Cs. Tompos Erzsébet , Zádor Mihály , Sódor Alajos

Az építészet története - Középkor

Name: Az építészet története - Középkor
Price: 1600.00 HUF
Availability: BackOrder
Author: Cs. Tompos Erzsébet

Bizánc és az iszlám építészete; Román építészet; Gótikus építészet

Cs. Tompos Erzsébet, Zádor Mihály, Sódor Alajos - Az építészet története - Középkor, Budapest 1971 antikvár könyv

(0 vélemény)

A mű további kiadásai

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Antikvár könyv

Jelenleg nem elérhető. Tájékoztató ár az utolsó ismert ár és az aktuálisan érvényes kedvezmény alapján: 1 800 Ft. Jegyezze elő, és elsőként értesítjük, ha újra rendelhető!

A mű további kiadásai

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

A mű további kiadásai

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1978

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az építészet története - Középkor

Cs. Tompos Erzsébet,Zádor Mihály,Sódor Alajos

Kiadás éve: 1975

Előjegyezhető

Az egyetemes építészettörténeti sorozat második, a középkori építészetet tárgyaló kötetét adjuk az olvasó, elsősorban a tantárgyat tanuló építészmérnök-hallgatók kezébe. Könyvünk szerkezetét, tárgyalási metodikáját és tartalmát tehát elsősorban egyetemi tankönyv jellege határozza meg. Ezért fokozott figyelmet szenteltünk a szakterület általános és legfontosabb ismereteinek arányos közlésére, még abban az esetben is, ha egyes részek - a jelenleg legvitatottabb tudományos problémák - a szakemberek, a szerzők érdeklődésének megfelelően bővebb tárgyalást igényeltek volna. A könyv a középkor építészetét a stílusperiódusok szokott felosztásában vizsgálja: az első rész súlypontjait tekintve a bizánci és az iszlám, a második a román stílusú, a harmadik a gótikus építészetet tárgyalja.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás éve:	1971
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Kossuth Nyomda
Borítótervezők:	Hentz István
Nyomtatott példányszám:	5000
Kötés típusa:	nyl-kötés kiadói borítóban
Terjedelem:	651 oldal
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 25.00 cm, Magasság: 22.50 cm
Kategória:	Művészetek / Építészet / Műemlékek / Történelem / Középkor / Egyetemes / Művészetek / Építészet / Épületek,építészettörténet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

