell
      jel 
      a) Terméktípus-preferencia 
      b) Termékveszteség 
             hatású tényezők 
     15Együttesen ható tényezők 
  / C) rnodellparaméterek becslése és a számítás gyakorlati alkalmazása 
    D) Az ökonómiai termékértékelés munkamenete 
    E) Áruérték a vertikális érdekegyeztetésben 
7.4. A termék és a termelés hatékonyságának előrebecslése 
 7.4.1. A haszonhatás költséghez viszonyítása 
 7.4.2. A szintetikus ökonómiai mutató 
 7.4.3. A haszonhatás-költségelemzés (értékelemzés) módszere 
    A) Az értékelemzés lényege, jelentősége a marketing-termékfejlesztésben 
    B) Az értékelemzés céljai, a funkcióelemzés vázlata 
    C) Komplex értékelés az értékelemzésben 
    D) Az értékelemzés munkaszakaszai 
    E) Az értékelemzés alkalmazása az élelmiszer-gazdaságban 
 7.4.4. A termékek ökonómiai elemzésének alkalmazása 
7.5. A termékválaszték szerkezete és fejlődése 
 7.5.1. A termék- és fajtaválaszték elemei és statikus tervezése 
 7.5.2. A választék dinamikája 
 7.5.3. A termékek életciklusa az élelmiszer-gazdaságban 
7.6. A termék piacra vitelének tényezői 
 7.6.1. A termék és a fogyasztó társadalom-lélektani kapcsolata 
    A ) A termékről kialakuló fogyasztói imázs 
      Árujelzések, elnevezések 
 7.6.2. A piacra vitel jogi vonatkozásai 
    .1) Iparjogvédelmi intézmények 
    D) Korlátozó jogszabályok, szabványosítás 
 7.6.3. A piacra vitel technológiája, a logisztika 

8. Az élelmiszer-gazdasági marketing tervezése és szervezése 
8.1. A piaci döntés alapelemei 
 8.1.1. Piaci magatartás, marketing stratégia 
    A) A személyi és vállalati magatartás 
    13) Stratégia a piacon — a piaccal szemben 
 8.1.2. Döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás, vezetés 
    A) A módszeres és termékorientált döntés 
    B) A döntés mechanizmusa 
    C) A döntéshozó egység 
 8.1.3. Piacos termelés: ellátásfejlesztés és versenyképesség növelés 
8.2. Termékszerkezet és termékpolitika 
 8.2.1. A termelésszervezés feladatai 
 8.2.2. A várható gazdaságosság becslése
    A) A becsült hozam (árbevétel) 
    8) Mennyiségarányos költségtényezők 


      C) A költségstruktúrától független fajlagos ráfordítás különbségek 
      I)) A várható ár- és költségváltozások egybevetése 
   8.2.3. A termékmennyiség és a termelési szerkezet tervezése 
      A) Egy termék mennyisége 
      B) A termelési (termék) szerkezet 
  8.3. Termékmenedzselés 
   8.3.1. Dinamikus termékpolitika 
      A) Kreativitás és kezdeményezés 
      B) Innovatív, választéki termékmenedzselés 
   8.3.2. Terméktervezés és -bevezetés 
      A) A termékkialakítás és -kiválasztás 
      B) Tesztelés és piaci bevezetés 
   8.3.3. Termék- és választékgondozás 
      A) Termék-„felügyelet" 
      B) A termék kivonása és a választék fenntartása 
  8.4. Az eszközválasztás stratégiája 
   ''8.4.1. A marketingmix és tervezése 
   8.4.2. A marketingtevékenységek összefüggése 
      A) Az egymást kiegészítő hatás 
      B) Szinergikus hatás a marketingben 
   8.4.3. A marketingstratégia eldöntése 
      A) A stratégia típusai 
      B) Marketingkoncepció, infrastruktúra és program 
      C) A marketingműveletek döntési nehézségei 
      D) A marketingeredmények ellenőrzése 
  8.5. Az agrármarketing szervezése és szervezetei 
   8.5.1. Az élelmiszer-gazdaság időszerű piaci szervezete 
      A) A termékforgalmazási rendszer struktúrája 
      B) A zöldség-gyümölcs piac néhány speciális kérdése 
   8.5.2. A vállalati (mikro-) marketing lehetőségei az élelmiszer-gazdaságban ..     A) A mikromarketing sajátosságai 
.     A) A mikromarketing sajátosságai 
      B) Vállalati marketing a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
      C) Marketingkapcsolatok a kereskedelemmel 
   8.5.3. A kollektív mezomarketing 
      A) Az élelmiszer-gazdaság marketingstruktúrája 
      B) Társult (társasági) marketing 
      C) Közösségi marketing 
   8.5.4. Az állami (makro-) marketingtevékenység 
  8.6. Agrármarketing-képzés és -kutatás 
   8.6.1. Az emberi tényező: vezetők és döntés-előkészítők 
   8.6.2. A diszciplína struktúrája, oktatása és kutatása 
  Összefoglaló megjegyzések 
  Irodalom 
  Nlagyarázatos targynuttató (Glosszárium)

