Az én kék madaram (dedikált)

Pásztor Vera röppenő, érzékeny, pillangószerűen költői Török Ilona szerepében. Néha olyan testetlenül, anyagszerűtlenül légies, hogy szinte a mesébe kívánkozik. Pásztor Vera és Vashegyi Ernő balettestje sokunk számára az Európára döbbenés estje volt. Pásztor kisasszony figyelemre méltó tudással táncolta a főszerepet, szépséges átkötő mozdulatokkal ajándékozta meg a közönséget, ugyanakkor megmutatta a szerep lényegéből fakadó érzelmi árnyalatokat. Pásztor Veráról, dacára, hogy ellensége vagyok a nagy szavaknak, nem túlzás azt állítani, hogy zseniális. Pásztor Vera, a budapesti Operaház hajdani első szólistája olyan ősbemutatóval tisztelte meg a 11-es színházat, amely több volt, mint egy szokásos iskolai előadás. Ezért az előadásért az iskolavezető-koreográfusnőnek a legnagyobb tisztelettel adózunk. Pásztor Vera nemcsak a táncot, hanem általában a művészetet akarja a gyerekekben megtalálni. Harminchat év távollét után hazatértem Magyarországra. A feléledő gyermekkori emlékek arra indítottak, hogy könyvet írjak változatos életem tapasztalatairól. Rádöbbentem, hogy pályám minden törekvése, küzdelme az emlékezetembe mélyen bevésődött gyermekkori élményeimen alapul. A pszichológusok is felismerték, hogy a kisgyermek lelke mily fogékony ebben a korban. Hatévesen kerültem az Operaházba, amely az élmények kincstára volt. Megéltem ott a harmincas évek fénykorát, a háborút és az utána következő évek nyomorúságát. Ilyen körülmények között az élet nem könnyű, de ha a gyermekember, a művész lelkében a tudás élménye, a szorgalom és a példaképek akaratereje megvan, minden nehézségen át tud lendülni. Így lettem sikeres szólótáncos és koreográfus, később pedig "magyar kultúrkövet" külföldön. Hálát adok a sorsnak, mert hivatásom aktív előadóművészi évei után megadatott, hogy Zürichben - gyermekekkel gyermekközönségnek - létrehozzak egy táncházat. Tanítványaim lelkesedése bizonyította, hogy a gyerekekre nemcsak a modern kor technikai vívmányai hatnak, hanem az emberi érzések is. Meggyőződésem, hogy a zene, a tánc és a szépség utáni vágy az emberi lét elengedhetetlen feltétele.

Mutass kevesebbet