TARTALOM
Előszó	5
Bizánc és az iszlám építészete	9
A római császárság késői korszakának építészete	11
Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján	11
A császári székhely: Palatium Sacrum	12
A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei	15
A háztemplom - domus ecclesiae	15
A sziklatemplom	16
Az első keresztény temetkezőhelyek	16
Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313)	20
A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306)	20
Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337)	22
A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái	22
Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete	23
Róma: San Salvator (312-319)	23
Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete	23
Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom	24
Az anyag, a szerkezet és az architektúra	27
A társművészetek alakulása	28
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei	28
Az epigon császárok korának építészete (337-378)	29
A negyedik századi püspöki székesegyház	29
Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.)	30
Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai	30
Róma: Santa Constanza (340 körül)	30
Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358)	30
Theodosius építészete (379-395)	32
Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368)	32
Uralkodói paloták - városközpontok	33
A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476)	36
Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül)	36
Pápai építészet az 5. században	38
Egyházközségi gyülekezőtemplomok	38
Keresztelőkápolnák - baptisteriumok	39
Róma: Lateran-baptisterium (432-440)	40
Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje	40
Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete	41
Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642)	41
Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav	42
A zoroasztrianus kultuszhely	44
A tűztorony és a tűztemplom	44
Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása	46
A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája	48
Társasművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta	51
Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban	52
Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete	52
Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi	52
A kolostortemplomok térszervezete	53
Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil	53
Szerkezetépítési eredmények	54
Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása	54
A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete	55
Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.)	55
A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása	56
Kereszt alapú zarándoktemplomok	59
A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre	60
Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése	62
Az alkotások architektonikus kompozíciója	63
A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése	65
Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.)	66
A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége	66
A város szerzetesépítészete	68
Thesszaloniké építészete az 5. században	69
Egyházközösségi és zarándoktemplomok	69
Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.)	69
Thesszaloniké szerzetesépítészete	73
Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja	73
A város művészeti fejlődésének irányvonala	73
Ravenna építészete Theodorich korában (439-526)	74
Theodorich palotája: Palatium Sacrum	74
Theodorich mauzóleuma	74
Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása	75
Az architektúra	75
A társművészet szerepe	76
Városépítészetük emléke a társművészetben	76
Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565)	80
Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés	80
A császári palota	81
Az uralkodó templomépítészete	81
Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház	81
Hagii Apostoli-székesegyház	81
A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom	82
A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység	84
A Hagia Sophia térszervezete	86
Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás	88
A Hagia Sophia architektonikus alakítása	89
Az együttes társművészete	90
A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében	90
A ravennai exarchátus építészete (539-751)	91
Az exarcha palotaegyüttes	91
Az orthodox egyház építészete Ravennában	91
Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe	91
Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale	91
Az alkotások szerkezete	92
Architektonikus alakítás	93
A tárművészet	94
Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában	95
Az iszlám. Mohamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661)	95
Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye	96
A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750)	97
Az Omajjád-templomok térszervezete	97
Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája	100
A társművészet	100
Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese	100
A badia típusú gondűző kastélyok	100
Az el-hira típusú palota térszervezete	101
Szerkezetépítés, architektúra és társművészet	101
A bagdadi - szamarai kalifátus - az Abbaszidadinasztia építészete (750-1258)	103
A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában	103
Az iszlám kultikus térszervezet	103
A szakrális építészet szerkezeti, architeltonikus és társművészeti alakulása	103
Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvararezidencia	104
Szerkezeti felépítés, architektúra és társművészet	104
Az Abaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása	105
A kairói kalifátus építészete (868-1517)	105
A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: Az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879)	105
Térszervzete	105
Szerkezeti felépítése	105
Az épület architektúrája	105
A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972)	107
Térszervezete	107
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája	107
