Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek minőségi követelményei az Európai Unióban

Name: Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek minőségi követelményei az Európai Unióban
Availability: InStock
Author: Rácz Endre

Rácz Endre - Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek minőségi követelményei az Európai Unióban, 1995 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

500 Ft

3 000 Ft

83%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

hűségpont

Hogy működik az alku?

900 Ft

3 000 Ft

70%

Az elmúlt évtizedekben látványosan fejlődött magyar agrár-élelmiszer ágazat szakemberei többségének meggyőződése volt (a,, bátrabbak" a 80-as években ezt már hangoztatták is), hogy állami előírásaink túlszabályozottak. Felesleges gátnak, a termék és technológia fejlesztés akadályának tekintették a rendeletek, szabványok sokaságát. A 90-es évek fordulóján - a bámult, áhított, de működési részleteiben nem ismert piacgazdaságra való átálláskor - a termelők jó része az előírások drasztikus csökkenését várta. A fizetésképtelenné vált keleti piacoktól a fejlett európai államok - mindenek előtt az Európai Unió tagállamai - piacai felé fordulva termelőink megdöbbenve tapasztalták, hogy a miénknél sokkal kiterjedtebb, szigorúbb kötelező előírásrendszernek kell eleget tenniük, ha egyáltalán piacra akarnak kerülni. Az élelmiszerek ugyanis - a mezőgazdaság nyers termékei és az élelmiszeripari feldolgozáson átesettek egyaránt - a fogyasztási cikkek kiemelten fontos csoportját képezik. Kiemelten fontosak a fogyasztó és a gazdaság egésze szempontjából. Döntő hatással vannak a fogyasztó egészségére és érdekeire. A fogyasztók a háztartási kiadásokon belül élelmiszerekre költenek a legtöbbet (az Európai Unió országaiban összkiadásaik átlag 20%-át), ezt követik csak az energiára fordított kiadások. Ilyen gazdasági jelentőségű árucsoport esetében nemcsak a fogyasztók, hanem maguk a termelők is igénylika kötelező szabályozást. A szabályozásnak kell ugyanis biztosítania a tisztességes versenyt, a piac rendjét és - ami az egységesülő Európa számára elsőrendű fontosságú - az áruk országok közötti szabad mozgáséit. Ez tehát az alapja és oka annak, hogy az Európai Unió már 1962-ben (akkor még Európai Gazdasági Közösségként) megkezdte az agrár-élelmiszer termelés minden tagállamra egységesen kötelező szabályozását. Azóta több száz ilyen szabályt bocsátottak ki, ezek száma folyamatosan növekszik és műszaki tartalmuk - a tudomány és a technika fejlődését követve - gyakran változik.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Sorozatcím:	Európa füzetek
Kiadó:	ITD Hungary
Kiadás éve:	1995
Nyomda:	UNIPROP-DeBa Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	131
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Kategória:	Jog, Törvény