Előszó 
Olvasási útmutató 

1. rész. A marketingmunka megalapozása

1: Bevezetés a marketingszemléletbe 
1.1. Piacos termelés—piacképesség 
1.2. A marketing kialakulása 
 1.2.1. Strukturális és dinamikus megközelítése 
 1.2.2. Történeti áttekintés 
 1.2.3. A marketing mint szemlélet és tevékenység 
1.1)A marketing jellemzői 
 1.3.1. Választéki és innovatív magatartás 
 1.3.2. Fogyasztóközpontos termelés, fogyasztóvédelem 
 1.3.3. Marketing a szocialista gazdaságban 
1.4. Marketingtevékenységek és -eszközök 
 1.4.1. A tevékenységek csoportosítása és a marketingrnix 
 1.4.2. A marketing alkalmazási irányai és formái 
1.5.)A marketing szintjeí és feltételei 
1.6. A marketing definíciói és részfeladatai 

2. A piac közgazdasági elemei és a marketing 
2.1. Az árucsere közgazdasági alapfogalmai 
 2.1.1. Az áru és az érték 
 2.1.2. Az értéktörvény 
2.2. A piac jelenségei 
 2.2.1; A piac fogalma és formái 
 2.2.2. A kereslet és kínálat 
 2.2.3. A piaci verseny 
2.3. A rugalmasság 
2.4. A piac időbeli változásai 
2.5. Az áralakítás 

3. A piacfeltárás módszerei a marketingben 
3.1. Piackutatási fogalmak és feladatok 
 3.1.1. A tevékenység jellemzői és helye a marketingben 
 3.1.2. A piackutatás módjai és rendszerezésük 
 3.1.3. A piackutatás időpontja, célja, feladata 
3.2. Meglévő piaci információk hasznosítása 
 3.2.1. A szekunder (asztali) kutatások alkalmazása 


.1.3t, A pl ognózIti 	
1.3..1. Heti' isitikos módszerek 	
3..1. Ii.e.deti adatfelvételek és értékelé%111 	
3.3.1. A primer (terepi) infortnáci,",1, iclosztása 	
3.3.2. A megkérdezés módszerei 	
. 3.3.3. A mintanagyság méretezése és a panel 	

3.3.4. Piaci megfigyelések, kísérletek és tesztek 	
3.4. A piackutatás története és feladata a gyakorlatban 	
3.4.1. A piacfeltárás kialakulása és alkalmazása 	
3.4.2. Időszerű feladatok az élelmiszer-gazdaság piackutatásában 	
3.4.3. A piackutatás munkafolyamata és terméke: a jelentés 	
4. Az élelmezésmarketing lélektani és szociológiai vonatkozásai 	
4.1. Emberléptékű marketing 	
4.1.1. Az ember mint természeti lény 	
4.1.2. Társadalomgazdasági és történelmi vonatkozások 	
4.1.3. Emberismeret és tipológia 	
41.4. A marketing lélektani és szociológiai kapcsolatai 	
4.2. A lélektan fő irányai 	
(4:2:1. Magatartás-lélektan    
4.2.2. Mélylélektan    
- Alaklélektan  

4.2.4. A pszichológia újabb útjai 	
4.3. Emberi igények, fogyasztás és vásárlás 	
■.4.3.1;;Szükségletek és igények 	
4.3.2. Fogyasztáslélektan és konzumerizmus 	
4.3.3. Az élelmiszer-fogyasztás társadalom-lélektana 	
4.3.4. A vásárlás lélektana és szociológiája 	
4.4. A piac irányításának lélektana 	
4.4.1. A kommunikáció és a tanulás szerepe a vásárló irányításában 	
4.4.2. Az empátia és a személyes kapcsolatok 	
4.4.3:Kereskedelem-lélektan 	
4.5. A marketingmunka lélektana 	
4.5.1. A vállalati magatartás lélektani vonatkozásai 	
4.5.2. A kreatív marketing lélektani vonatkozásai 	
II. rész. A piaci munkaműveletek elemei
5. Piacformálás, marketingkommunikáció 	
5.1. A piacformálás irányai és eszközei 	
5.2. A marketingkommunikáció rendszerezése és áttekintése 	
5.2.1. Kommunikációs műfajok 	
5.2.2: Kommunikációs csatornák 	
5.2.3. A reklámszervezés és a hatékonyság 	
5.2.4. Kapcsolatok a nyilvánossággal (PR) 	
5.3. A kommunikáció tartalma és a véleményformálás 	
5.3.1. A reklám célja és célcsoportja 	
5.3.2. Képzelet és beállítódás 	
5.3.3. A reklám formázása, mondanivalója 	
5.3.4. A reklám etikája 	