A társművészet	107
Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete a Bahriti-, majd Borgit-dinasztia építészete - Karió: Hasan szultán medresszéje (1356-1362)	108
A térszervezet	108
A szerkezeti felépítés és architektúra	109
A társművészet	109
A kairói kalifátus építészeti hatása	109
A córbodai kalifátus építészete (755-1236)	110
Córdoba központjában a La Mezquita - Sabat-Alcázar térszervezete	110
Szerkezeti és architektonikus felépítése	111
A granadai emirátus építészete (1236-1492)	113
Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra tétszervezete	113
Szerkezeti s architektonikus felépítése	113
A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete	117
Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig	117
Az örmény kultikus építészet térszervezete	118
Az alkotások szerkezetépítése	1221
Az architektúra és a társművészeti megoldás	122
Georgia építészete a 4. századtól a 13. sz.-i mongol térhkódításokig	128
Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában	128
Bolnisi: Sion-templom (478-493)	128
Dzsári: Kereszt-templom Mcheta mellett (586-605)	128
Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől	131
Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században	132
A térszervezet	132
A szerkezeti megoldás	138
Az architektúra	138
A társművészet	140
A feudalizálódó bizánci császárság építészete	141
A képrombolás korszakának építészete (717-867)	141
A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben	141
A kolostori főtemplom - katholikon térszervezete	141
Az alkotások szerkezete és architektonikus megoldása	144
A társművészet	145
A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059)	145
A császári alkotótevékenység	145
A szerzetesépítészet	145
Az athosi kolostorállam	148
Megala Lavra, a szerzetesegyüttes központja (963)	148
Az athosi típusú templom térszervezete	148
A szerkezet és az architektonikus megoldás	148
Az ahtosi társművészet	150
Új szintézis a képrombolás utáni építészetben	150
Az építészet és társművészet kapcsolata	150
A táj és az építészet kapcsolata	153
Bizánc építészeti fejlődésének megállapítása (1059-1204)	154
A császári építőtevékenység csökkenése	154
A korszak templomainak térszervezeti fejlődése	154
Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása	157
A templomok társművészete	158
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei	158
Bizánc hatósugrában a Balkán népeinek építészete	161
A szerbek építészete 1456-ig	161
A szerb építészet kialakulása	161
Raska 12-13. századi alkotásai	161
A templomok térszervezete	163
A szerkezet	163
Az architektúra	163
A társművészet	164
Kosov-Metohija 13-14. századi építészete	164
A térszervezet fejlődése	164
A szerkezet	164
Az architektúra	168
A társművészet	168
A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre	168
Morava építészete a 14-15. század fordulóján	168
A térszervezet fejlődése	168
A szerkezet és az architektúra	170
A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa	173
A bolgárok építészete 1939-ig	172
Uralkodói központok az első birodalomban	173
A keresztény uralkodói építészet kezdetei	175
Korai egyházközségi és szerzetestemplomok	175
Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei	176
Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet	176
A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393)	177
Feudális építészeti széttagozódás	177
Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet	186
A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.)	186
Különböző művészeti hatások	186
A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben	187
Cozia szerzetesépítészete	188
Voronet szerzetesépítészete	190
Curtea de Arges püspöki építészete	190
Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában	191
A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.)	191
Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml	191
A fejedelmi templomépítészet kezdete	191
Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054)	192
A kijevi fejedelemség egyházi központja - a Szófia-székesegyház	192
Térszervezete	192
Szerkezete	194
Architektúrája	194
A tásművészet	194
A 11. századi kijevi építészet sajátosságai	195
A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238)	196
A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása	196
Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században	196
A Szent Dimitrij-székesegyház (1194-1197) térszervezete	196
A szerkezeti felépítés	196
Az architektúra	197
A társművészet	197
A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.)	198
A 10. századi faépítészet	198
A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban	199
A Kreml palotatemploma - a 11. századi Szófia-székesegyház	199
A novgorodi fejedelem építészetének alakulása	200
A Jurjev-kolostor s katholikonja, a Georgij-templom térszervezete	200
A szerkezeti felépítés és az architektúra	201
A társművészet	201
A polgárosodó városi lakosság művészete	202
Novgorod polgári építészetének fellendülése	202
A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.)	
Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése	203
A Kreml várrendszere a 15. század végén	204
Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház	204
A templom térszervezete	206
Szerkezeti felépítése	206
Az architektúra	206
A társművészet	207
A késő bizánci birodalom építészete	209
A nikaiai császárság építészete (13. sz.)	209
Nikaia városépítészeti együttes	209
A független görög fejedelemségek templomépítészete	209
A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460)	212
A frank fellegvár	213
A bizánci városegyüttes - a despota palotája	213
A település egyházi építészetének fellendülése	213
Az építészet és társművészet	213
Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430)	216
Thesszalokiné 14. századi templomalkotásai	217
Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453)	217
A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban	217
Konstantinápoly pusztolása (1453)	218
Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában	219
A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.)	219
Ikonion (Konya) fejedelmi építészete	219
Az Alaüddin-templom térszervezete	219
A szerkezet és az architektúra	219
A társművészet	221
Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása	220
Az Indzse Minaréli-medressze térszervezete	220
A szerkezet és az architektúra	222
Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.)	222
Medresszék a mongol építészetben	222
A mongol kánok mauzóleumai	226
Oszmán-töörk építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly - Isztambul területén (14-16. sz.)	227
Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása	227
Az oszmán-török dszámai kezdeti típusai	227
Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj	227
A szultáni alapítású dzsámik	227
Isztambul: Szülejmanije (1549-1557)	228
A templom térszervezete	228
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája	228
A társművészet	229
Az építészet különböző oldalainak fejlődéstörvénye	229
Irodalom	231
ROMÁN ÉPÍTÉSZET (ZÁDOR MIHÁLY)	237
A népvándorlás népeinek építészete	239
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre	239
A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet	241
A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet	245
A preromán építészet	246
Würzburg. Marienkirche (706 körül)	246
Santa Maria de Naranco (8. sz.)	248
Lorsch. A kolostor kapuépítménye (8. sz.)	250
A preromán építészet Karoling-korszaka	250
Aachen. Palotakápolna (796-805)	250
Germigny-des-Prés. Apátsági templom (felszent. 806)	252
Fulda. Sankt Michael-templom (820-822)	252
Centula/Saint Riquier. Kolostortemplom (790-799)	255
Fulda. Apátsági templom (790-810)	255
Corvey. Apátsági templom (822-848)	255
Sankt Gallen. Kolostorterv (9. sz.)	257
Quedlinburg. Wiperti kripta (10.sz. közepe)	257
Ingelheim. Karoling-palota (9, sz. eleje)	258
A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők	259
A román stílus kialakulása és az elenvezés eredete	260
A tásadalom építészeti igényei a román korban	260
A román építészet főbb épületfajáti	260
Templomok	260
Kolostorok	262
Várak	262
Lakóházak	265
Városok	267
A kor termelőerőinek hatása a román építészetre	268
Építőanyagok	268
Munkaeszközök	269
Épületszerkezetek	270
Építésszervezés. Technológia	276
A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre	278
A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására	281
A művészet eszmei tartalma a román korban	281
Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában	282
A román kori szobrászat	283
A román kori festészet	287
A román építészet intrregionális művészi kifejezésmódjai	290
Téralakítás	291
Tömegalakítás	293
Homlokzat és részletképzés	294
A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai	299
Francia román építészet	299
Burgundia	300
Cluny III. bencés temploma (1088- 13. sz. eleje)	301
Vézelay. Sainte-Madeleine bencés templom (1104-1140)	306
Paray-le Monial. Bencés templom (11. sz. vége, és kb. 1130-tól)	306
Fontenay. Cisztercita apátsági templom (1139-1147)	306
Provence	308
Alres. Saint-Trophime-templom és kolostor (1152 körül)	311
Saint-Gilles. Templom (1116-tól, majd 1150 után)	311
Auvergne és Languedoc	315
Auvergne	317
Clermont-Ferrand. Notre-Dame-du-Port-templom (11. sz. vége -12 sz.)	317
Issoire. Saint-Paul-templom (1075-13. sz.)	318
Aquitania	318
Poitiers. Notre-Dame-la-Grande-templom (1100 körül, majd 13. sz.)	318
Angouléme. Saint-Pierre-székesegyház (1101-1128)	327
Périgueux. Saint-Front-templom (1120 után)	327
Normandia	327
Jumiéges. Apátsági templom (1040-1067)	327
Caen. Sainte-Trinité-templom (1059-1066 és 12. sz. eleje)	327
Caen. Saint-Etienne apátsági templom (1064-1077)	331
Ile-de-Farnce és Champagna	333
Reims. Saint-Remi-templom (1005-1049)	333
Francia román világi építészet	333
Provins. Torurs de César (12. sz.)	333
Arques vára (11. sz., majd 1123)	334
Gaillard vára (1196-97)	334
Angol román építészet	338
Durham. Székesegyház. (1093-1143, ill. 1175)	340
Angol román világi építészet	346
London. Tower (11. sz.-tól)	346
A hispániai államok román építészete	350
Sant'Jago de Compostela templom (1075-1128)	352
Itáliai román építészet	356
Lombardia	356
Como. Sant'Abondio-templom (1063-95)	357
Milano. Sant'Ambrogio-templom (apszis 11. sz., ill. a hosszház 1100-1128)	357
Verona. San Zeno Maggioer-templom (1138 körül)	360
Modena. Székesegyház (11. sz. vége - 1184)	360
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15 sz.)	365
Toscana	367
Pisa. Dóm (1063-1118 és 1261-1270)	367
Pisa. Campille (1137-1350)	367
Pisa. Keresztelőkápolna (1153 -tól a 13. sz. közepéig)	367
Firenze. San Miniato al Monte-templom (11. sz. vége - 12. sz.)	372
Firenze. Baptisterium (1059-1150)	372
Róma és környéke	375
Dél-Itália és Szicília	378
Palermo. Capella Palatina (1132-1143)	378
Monreale. Dóm (1173-1182)	379
Az itáliai világ építészete	381
Német román építészet	383
A szász dinasztia kora (919-1024)	383
Hildesheim. Sankt Michael-templom (1010-1033)	387
Regesburg. Sankt Emmeram-templom (1010-1052)	388
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117)	389
Speyer. Dóm (1025-31, 1081-1106, 1159)	389
Mainz. Dóm (978-1036; ill. 1085 - 11. sz. 2. fele - 1239	392
Worms. Dóm (11. sz. eleje - 1234)	392
Köln. Sankta Maria im Kapitol (11. sz. közepe - 1065-ig)	394
Hirsau. Sankt Peter és Paul-templom (1082-1091)	394
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254)	399
Bamberg. Dóm (11. sz. - 1280)	399
Jerichow. Premontrei templom (1150-52-től a 13. sz. közepéig)	404
Német román világi építészet	404
Wartburg. Vár (1080-1217)	405
Skandináv román kori építészete	408
Svájc román kori építészete	409
Hollandia és Belgium	410
Osztrák román építészet	410
Az osztrák karnerek	410
Gurk. Dóm (1140-1200)	410
A cseh királyság román építészete, 10. sz. 416	
Prága. Szent Vit-rotonda (926-930)	417
Prága. Szent Vit első székesegyháza (1060-tól)	417
Prága. Szent Jiri-székesegyház (10. sz. vége és 1142)	417
