Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az építészet története - Középkor Bizánc és az iszlám építészete; Román építészet; Gótikus építészet

Az építészet története - Középkor - Cs. Tompos Erzsébet, Zádor Mihály, Sódor Alajos - Régikönyvek
Az építészet története - Középkor - Régikönyvek Az építészet története - Középkor - Régikönyvek
(0 vélemény)
Borító tervezők:
Hentz István
Kiadó:
Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás éve:
1971
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Kossuth Nyomda
Nyomtatott példányszám:
5.000 darab
Kötés típusa:
nyl-kötés kiadói borítóban
Terjedelem:
651 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 25.00cm, Magasság: 22.50cm
Súly:
1.80kg
Kategória:
TARTALOM
Előszó 5
Bizánc és az iszlám építészete 9
A római császárság késői korszakának építészete 11
Kettős kultúra a 3-4. század fordulóján 11
A császári székhely: Palatium Sacrum 12
A kereszténység bontakozó mozgalmának kultuszhelyei 15
A háztemplom - domus ecclesiae 15
A sziklatemplom 16
Az első keresztény temetkezőhelyek 16
Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktumig (313) 20
A császárkultusz "temploma" - Trier (Tréves): bazilika (305-306) 20
Nagy Constantinus építészete a milanói (mediolanumi) ediktum után (313-337) 22
A császári és a keresztény építészet szintézise: Nagy Constantinus bazilikái 22
Az egyházközségi templom - basilica ecclesiae térszerkezete 23
Róma: San Salvator (312-319) 23
Az emlék-sír templom - basilica qua coemetrium térszerkezete 23
Róma: San pietro Vecchio; Betlehem; Jézus Születése; Jeruzsálem: Szent Sír-templom 24
Az anyag, a szerkezet és az architektúra 27
A társművészetek alakulása 28
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei 28
Az epigon császárok korának építészete (337-378) 29
A negyedik századi püspöki székesegyház 29
Gerasa és Bankusa székesegyháza (4. sz.) 30
Az uralkodóház tagjainak mauzóleumai 30
Róma: Santa Constanza (340 körül) 30
Centcelles: Constans-mauzóleum (353-358) 30
Theodosius építészete (379-395) 32
Császári emlék-sír templomok - Róma: San Paolo fuori le Mura (368) 32
Uralkodói paloták - városközpontok 33
A felbombó nyugatrómai birodalom építészete (395-476) 36
Császári mauzóleumépítészet - Ravenna: Galla Placidia (450 körül) 36
Pápai építészet az 5. században 38
Egyházközségi gyülekezőtemplomok 38
Keresztelőkápolnák - baptisteriumok 39
Róma: Lateran-baptisterium (432-440) 40
Az építészet és társművészet mozgatóereje - az istenállam eszméje 40
Az újperzsa Szaszanida-királyság építészete 41
Szaszanida uralkodói építészet Iránban (226-642) 41
Erődök, paloták - Firuzabad, Ktesiphon, Sarvistan, Imarat-i - Kušrav 42
A zoroasztrianus kultuszhely 44
A tűztorony és a tűztemplom 44
Az alkotások építőanyaga és szerkezeti megoldása 46
A paloták és zoroasztrianus kultuszhelyek architektúrája 48
Társasművészeti alkotás - Tak-i-Bustan: "Ív a kertben" grotta 51
Keresztény építészet a Szaszanida-birodalomban 52
Az egyházközségi gyülekezőtemplom térszervezete 52
Ktesiphon: Kasr Bint al-Kadi 52
A kolostortemplomok térszervezete 53
Mar Jakub el Habis és Mar Ibrahim-Mar Ubil 53
Szerkezetépítési eredmények 54
Az iráni-mezopotám "eretnek" kereszténység művészeti hatása 54
A bizánci birodalom kibontakozási korának építészete 55
Egyiptom és Szíria építészete a bizánci birodalom érdekkörében (4-7. sz.) 55
A constantinusi bazilika térszervezetének módosulása 56
Kereszt alapú zarándoktemplomok 59
A bontakozó szerzetesmozgalom hatása a térszervezetre 60
Az egyiptomi és szír alkotások szerkezetépítése 62
Az alkotások architektonikus kompozíciója 63
A kopt és szír építészet társművészeti fejlődése 65
Konstantinápoly - a császárváros és patriarchátus - építészete (4-5. sz.) 66
A császári központ - az uralkodó építőtevékenysége 66
A város szerzetesépítészete 68
