Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az energetikai fejlesztések fő irányai (dedikált)

Az energetikai fejlesztések fő irányai (dedikált) - Reményi Károly - Régikönyvek
Az energetikai fejlesztések fő irányai (dedikált) - Régikönyvek Az energetikai fejlesztések fő irányai (dedikált) - Régikönyvek Az energetikai fejlesztések fő irányai (dedikált) - Régikönyvek Az energetikai fejlesztések fő irányai (dedikált) - Régikönyvek Az energetikai fejlesztések fő irányai (dedikált) - Régikönyvek
(0 vélemény)

Az energetika gazdasági és környezeti hatásai elengedhetetlenné teszik a mind fejlettebb rendszerek alkalmazását. Teljesen új eljárások ipari megvalósítására került sor, amelyek elsősorban a tüzelőanyag-források hatékonyabb felhasználását és a környezetet szennyező anyagok mennyiségének csökkentését segítik elő. Az utóbbi években erőteljesen fejlődött a gáz-gőz közegű körfolyamatok alkalmazása. Bár a jelen energetikájában még nagyon korlátozott szerepet játszanak, de a jövőben egyre szélesebb térhódítása várható a tüzelőanyag-celláknak, illetve azok alkalmazásának a gáz-gőz körfolyamatban. A könyv alapirodalom az energetikai kutatással foglalkozó szakembereknek, tervezőknek, üzemeltetőknek.

Kiadó:
Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:
2002
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
PXP Első Magyar Digitális Nyomda Rt.
ISBN:
9630578417
Kötés típusa:
ragasztott papír
Terjedelem:
445
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 14.00cm, Magasság: 20.00cm
Kategória:
3.3. Az impulzusholográfia alkalmazása égésfolyamatok értéke-
lésére 102
3.4. A szénszemcse és a különböző lángelemek égésének hullám-
jelenségei 107
Irodalom a 3. fejezethez 117

4. Széntüzelések 119
4.1. Szénportüzelési rendszerek és a szénporégők fejlesztése 120
4.1.1. Zárt ciklusú tüzelés 123
4.1.2. Nyílt ciklusú tüzelés 124
4.2. Az első tüzeléstechnikai fejlesztések a Mátrai Erőműben 125
4.2.1. Félig nyílt ciklusú tüzelés a Mátrai Hőerőműben 131
4.3. Szénpor indító és támasztótüzelések 134
4.3.1. Elméleti alapok, tüzelési megfontolások 136
4.3.2. A szeparátoros örvényégő elvi kialakítása 140
4.3.3. A szeparátoros örvényégő alkalmazása lignittüzelésű
gőzkazánindításához 142
4.3.4. Támasztótüzelés kialakítása szeparátoros örvényégő-
• vel a Tatabányai 1. Hőerőműben 144
4.4. Szempontok a szénportüzelésű kazánok határfűtőértékének
megállapításához 146
4.4.1. A szénminőség szerepe 146
4.4.2. A kopás és következményei 147
4.4.3. Segédberendezések, szabályozás 147
4.4.4. A tüzelés stabilitása 148
4.4.5. Gazdaságossági korlátok 149
Irodalom a 4. fejezethez 150

5. Fluidizációs tüzelés 153
5.1. Áramlástechnikai alapok 153
5.2. A szénszemcse égése a fluidizált rétegben 163
5.3. A fluidréteg számítása 172
5.4. A fluidtüzelésű kazán indítása és leállítása 174
5.5. Üzemi berendezések 181
5.6. Magyarországi fejlesztések a fluidizációs technikában 189
5.6.1. Üzemi megvalósítás a Tatabányai Hőerőműben I90
5.6.2. Az Ajkai Hőerőmű kazánjainak átalakítása 192
5.6.3. Mérési eredmények 198
5.7. Nyomás alatti fluidtüzelés 199
5.8. Hamuutóhűtő atmoszferikus fluidizációs berendezésnél 202
5.9. Fluidtüzelési kísérletek kisberendezésen 204
5.9.1. Az Ahlstrom 0,6 M Wt Pyroflow kísérleti berendezése 204


5,9.2. Magyarországi (VEIKI) kísérleti berendezések a flui-
dizációs technikában 207
li■Idolom az 5. fejezethez 213
A. Pot nycleválasztás 215
ti I Mechanikus leválasztók 215
I irosztatikus leválasztás 216
ti I tizövetszűrők vagy zsákos porleválasztók 219
hinta!~ a 6. fejezethez 220
1. A kénszennyezés csökkentése 221
/ I A kéntelenítési eljárások csoportosítása 222
/ .! A kén eltávolítása a primer energiahordoZókból 223
7,2. I . A szén kéntelenítése 223
7.2.2. Az olaj kéntelenítése 225
7.2.3. A szén cseppfolyósítása 225
7.2.4. A szén elgázosítása 225
/ 1 A szénhamu kénlekötése 226
/ 4 Kéntelenítés Iluidizációs tüzeléssel 231
/ Kéntelenítés adalékanyagokkal a tűztérben 236
/ élszáraz mészkőbefúvásos eljárások a kénlekötésre 237
7,6. I , NI RO-eljárás 237
7.6,2. Flükt-eljárás 238
7.6.3. Tampella L1FAC-eljárás 239
1 A Illstgáz-kéntelenítési eljárások csoportosítása 242
1 8 Száraz eljárások 246
7.8.1, Aktív szenes adszorpció 246
7.8.2. Katalitikus oxidáció 247
7.8.3. Réz-oxidos kéntelenítés 248
'1 9. Nedves eljárások 249
7,9.1. Meszes/mészköves eljárások 249
7,9.2. Magnézium-oxidos eljárások 255
7.9.3. Eljárások alkalikus szorbensekkel 257
7,9.4. Kettős alkalikus eljárások 259
7.9.5. Ammóniás vizes eljárások 260
7,9.6. Kénsavas abszorpciós eljárások 261
7.9.7. Karbonátolvadékos abszorpció 262
7.9.8. Kéntelenítés harmatpont feletti hőmérsékleten ammó-
niával 262
7.9.9. Kén-dioxid és nitrogén-oxid egyidejű eltávolítása füst-
gázokból elektronbesugárzással 263
7.9. I O. A szén kéntelenítése gőz-metán keverékkel 264
111,111111)111a 7. fejezethez 265