Trebic, bencés templom (1250 körül)	420
Világi építészet a cseh királyságban	422
Prága. Hradany (vár) és lakóházak (12. sz.)	422
A lengyel királyság román építészet	423
Krakkó. Szent Gereon-templom (11. sz. első fele)	423
Cieszyn. Várkápolna (11. sz.)	423
Krakkó. Szent András-templom (1086 után)	425
Leczyca/Tum (1141-1145 és 1161)	425
Lengyel román világi építészet	428
Irodalom	429
GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET (SÓDOR ALAJOS)	431
A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása	433
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás	433
A középkori város kultúrája, a tudományos élet	434
A középkori város típusai	435
Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában	437
A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása	438
A "gótikus" elnevezése eredete	438
Stílusperiodizáció	439
A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350)	441
A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele)	441
Ile-de France gótikus építészetének gyökerei	442
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben	443
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek	447
Ile-de-France korai gótikus székesegyházai	454
Saint-Denis. Apátsági templom (1140-1144)	454
Sens. Székesegyház (1130-1163)	456
Noyon. Székesegyház (1131-1157)	459
Laon. Székesegyház (1160-1220)	459
Párizs. Notre-Dame-székesegyház (1163-1249)	461
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század)	465
Bourges. Székesegyház	465
Chartres, az első érett gótikus katedrális	465
A színes üveg szerepe a térkompozícióban	467
Az altemplom elmaradásának jelentősége	468
Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális	472
Kapuzatplasztika	473
Amines, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális	477
Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális	481
A katedrális gótika térhódítása Franciaországban	483
Világi építőműhelyek a gótika korában	484
Ile-deFrance	489
Le Mans (1217-től)	490
Párizs. Sainte-Chapelle (1234-1248)	491
Troyes. Saint-Urbain (1261-1275)	492
Normandia	495
Burgundia	495
Dijon. Notre-Dame-székesegyház	495
Dél-Franciaország és Spanyolország	495
Anjou	496
Poitiers. Székesegyház	500
A francia katedrális gótika elterjedése Európában	501
Anglia	502
Canterbury. Székesegyház (1175-1184)	502
London. Westminster-Abbey (1245-től)	503
Németország	504
Megdeburg	504
Köln	507
Lübeck	511
Itália	511
Milano. Dóm (1387-1418)	511
A ciszterciták építészete	513
A cisztercita rend építészeti előírásai	514
A cisztercita építészet korszakai	516
12. század	516
13. század első fele	516
13. század második fele és 14. század	518
Burgundia	519
Pontigny I., II., III. kolostortemploma	519
Fontenay kolostortemploma (1139-1147)	521
Itália	521
Fossanova kolostortemploma (1203-1217)	523
Németország	523
Maulbronn középkori kolostoregyüttese	523
Chorin kolostortemploma (1273-1334)	527
Ausztria	528
Lilienfeld	528
Heiligenkreiuz	528
Zwettl	530
"Latin gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország	530
Albi székesegyháza - "Isten erődje"	533
A kolduló rendek építészete	537
A kolduló rendek általános templomtípusa	538
Itália	538
Assisi. San Francesco (1228-1253)	538
Arezzo. San Domenico (12. sz. közepe)	539
Firenze. Santa Croce (1295-1442)	540
Firenze. Santa Maria Novella (1283-1300)	542
Franciaország	543
Toulouse. Dominikánus templom (1260-1304)	543
Spanyolország	545
Németország	545
Regensburg (1260 - 14. sz.)	545
Erfurt. Ferencesek temploma (14. sz.)	546
Kolmar. Dominikánus templom (1283-1330)	546
Anglia gótikus építészete	549
Az angol gótikus templom sajátos vonásai	550
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250)	550
Salisbury. Székesegyház (1220-1270)	550
Lincoln. Székesegyház (1192-től)	553
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350)	556
Bristol. Székesegyház (szentély 1298-1332)	556
Wells. Székesegyház (1180-1239)	558
Ely. Székesegyház (13. sz.)	558
Exeter. Székesegyház (1270-1370)	559
Lichfield. Székesegyház	559
"Plantagenet" stílus	560
Függélyes stílus - Perpendicular Style (1350-1550)	560
Glousester. Székesegyház	561
Kései gótikus kápolnák Angliában	561
A kései gótikus katedrális építészet - flamboyant stílus	565
A flamboyant stílus sajátos vonásai	565
Németország gótikus építészete	571
A német gótika sajátos vonásai	572
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában	572
Trier. Liebfrauenkirche - centrális gótikus tér	574
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában	574
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa	580
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550)	585
Németország	585
A polgári kései gótikus stílus értelmezése	586
A prágai Parler-műhely	588
Kései gótikus városi plébániatemplomok	593
A csarnokszentély	596
Schwäbisch-Gmünd. Heiligkreuzkirche (1351)	596
Hans Stetheimer	598
Landshut. Szent Márton-templom	599
Salburg. Ferences templom	601
Konrad Roritzer	601
Nürnberg. Szent Lőrinc-templom	602
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal	603
Bécs. Stephasdom - Buchsbaum	603
Benedikt Rejt	605
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok	607
Annaberg. Plébániatemplom (1499-1525)	608
Itália	611
Az itáliai gótika "Latinos" vonásai	611
Siena. Székesegyház (1229-1350)	613
Orvieto. Székesegyház (1285- 14. sz. közepe)	613
Firenze. Santa Maria del Fiore-székesegyház (1294-1421)	615
Világi rendeltetésű gótikus épületek	618
Városházak	618
Firenze. Palazzo Vecchio (1299-1314)	618
Siena. Palazzo Communale (1289-1305)	619
Velence. Doge-palota	620
Breslau/Wroclaw. Városháza (15. sz.)	622
Münster. Városháza (14. sz. közepe)	622
Löwen. Városháza (1447-1463)	623
Valencia. Lonja de la Seda (1483-1498)	625
Ypern. Posztócsarnok (1200-1304)	625
Lakóépületek és paloták	626
Németország	626
Itália	627
Franciaország	628
Párizs. Királyi palota	628
Avignon. Pápai palota	628
Erődök és várak	629
Crak	629
Castel del Monte	632
Eltz	635
Marienburg	638
Posztgótika	639
A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban	639
Irodalom	640