Thesszaloniké építészete az 5. században 69
Egyházközösségi és zarándoktemplomok 69
Hagia Paraskevi (5. sz.) és Hagios Dimitrios (5. sz.) 69
Thesszaloniké szerzetesépítészete 73
Hosios David, a Latomos-kolostor katholikonja 73
A város művészeti fejlődésének irányvonala 73
Ravenna építészete Theodorich korában (439-526) 74
Theodorich palotája: Palatium Sacrum 74
Theodorich mauzóleuma 74
Az alkotások anyagi - szerkezeti megvalósítása 75
Az architektúra 75
A társművészet szerepe 76
Városépítészetük emléke a társművészetben 76
Szintézis I. Iustinianus konstantinápolyi építészetében (527-565) 80
Konstantinápoly fejlesztése - erődépítés 80
A császári palota 81
Az uralkodó templomépítészete 81
Hagios Sergios és Bakkhos-székesegyház 81
Hagii Apostoli-székesegyház 81
A politikai élet ütközéseinek színtere - a Hyppodrom 82
A Nika-lázadás leverése (532) után megújuló császári építőtevékenység 84
A Hagia Sophia térszervezete 86
Szerkezetében az örökkévalóságnak épülő alkotás 88
A Hagia Sophia architektonikus alakítása 89
Az együttes társművészete 90
A császárkultusz kiteljesedése I. Iustinianus építészetében 90
A ravennai exarchátus építészete (539-751) 91
Az exarcha palotaegyüttes 91
Az orthodox egyház építészete Ravennában 91
Az egyházközségi templomok térszervezete - Sant'Appolinare in Classe 91
Az emlék-sír templomok térszervezete - San Vitale 91
Az alkotások szerkezete 92
Architektonikus alakítás 93
A tárművészet 94
Az iszlám birodalom építészete az arab hódítások időszakában 95
Az iszlám. Mohamed (622-632) és a négy bagdadi kalifa (632-661) 95
Az iszlám kultuszhelyek építésének igénye 96
A damaszkuszi kalifátus - az Omajjád-dinasztia építészete (661-750) 97
Az Omajjád-templomok térszervezete 97
Az Omajjád alapítású kultuszhelyek szerkezete és architektúrája 100
A társművészet 100
Az Omajjád-kalifák székhelyeinek téregyüttese 100
A badia típusú gondűző kastélyok 100
Az el-hira típusú palota térszervezete 101
Szerkezetépítés, architektúra és társművészet 101
A bagdadi - szamarai kalifátus - az Abbaszidadinasztia építészete (750-1258) 103
A szakrális építészet az Abbaszida-dinasztia korában 103
Az iszlám kultikus térszervezet 103
A szakrális építészet szerkezeti, architeltonikus és társművészeti alakulása 103
Az Abbaszidák csúcsteljesítménye - a szamarrai Balkuvararezidencia 104
Szerkezeti felépítés, architektúra és társművészet 104
Az Abaszida-dinasztia újperzsa-iráni kultúrájának hatása 105
A kairói kalifátus építészete (868-1517) 105
A Tulunida-dinasztia építészete - Fustat: Az Ahmed ibn Tulun-templom (876-879) 105
Térszervzete 105
Szerkezeti felépítése 105
Az épület architektúrája 105
A Fatimida-dinasztia építészete - a kairói Al-Azhar-templom (970-972) 107
Térszervezete 107
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája 107
A társművészet 107
Szaladin szultán, majd az Ajjubida-dinasztia építészete a Bahriti-, majd Borgit-dinasztia építészete - Karió: Hasan szultán medresszéje (1356-1362) 108
A térszervezet 108
A szerkezeti felépítés és architektúra 109
A társművészet 109
A kairói kalifátus építészeti hatása 109
A córbodai kalifátus építészete (755-1236) 110
Córdoba központjában a La Mezquita - Sabat-Alcázar térszervezete 110
Szerkezeti és architektonikus felépítése 111
A granadai emirátus építészete (1236-1492) 113
Székhelyén a Vörös Vár - az Alhambra tétszervezete 113
Szerkezeti s architektonikus felépítése 113
A Kaukázus-vidék feudális királyságainak építészete 117
Arménia építészete az 5. századtól 1080-ig 117
Az örmény kultikus építészet térszervezete 118
Az alkotások szerkezetépítése 1221
Az architektúra és a társművészeti megoldás 122
Georgia építészete a 4. századtól a 13. sz.-i mongol térhkódításokig 128
Georgia építészetének fejlődése prefeudális fénykorában 128
Bolnisi: Sion-templom (478-493) 128
