Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha I-II.

Cervantes. Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha I-II. Budapest, (1942). Révai kiadás. 598, [2]. 637, [3] p. Ford. Győry Vilmos. Márai Sándor bevezető tanulmányával. Félvászon. // "1605-ben, „oly sok év után, mialatt hallgatásban és feledtségben sínylődött", megjelent Cervantes halhatatlan remekműve, a Don Quijote. Még abban az évben hatszor adták ki, 1612- ben már angolra is lefordították, s ettől kezdve a mű megindult a sikernek azon az útján, amelyen meghódította a világot s az emberi szellem örök értékei közé emelkedett. írója, mint maga mondja, az akkoriban divatos lovagregények szatíráját akarta megírni benne; de regényével megtörtént az a csoda, amely csak a ritka remekeket éri: még az is halhatatlanná, örökké időszerűvé nemesedett benne, ami a leghatározottabban korának viszonyaira, személyeire és állapotaira utal. S mint az emberi szellem kivételes alkotásai, ez a könyv is egész életünkön átkísér, egyre érik és gazdagodik bennünk, ifjúságunkban inkább a kalandjai érdekelnek, aztán lassan alászállunk mélységeibe és fokozatosan eszmélünk rá tragikomikus humorára, roppant távlatára s arra, hogy a búsképű lovag épp annyira a mi életünk jelképe, mint esetlen szolgája- S külön élmény Márai Sándor magávalragadó bevezetője."

Mutass kevesebbet