Az építészet története - Középkor

Bizánc és az iszlám építészete; Román építészet; Gótikus építészet

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Cs. Tompos Erzsébet

Cs. Tompos Erzsébet további könyvei

Vélemények a könyvről

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

/

/

/

Az építészet története - Középkor

Az építészet története - Középkor

Bizánc és az iszlám építészete; Román építészet; Gótikus építészet

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Antikvár könyv

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Bővebb leírás

A mű további kiadásai

A mű további kiadásai

Cs. Tompos Erzsébet

Cs. Tompos Erzsébet további könyvei

Vélemények a könyvről

Hírlevél feliratkozás

Központi raktár és ügyfélszolgálat

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

Belvárosi kereskedés

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig szombaton zárva.

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

Központi raktár és ügyfélszolgálat

Belvárosi kereskedés

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.Telefon: +36 1 443-3460Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.Telefon: +36 1 443-3461Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.

Nem támogatott böngészőt használ.

Kérjük használjon modern böngészőt például: Microsoft Edge, Safari, Google Chrome, Firefox...

Megértésüket köszönjük,

Régikönyvek.hu

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig
szombaton zárva.

1045 Bp. Istvántelki út 10-12.
Telefon: +36 1 443-3460
Hétfőtől - péntekig 8 óra 30 perctől 17 óráig.

1053 Bp, Múzeum körút 39.
Telefon: +36 1 443-3461
Hétfőtől - péntekig 10 órától 18 óráig és szombaton zárva.