Az eltűnt idő nyomában I.

Jellegzetes alakjai, Swann, a léha műkedvelő, Guermantes hercegnő, a nagyvilági dáma, Francoise, a szakácsnő, Verdurinék, a társasági élet zsarnokai és rabszolgái, Bergotte, az író, Berma, a nagy színésznő és még mások oly eleven típusok, hogy már bevonultak a Rastignacok, a Goriot-k, a Sorelek, A bovarynék társaságába. A mai olvasót talán a századvégi francia társadalom prousti ábrázolása köti le elsősorban, az író aprólékosan elemző, megjelenítő módszere, amely a tájak, a tárgyak, az emberek pontos és árnyalatos rögzítésében, az élet valóságának sajátos érzékletességével tárja fel egy letűnt korszak arisztokratáinak semmittevő, hívsággal teli, önző és üres életét, és mint Rembrandt fényárnya az alakokat és tárgyakat - mindent a mesélés, az emlékezés, a költészet légkörébe burkol. Marcel Proust hatalmas regényciklusának második részében tovább kísérheti az olvasó Swann és Odette házasságának és nagyvilági szereplésének történetét. E kötet első fejezetében feltűnik Swann kisasszony - Gilberte - vonzó-taszító alakja, az elbeszélő játszótársa és első szerelme, akinek révén bejuthat Swannék elérhetetlennek vélt otthonába. Megismeri az új Swannt, a házas Swannt, és az új Odette-et, az immár előkelő Swann-nét s szalonjának értékes és értéktelen vendégeit, a párizsi társaság egy színes, átmeneti rétegét. A kötet második része egy új, tág ívű, sok szólamú történet nyitóakkordja: az ifjú elbeszélő nagyanyjával Balbecban, a normandiai tengerparton nyaral; új élmények merülnek föl, új tájak, új figurák, a párizsi és vidéki arisztokrácia jellemző típusai, köröttük a nyári fürdőzés, a hotelélet örömeivel, és főképp egy csapat fiatal lánnyal, akik közül Albertiné emelkedik ki fokozatosan, aki aztán nagyobb és tragikusabb szerephez jut a regényciklus folyamán. Mindezeket az eseményeket, tájképeket és elmélkedéseket a szép idő, a tenger és a szerelem világítja meg forró és árnyalatos színekkel. S felbukkannak egymás után azok a nagy művészek is, akik - mint Bergotte, a regényíró, Berma, a nagy színésznő, és Elstir, a tenger festője - egyre döntőbb hatással lesznek az elbeszélő szemléletére és későbbi hivatására. Az olvasó ebben a kötetben is megtalálja Proust művészetének minden varázsát: a hajszálfinom és egyúttal döbbenetes erejű elemzéseket, a ragyogó festői tájakat és a tájban az alkotó munkájának felmagasztalását, valamint a századforduló nagyvilági életének, hívsággal teli alakjainak sajátosan érzékletes jellemzését.

Mutass kevesebbet