8. A nitrogén-oxidok keletkezése és a csökkentési lehetőségek 267
8.1. A nitrogén-oxidok keletkezésének mechanizmusai 267
8.1.1. A termikus NO, 268
8.1.2. A tüzelőanyag-NO, főbb egyenletei 269
8.1.3. A prompt NOx 274
8.2. A keletkező nitrogén-oxidok mennyiségének csökkentése 275
8.3. Üzemviteli lehetőségek a NOx-emisszió csökkentésére 275
8.4. Konstrukciós lehetőségek a NO,-emisszió csökkentésére 281
8.4.1. Saroktüzelés 281
8.4.2. A többfokozatú égés megvalósítása a tűztérben 282
8.4.3. Alacsony NOx-képződésű égőkonstrukciók 287
8.5. Nitrogén-oxid-leválasztás 292
8.5.1. Szelektív katalitikus eljárás (SCR) 293
8.5.2. Nem szelektív katalitikus leválasztás (NSCR) 297
8.5.3. Szelektív nem katalitikus leválasztás 297
8.5.4. Nedves eljárások 299
8.5.5. Kombinált SOJNOx-leválasztás 299
Irodalom a 8. fejezethez 301

9. A szén elgázosítása és a gáz-gőz körfolyamatban történő
hasznosítása 303
9.1. Szénelgázosítással létesített kombinált ciklus 307
9.1.1. Fix réteges elgázosító 311
9.1.2. Fluidizált réteges elgázosító 314
9.1.3. Átáramlásos elgázosító rendszer 314
9.1.4. A „Cool Water" gáz-gőz erőmű 320
9.1.5. „Folyékonyvas-fürdős" eljárás 325
9.2. A gázturbinák fejlődése környezetvédelmi szempontból 325
9.3. A DeN0x rendszer alkalmazása kombinált ciklusnál 331
9.4. Tüzelőanyag-cellák (fuel cells) 335
9.5. Gázturbinás kombinált erőművek magas hőmérsékletű tüzelő-
anyag-ce I lával 338
Irodalom a 9. fejezethez 341

10. A klíma változása és az energetika 343
10.1. Környezetünk 343
10.2. A Föld légköre 348
10.3. A metán, az ózon és a freonok szerepe az üvegházhatásban 356
10.3.1. A metán (CH4) szerepe 356
10.3.2. Az ózon szerepe 361
10.3.3. A freonok (CFC„ SF6) szerepe 361
10.4. A CO2 hatása az üvegházfolyamatban 366


1II. %. A CO2 csökkentése 373
10.5.1. Kombinált erőművek — A „topping ciklus" és az IGCC 374
10.5.2. A CO2 leválasztása 379
10.5.3. A CO2 elhelyezése 382
I 0 6. A N20 szerepe az üvegházhatásban 383
1 ()dalolt] a 10. fejezethez 393

I. A magyar villamosenergia-iparág jelenlegi fő kapacitásbővítési
vallazatai mellett adódó emissziószabályozási lehetőségek 395
I I I . Az esetleges szűk keresztmetszetek feloldásának gazdasági ki-
hatásai 399
11.7.. A CO2-kibocsátás tüzelőanyag-oldaii szabályozásának fő le-
hetőségei 404
II 4, Az emissziócsökkentés megvalósításának lehetőségei: a tüzelő-
anyag-szerkezehiáltás és a hatásfoknövelés 410
111. Az emissziócsökkentés más lehetőségei: a megújuló energia-
irrások 415
11.4.1. Vízenergia 415
11.4.2. Napenergia 415
11.4.3. Szélenergia 419
I I .4.4. Geotermikus energia 424
11.4.5. Biomasszából nyerhető energia 425
11.4.6. A megújuló energiák részaránya 426
',Malm a 1 I . fejezethez 426

I1. A kiotói Jegyzőkönyv alapján Magyarországra háruló kötele-
zollmégek, a kötelezettségek várható, lehetséges megosztása a
nemzeIgazdaságon belül 427
I! I A Kiotói Jegyzőkönyv összegzése 427
1! Az üvegházhatású gázok emissziója az elmúlt két évtizedben
a hazai villamosenergia-iparban 435
1 ! t A jelenlegi kibocsátási helyzet a magyar villamosenergia-
iia-ban 440
It 11111111)m a 12. fejezethez 446


Reményi Károly

1934 -
Reményi Károly (Pestszenterzsébet, 1934. március 31.) Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, energetikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az energetika és a gyenge minőségű szenek tüzeléstechnikája. Nevéhez fűződik a „hibrid-fluidizációs tüzelési rendszer” kidolgozása, valamint több magyar hőerőmű üzembehelyezésével kapcsolatos problémájának megoldása. 1970 és 1992 között a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

Reményi Károly  további könyvei

23%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
3 500 Ft 2 695 Ft
23%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
4 500 Ft 3 465 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...