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

BEVEZETÉS
I. MIÉRT SZABÁLYOZZA A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK MINŐSÉGÉT AZ EURÓPAI UNIÓ?
1. Az élelmiszerek tagállamok közötti szabad mozgásának biztosítása
1.1. A közös szabályozás hatását vizsgáló tanulmány 7
1.2. A tanulmány által vizsgált terület és módszertan 9
1.3. A közös szabályozás gazdasági eredményei 12
2. A Közös Mezőgazdasági Politika megvalósítása 20
2.1. A Közös Mezőgazdasági Politika 30 éve 21
2.2. A múlt tanulsága: szükséges a Közös Mezőgazdasági Politika reformja 23
2.3. A reformfolyamat első szakasza 24
2.4. A vízválasztó: az 1992-es döntések 26
2.5. A reform hatása 27
2.6. A Közös Mezőgazdasági Politika szerepe a jövőben 29
3. A fogyasztók egészségvédelme 30
3.1. Élelmiszermérgezések 31
3.2. Hosszú távú egészségkárosodás 32
4. A fogyasztók érdekének védelme 33
5. A piaci verseny tisztaságának védelme 33
II. A MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS INTÉZMÉNYEI, MECHANIZMUSA
1. A szabályozás intézményei 34
2. Hogyan születnek az EU élelmiszer-előírásai?
2.1. Az élelmiszer törvénykezésben érintett főigazgatóságok belső felépítése 36
2.2. A főigazgatóságok szabályozási munkáját támogató bizottságok 36
2.3. A törvényalkotás működési mechanizmusa az élelmiszer szabályozás területén 38
3. A szabályok formája, közzététele
3.1. Rendelet, irányelv, döntés, ajánlás 40
3.2. A szabályok közzététele, elérhetősége 40
III A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGI ELŐÍRÁSAI
I. Horizontális előírások
1.1. A fogyasztók tájékoztatását és a piaci verseny tisztaságát szolgáló előírások 43
1.1.1. Az élelmiszerek jelölése 43
1.1.2. Az élelmiszerek tételazonosító jelölése 46
1.1.3. Az élelmiszerek alkoholtartalmának jelölése 46
1.1.4. Az élelmiszerek tápértékének feltüntetése 47
1.1.5. A különleges táplálkozási célokra készült élelmiszerek 48
1.1.6. A tej és tejtermékek megnevezésének védelme 49
1.1.7. A dohánytermékek egészségkárosító hatásának jelölése 49
1.1.8. Cigaretták kátránytartalma 50
1.1.9. A megtévesztő reklám megakadályozása 50
1.1.10. Az élelmiszerek nettó tömegének/térfogatának ellenőrzése 51
1.1.11. Előírt tömegű/térfogatú fogyasztói kiszerelési egységek 52
1.1.12. Az élelmiszerek árának feltüntetése 54
1.1.13. Az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek különleges tulajdonságának tanúsítása 55
1.1.14. Az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek eredetmegnevezésének és földrajzi megjelölésének védelme 55
1.1.15. A bio (naturális) termelés szabályai 56
1.1.16. Az élelmiszerek hatósági ellenőrzése 57
1.2. Az élelmiszerekhez felhasználható anyagok, az egészségvédelem kérdései 59
1.2.1. Az élelmiszerekben felhasználható adalékanyagok általános követelményei 59
1.2.2. Az adalékanyagok tisztasági kritériumainak ellenőrzési módszerei 61
1.2.3. Az élelmiszerekhez felhasználható édesítőszerek 61
1.2.4. Az élelmiszerekhez felhasználható színezékek 62
1.2.5. A tartósítószerek tisztasági kritériumai 63
1.2.6. A citrusfélék felületi konzerválására használható anyagok 64
1.2.7. Antioxidánsok tisztasági kritériumai 64
1.2.8. Emulgeátorok tisztasági kritériumai 65
1.2.9. Az élelmiszerekhez használható aromaanyagok 67
1.2.10. Az élelmiszerek előállításához felhasználható extrakciós oldószerek 70
1.2.11. A szaharin felhasználása 71
1.2.12. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak minőségi követelményei 72
1.2.13. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő vinilklorid monomert tartalmazó anyagok és tárgyak 73
1.2.14. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak vinilklorid monomer-tartalmának meghatározása 73
1.2.15. A közszükségleti cikkekből az élelmiszerbe kioldódó vinilklorid-mennyiség meghatározása 74
