Az elsodort falu

A regény eszméje az első világháború éveiben, írója ungvári tanárkodása idején érlelődött meg, kidolgozása akkor vett nagyobb lendületet, midőn Szabó Dezső 1917 nyarán a lőcsei főreáliskola tanári karába került. Mint évtizedekkel később Az elsodort falu történetéhez című írásában maga elmondja, a kéziratot 1918 augusztusában fejezte be, s kiadásával először Kner Izidornál próbálkozott, aki kevéssel korábban jelentette meg Napló és elbeszélések című kötetét. A gyomai nyomdász azonban elutasította a regényben megnyilatkozó szemléletet, és ezért nem vállalkozott kiadására. Közben kitört az "őszirózsás" forradalom és Szabó Dezső, aki mindenképpen azt akarta, hogy a regény még a forradalmi zajlás idején a közönség elé kerüljön, először elfogadta Bangha Béla jezsuita szerzetesnek (a Keresztény Sajtóközpont vezetőjének) a regény kiadására vonatkozó ajánlatát, majd Osvát Ernőnél és a Nyugatnál próbálkozott. Mindkét kiadó türelemre intette, igaz, egymással szögesen ellenkező megfontolásból: Bangha páter a forradalmi erők megtorlásától tartott. Osvát viszont a forradalom elleni támadásnak tekintette Szabó Dezső művét. A regényt végül a Farkas László által irányított Táltos Könyvkiadó jelentette meg 1919 nyarán, már a proletárdiktatúra napjaiban. Helyesen állapítja meg Gombos Gyula, hogy "Az elsodort falu a legnagyobb esemény Szabó Dezső életében, mert ő e regényében találta meg végleg önmagát! A benne addig gazdátlanul lobogó erők: hősi hajlam, tettvágy, igazmondó szenvedély végre megtalálták a maguk igazi ügyét, a magyar sorsot". Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében, egyszersmind világirodalmi magaslatokra emelte nemzeti irodalmunkat. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye alapos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, kifejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a "magyar forradalmat", amelyre a háborús összeomlást követő forradalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly igen vágyakozott. Regényét nagyszabású szintézisnek szánta, abban az értelemben, ahogy erről a szintetikus regényalakzatról Az elsodort falu második kiadásának bevezetőjében beszél. A regény, mint kifejti, "egy életrészt ad az elfutó időből", és ezt "egy egyetemes szintézissé alakítja át...
- Borító tervezők:
- Sulyok Géza
- Kiadó:
- Csokonai Kiadó
- Kiadás éve:
- 1989
- Kiadás helye:
- Debrecen
- Nyomda:
- Alföldi Nyomda
- ISBN:
- 9632600053
- Kötés típusa:
- kemény papírkötés, kiadói borítóban
- Terjedelem:
- 569 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
- Súly:
- 0.60kg
- Kategória:
Az örök falu 19
Ilona napja 76
Fekete gyertyák 105
Judit 139
A világtalan falu 165
A meglódult világ 190
A halál szüretén 227
Az otthon maradt falu 281
Judit éjszakája 325
Erdély! 347
Készülő hullák 371
A megölt falu 429
Miklós 458
Mária hivatása 498
Az elsodort falu 529
Egy regény utóélete 549
Az Ön ajánlója
Vélemények a könyvről
Először olvastam a művet.Azt hallottam egy jó magyar embertől,hogy nem is tudja igazán senki mit jelent a magyarság,magyarnak lenni ebben a feje tetejére állt világban,aki nem olvasta ezt a könyvet.Megdöbbentő s lélekemelő is eme kötet; minden magyar számára kötelező alkotás.
Szabó Dezső, Az elsodort falu-t rendeltem meg, kifizettem es atvettem. A konyv mint jo allapotu volt jelezve. Nos a konyv korabban vagy vizes lett vagy nedves helyen volt tarolva, a felso reszen hullamosak a lapok nyilvan a nedvessegtol, es nehany lap kijar, kiesik, gondolom ugyanattol a problematol.