 5.4.1. Az eltSmozdltó (promoclonáli%) nktivitcimik ál lel, inié.e 

 5.4.2. K ó/Ny.11cl) inediális áruajánlás 

    A) kiállítás és vásár 

    11) Alkalmi árusítás 

    C) Az eladás előmozdítása (vásárlásösztönzés) az eladás helyén 

 5.4.3. Közvetlen személyes áruajánlás 

    A) A személyes eladás 

    B) Vállalatközi marketing 

    C) Szellemi értékek eladása — átadása 

6. A marketing áruforgalmi vonatkozásai 

6.1. Az áruforgalom szerkezete 

 6.1.1. Az árumozgás fogalmai és formái 

 6.1.2. Értékesítési csatornák, termékforgalmazási rendszerek 

6.2. A közvetítő nagykereskedelem és a „nagypiac" 

 6.2.1. Feladatok, szervezési formák és ügyletek 

 6.2.2. A szervezett piac és a korszerű árképzés 

 6.2.3. Külkereskedelem és ipar az áruforgalomban 

6.3. A kiskereskedelem szerepe és formái 

 6.3.1. Fogyasztói elvárások és kiskereskedelmi feladatok 

 6.3.2. A kiskereskedelem differenciálódó formái 

6.4. Csatornaválasztás és piaci együttműködés 

III. rész. A termékmarketing módszertana, szintézise

7. Általános ökonómiai áruismeret 

7.1. A marketing termékpolitikai gondjai 

 7.1.1. A termékpolitika dimenziói 

 7.1.2. A termékpolitikai döntések vázlata, a tényezők kapcsolata 

 7.1.3. A termék fogalma, tényezői, típusai és a piac 

7.2. Terméktulajdonságok és funkciók, a minőség 

 7.2.1. A tulajdonságok természettudományos és emberközpontos rendszerezése

    A) A tulajdonságok rendszerezése — igényeink szerint 

    B) Organikus tulajdonságok 

    C) Mennyiségtani tulajdonságok 

    D) A terméktulajdonságok funkcionális értelmezése 

 7.2.2. A minőség mint használati érték 

 7.2.3. Tulajdonságok számszerűsítése, viszonyítása, a minőség összevonása 

    A) A számszerűsítés elemei 

    B) A skálatípusok áttekintése 

    C) A számszerűsítés módjai és műveletei 

    D) A tulajdonságok kiválasztása és együttes hatása 

   (É)\ A viszonyítás elve és módjai 
    ,
7.3. A m inóség becslése modellezéssel 

 7.3.1. A komplex minőség szakértői becslése és fogyasztói megítélése 

    A) A tulajdonságok becslése, a pontozás célja 

    13) A gyakorlatban fontosabb értékelő becslési (pontozási) módszerek 

    C) A súlyozás módszerei 

    D) A szenzorikus és a fogyasztói értékrend vizsgálatok 

    E) A preferenciamérés módszerei 


  V   A preferencia becslése arányskálán 
      I. A piaci kísérletekben szerzett tapasztalatok 
      II. Az arányskálán való preferenciabecslés módszertani lehetőségei 
 7.3.2. Terméktulajdonságok ökonómiai transzformációja 
    A) Az áruérték modellezése 
    BYIermészettudományos paraméterek ökonómiai transzformációs modell
      jel 
      a) Terméktípus-preferencia 
      b) Termékveszteség 
             hatású tényezők 
     15Együttesen ható tényezők 
  / C) rnodellparaméterek becslése és a számítás gyakorlati alkalmazása 
    D) Az ökonómiai termékértékelés munkamenete 
    E) Áruérték a vertikális érdekegyeztetésben 
7.4. A termék és a termelés hatékonyságának előrebecslése 
 7.4.1. A haszonhatás költséghez viszonyítása 
 7.4.2. A szintetikus ökonómiai mutató 
 7.4.3. A haszonhatás-költségelemzés (értékelemzés) módszere 
    A) Az értékelemzés lényege, jelentősége a marketing-termékfejlesztésben 
    B) Az értékelemzés céljai, a funkcióelemzés vázlata 
    C) Komplex értékelés az értékelemzésben 
    D) Az értékelemzés munkaszakaszai 
    E) Az értékelemzés alkalmazása az élelmiszer-gazdaságban 
