Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete (Kazimir Károly által dedikált)

Hevesi Sándor. Az előadás, a színjátszás, a rendezés művészete. Válogatta, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Staud Géza. Lektorálta és az előszót írta: Kazimir Károly. Budapest, 1965. Gondolat Kiadó (Kossuth Nyomda). 1 t. + 407 + [1] p. Básti Lajos hagyatékából. Kazimir Károly által dedikált példány! Kazimir Károly (Budapest, 1928. április 19. – Budapest, 1999. december 10.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész. A második világháború után Szegeden Lehotay Árpád színiskoláját végezte el. 1945–1948 között színészként játszott vidéki színtársulatokban. 1948-ban vették fel, s 1953-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. 1953–1955 között a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1955-ben a miskolci Nemzeti Színház rendezője lett 1957-ig. 1957–1958-ban a Petőfi Színházban, 1958–1961 között a Vígszínházban rendezett. 1958-ban megalapította a Körszínházat. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1959 óta tanított, 1987–1990 között a rektori tisztséget is betöltötte. A Thália Színház főrendezője lett 1961-ben, 1972–1991 között pedig igazgató-főrendezője volt. A Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkára 1963–1986 között. Básti Lajos, született: Berger, névváltoztatások: Beregi (1934), Básthy (1936), Básti (1942) (Keszthely, 1911. november 17. – Budapest, 1977. június 1.) Kossuth-díjas magyar színész, főiskolai tanár. Őt tartják a 20. század egyik legszebben beszélő magyar színészének. 1911. november 17-én született Keszthelyen zsidó származású családban, Berger Lajos néven. Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja Fuchs Emma volt. 1948-ban vette feleségül Ferrari Violetta (1930–2014) színésznőt, 1955-ben váltak el. Második felesége Zolnay Zsuzsa (1932–2011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze. 1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár. Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. Zolnay Zsuzsa (Budapest, 1932. február 18. – Budapest, 2011. április 28.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. 1955-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött egy évadra. 1956-tól a Nemzeti Színház tagja, 1989-től Örökös-tagja volt. Közreműködött a Magyar Rádió irodalmi műsoraiban. Első filmszerepe az 1955-ben készült 9-es kórterem című filmben volt. Básti Lajos Kossuth-díjas színművész felesége, Básti Juli Kossuth-díjas színművésznő és Básti Mihály édesanyja. Bátyja: Zolnay Pál filmrendező (1928–1995). Egészvászon kötés kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet