Az emberi testtől az óraműig - Az állam metaforái és formaváltozásai a nyugati keresztény kultúrkörben 1300-1800

A metaforák használata az államra elsősorban azzal a problémával van kapcsolatban, amit már Kant megfogalmazott, nevezetesen, hogy az emberi érzékelés által nem megragadható jelenségről van szó, ezért az államot csak szimbolikusan lehet elképzelni. Valóban, az állam fizikailag nem érzékelhető az alattvalók/állampolgárok számára, azaz nem látható, nem tapintható. Ahogy Michael Walzer plasztikusan megfogalmazta: "Az állam láthatatlan. Meg kell személyesíteni, mielőtt láthatóvá válik, szimbolizálni kell, mielőtt szerethető lesz, el kell képzelni, mielőtt fel lehet fogni." Az állammal kapcsolatos mai szóhasználat is jól mutatja ezt: beszélünk ugyanis például állami szervekről, vagy ennek kapcsán az államgépezet működéséről, de nem tudatosul bennünk, hogy az első esetben élő szervezetként, tehát az emberi test mintájára fogjuk fel az államot, míg a másodikban egy mesterséges alkotásnak tartjuk. Pedig ez azoknak az egymásra torlódó metaforáknak a ma is élő nyelvi lenyomata, amelyek segítségével a közép- és kora újkorban az államot értelmezték. A könyv másik nagy témája az állam mint realitás kialakulásának történeti áttekintése és az egyes szakaszok jellegzetességeinek bemutatása, főként a nyugat-európai országok példáján. Milyen szakaszokra osztható Nyugat-Európa államfejlődése a nemzetállam kialakulása előtt? Miként jött létre a szuverén territoriális állam? Mikortól van egyáltalán értelme az állam szó használatának a nyugat-európai politikai szerveződések vizsgálatában? A kötet e kérdéseket igyekszik megválaszolni, és más hasonló problémákat közérthető formában feltárni és megvitatni. A művet olvasva megismerkedhetünk a rendi állam jellegzetességeivel, valamint az abszolút monarchia rendszerének oly gyakran vitatott kérdéskörével is. Az abszolutizmus kapcsán a szerző nem csupán azt a téves elképzelést cáfolja meg, amely szerint az abszolút hatalom korlátlan hatalmat jelentett, hanem arra a sokak számára bizonyára meglepő következtetésre jut, hogy e politikai rendszer "mintaállama" XIV. Lajos Franciaországa helyett Dánia volt.

Mutass kevesebbet