 7.4.4. A termékek ökonómiai elemzésének alkalmazása 
7.5. A termékválaszték szerkezete és fejlődése 
 7.5.1. A termék- és fajtaválaszték elemei és statikus tervezése 
 7.5.2. A választék dinamikája 
 7.5.3. A termékek életciklusa az élelmiszer-gazdaságban 
7.6. A termék piacra vitelének tényezői 
 7.6.1. A termék és a fogyasztó társadalom-lélektani kapcsolata 
    A ) A termékről kialakuló fogyasztói imázs 
      Árujelzések, elnevezések 
 7.6.2. A piacra vitel jogi vonatkozásai 
    .1) Iparjogvédelmi intézmények 
    D) Korlátozó jogszabályok, szabványosítás 
 7.6.3. A piacra vitel technológiája, a logisztika 

8. Az élelmiszer-gazdasági marketing tervezése és szervezése 
8.1. A piaci döntés alapelemei 
 8.1.1. Piaci magatartás, marketing stratégia 
    A) A személyi és vállalati magatartás 
    13) Stratégia a piacon — a piaccal szemben 
 8.1.2. Döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás, vezetés 
    A) A módszeres és termékorientált döntés 
    B) A döntés mechanizmusa 
    C) A döntéshozó egység 
 8.1.3. Piacos termelés: ellátásfejlesztés és versenyképesség növelés 
8.2. Termékszerkezet és termékpolitika 
 8.2.1. A termelésszervezés feladatai 
 8.2.2. A várható gazdaságosság becslése
    A) A becsült hozam (árbevétel) 
    8) Mennyiségarányos költségtényezők 


      C) A költségstruktúrától független fajlagos ráfordítás különbségek 
      I)) A várható ár- és költségváltozások egybevetése 
   8.2.3. A termékmennyiség és a termelési szerkezet tervezése 
      A) Egy termék mennyisége 
      B) A termelési (termék) szerkezet 
  8.3. Termékmenedzselés 
   8.3.1. Dinamikus termékpolitika 
      A) Kreativitás és kezdeményezés 
      B) Innovatív, választéki termékmenedzselés 
   8.3.2. Terméktervezés és -bevezetés 
      A) A termékkialakítás és -kiválasztás 
      B) Tesztelés és piaci bevezetés 
   8.3.3. Termék- és választékgondozás 
      A) Termék-„felügyelet" 
      B) A termék kivonása és a választék fenntartása 
  8.4. Az eszközválasztás stratégiája 
   ''8.4.1. A marketingmix és tervezése 
   8.4.2. A marketingtevékenységek összefüggése 
      A) Az egymást kiegészítő hatás 
      B) Szinergikus hatás a marketingben 
   8.4.3. A marketingstratégia eldöntése 
      A) A stratégia típusai 
      B) Marketingkoncepció, infrastruktúra és program 
      C) A marketingműveletek döntési nehézségei 
      D) A marketingeredmények ellenőrzése 
  8.5. Az agrármarketing szervezése és szervezetei 
   8.5.1. Az élelmiszer-gazdaság időszerű piaci szervezete 
      A) A termékforgalmazási rendszer struktúrája 
      B) A zöldség-gyümölcs piac néhány speciális kérdése 
   8.5.2. A vállalati (mikro-) marketing lehetőségei az élelmiszer-gazdaságban ..     A) A mikromarketing sajátosságai 
.     A) A mikromarketing sajátosságai 
      B) Vállalati marketing a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban
      C) Marketingkapcsolatok a kereskedelemmel 
   8.5.3. A kollektív mezomarketing 
      A) Az élelmiszer-gazdaság marketingstruktúrája 
      B) Társult (társasági) marketing 
      C) Közösségi marketing 
   8.5.4. Az állami (makro-) marketingtevékenység 
  8.6. Agrármarketing-képzés és -kutatás 
   8.6.1. Az emberi tényező: vezetők és döntés-előkészítők 
   8.6.2. A diszciplína struktúrája, oktatása és kutatása 
  Összefoglaló megjegyzések 
  Irodalom 
  Nlagyarázatos targynuttató (Glosszárium)