Az élet háza

A regény főszereplője, Mira, számára idegen környezetben ébred. Elvesztett élete álmai szövedékéből bomlik ki. Lassan erősödik meg akarata, s születik meg benne az elhatározás, hogy kérdéseire választ keressen. A gyógyintézetben, ahol várakozáson felüli ellátásban részesül, nemcsak az ápolók, de az orvosok is kitűnőek. Mira barátnőre is talál, mégis szorong és nyugtalan, hiszen semmi biztosat nem hajlandók vele közölni sem a személyét, sem a szanatórium jellegét illetően. Barátnőjével együtt kutatni kezdenek, hogy feltárják az egyre különösebbnek tűnő intézmény titkait. Mira emlékezete ébredezik, ám a múltbéli történetek összekuszálódnak, egymással nehezen összeegyeztethetővé válnak, ezért egyre bizonytalanabbá válik abban, ki is ő valójában. Egyetlen valódi bizalmasa a barátnője, de a feltáruló emlékek feszültséget okoznak kettejük viszonyában. S mindeközben Mira belesodródik egy szerelembe, amely megkérdőjelezi józan ítélőképességét is... Vajon mennyire rendelkezünk a saját életünkkel? Hol van a határa önmagunk megismerésének? Mennyire dönthetünk szabadon, s mennyire cselekedhetünk szabadon az általunk ismertnek vélt világban? Mennyire egyeztethető össze három-négydimenziós életterünk a lélek időtlenségével, anyagtól, tértől független természetével? A fenti úgynevezett "örök" kérdésekre fordulatos, érzelmekben gazdag történet átélése során kaphatunk - talán nem mindennapi - választ.

Mutass kevesebbet