1.2.16. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyag tárgyak komponenseinek kioldódási vizsgálata 74
1.2.17. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok minőségi követelményei 75
1.2.18. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő regenerált cellulózfilm (celofán) minőségi követelményei 76
1.2.19. Az élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülő kerámiatárgyak 77
1.2.20. Csecsemők és kisgyerekek számára készült speciális tápszerek 78
1.2.21. Az élelmiszerek higiéniai előírásai 79
1.2.22. Az élelmiszerek radioaktív szennyezettségi határértékei 80
2. Vertikális előírások
2.1. Termékleírások
2.1.1. Gyorsfagyasztott élelmiszerek 81
2.1.2. Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének ellenőrzésére szolgáló minták vétele 82
2.1.3. Gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének ellenőrzése 82
2.1.4. A tej és tejtermékek előállításának és forgalmazásának előírása 83
2.1.5. A tojások minőségi előírásai 85
2.1.6. A baromfihús minőségi előírásai 86
2.1.7. A hasított sertések osztályozása 88
2.1.8. Ásványvizek 89
2.1.9. Méz 90
2.1.10. Kakaó és csokoládé termékek 91
2.1.11. Kávé és cikória kivonatok 92
2.1.12. Lekvárfélék, gesztenyepüré 93
2.1.13. Gyümölcslevek 94
2.1.14. Étkezési kazeinek és kazeinátok 95
2.1.15. Dehidratált tejtermékek 95
2.1.16. Cukorfélék minőségi jellemzői 96
2.1.17. Az étolajokban, zsírokban megengedett erukasav tartalom 97
2.1.18. Szeszesitalok 97
2.1.19. Friss és jegelt tengeri haltermékek minőségi előírásai 100
2.1.20. Friss és jegelt tengeri halak minősítése 101
2.1.21. A garnélák, tarisznyarákok és császárgránátok minőségi előírásai 101
2.1.22. Szardíniakonzervek 101
2.1.23. Tonhal és bonito konzervek 102
2.2. Vizsgálati módszerek
2.2.1. Erukasav tartalom meghatározása 103
2.2.2. A cukor fő minőségi jellemzőinek vizsgálati módszerei 103
2.2.3. A cukor vizsgálati módszerei 103
2.2.4. A sűrített tej és tejporfélék mintavétele 104
2.2.5. A sűrített tej és tejporfélék vizsgálati módszerei 104
2.2.6. Az étkezési kazeinek és kazeinátok mintavétele 105
2.2.7. Étkezési kazeinek és kazeinátok vizsgálata 106
2.2.8. Juhsajtokban előforduló tehéntej kazein kimutatása 106
2.2.9. A kávékivonatok és cikória összetételének ellenőrzése 106
2.2.10. Referencia módszerek a nehézfém és arzén maradékok meghatározására 107
2.2.11. Etilalkohol-víz elegyek alkoholtartalmának meghatározása 107
2.2.12. Egyes sertéshúsból készült termékek hús és zsírtartalmának meghatározása 108
2.3. Friss fogyasztásra szánt gyümölcs-zöldség minőségi előírásai
2.3.1. Vöröshagyma 108
2.3.2. Cseresznye, meggy 109
2.3.3. Szilva 109
2.3.4. Étkezési paprika 110
2.3.5. Alma, körte 111
2.3.6. Őszibarack, nektarin 112
2.3.7. Sárgabarack 113
IV. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOK
1. Az Unió szemlelete az állategészségügyi előírásokkal kapcsolatban 114
2. A húsra és a hústermékekre vonatkozó előírások 115
2.1. Friss hús 115
2.2. Húskészítmények 115
2.3. Baromfi-húsok 116
2.4. Vad és nyúlhús 116
3. Az állati eredetű termékekre vonatkozó szabályok
3.1. Általános szabályok 116
3.2. Állatorvosi ellenőrzések az EU kereskedelemben 117
3.3. Állatgyógyszer maradványok 117
4. Betegség-ellenőrző intézkedések
4.1. Védekező intézkedések 119
4.2. A zoonózis és a zoonotikus anyagok terjedésének megakadályozása 119
4.3. Az "Aminő" hálózat, az állatorvosi információk rendszere 119
5. A hormonok használata 120
V. NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOK 121
1. Növény védőszerek
2. Növény védőszer maradványok
2.1. Gabonafélék és állati eredetű élelmiszerek 122
2.2. Állati takarmányok 122
2.3. Gyümölcsök és zöldségek 122
FÜGGELÉK 124