Dzsári: Kereszt-templom Mcheta mellett (586-605) 128
Építészeti "útkeresés" a 7. század második felétől 131
Az építészeti egység megteremtődése a 11-12. században 132
A térszervezet 132
A szerkezeti megoldás 138
Az architektúra 138
A társművészet 140
A feudalizálódó bizánci császárság építészete 141
A képrombolás korszakának építészete (717-867) 141
A szerzetesépítészet szerepe a képrombolás elleni küzdelemben 141
A kolostori főtemplom - katholikon térszervezete 141
Az alkotások szerkezete és architektonikus megoldása 144
A társművészet 145
A Macedón-dinasztia építészete a képrombolás után (867-1059) 145
A császári alkotótevékenység 145
A szerzetesépítészet 145
Az athosi kolostorállam 148
Megala Lavra, a szerzetesegyüttes központja (963) 148
Az athosi típusú templom térszervezete 148
A szerkezet és az architektonikus megoldás 148
Az ahtosi társművészet 150
Új szintézis a képrombolás utáni építészetben 150
Az építészet és társművészet kapcsolata 150
A táj és az építészet kapcsolata 153
Bizánc építészeti fejlődésének megállapítása (1059-1204) 154
A császári építőtevékenység csökkenése 154
A korszak templomainak térszervezeti fejlődése 154
Az alkotások szerkezeti és architektonikus megfogalmazása 157
A templomok társművészete 158
Az építészet különböző oldalainak mozgástörvényei 158
Bizánc hatósugrában a Balkán népeinek építészete 161
A szerbek építészete 1456-ig 161
A szerb építészet kialakulása 161
Raska 12-13. századi alkotásai 161
A templomok térszervezete 163
A szerkezet 163
Az architektúra 163
A társművészet 164
Kosov-Metohija 13-14. századi építészete 164
A térszervezet fejlődése 164
A szerkezet 164
Az architektúra 168
A társművészet 168
A keleti szerzetesség hatása a szerb építészetre 168
Morava építészete a 14-15. század fordulóján 168
A térszervezet fejlődése 168
A szerkezet és az architektúra 170
A szerb építészet és társművészet 15. századi sorsa 173
A bolgárok építészete 1939-ig 172
Uralkodói központok az első birodalomban 173
A keresztény uralkodói építészet kezdetei 175
Korai egyházközségi és szerzetestemplomok 175
Az első birodalom építészetének fejlődéstörvényei 176
Bizánc főhatósága idején a bolgár építészet 176
A második birodalom központja - Tirnovo (1185-1393) 177
Feudális építészeti széttagozódás 177
Az oszmán-török hódoltság idején a bolgár építészet 186
A román nép építészete államalakulásuk korában (13-16. sz.) 186
Különböző művészeti hatások 186
A havasalföldi fejedelem temploma Curtea de Argesben 187
Cozia szerzetesépítészete 188
Voronet szerzetesépítészete 190
Curtea de Arges püspöki építészete 190
Az orosz birodalom építészete kibontakozásának korszakában 191
A Kijevi Rusz-fejedelemség építészete (9-13. sz.) 191
Az uralkodói székhely - a kijevi Kreml 191
A fejedelmi templomépítészet kezdete 191
Bölcs Jaroszláv építészete (1019-1054) 192
A kijevi fejedelemség egyházi központja - a Szófia-székesegyház 192
Térszervezete 192
Szerkezete 194
Architektúrája 194
A tásművészet 194
A 11. századi kijevi építészet sajátosságai 195
A vlagyimir-szuzdali fejedelemség építészete (1125-1238) 196
A vlagyimir-szuzdali építészet kibontakozása 196
Vlagyimir-Szuzdal egyházi építészete a 12. században 196
A Szent Dimitrij-székesegyház (1194-1197) térszervezete 196
A szerkezeti felépítés 196
Az architektúra 197
A társművészet 197
A novgorodi fejedelemség majd városállam építészete (10-15. sz.) 198
A 10. századi faépítészet 198
A kőépítészet kibontakozása a 11. sz.-ban 199
A Kreml palotatemploma - a 11. századi Szófia-székesegyház 199
A novgorodi fejedelem építészetének alakulása 200
A Jurjev-kolostor s katholikonja, a Georgij-templom térszervezete 200
A szerkezeti felépítés és az architektúra 201
A társművészet 201
A polgárosodó városi lakosság művészete 202
Novgorod polgári építészetének fellendülése 202
A moszkvai fejedelemség építészete (14-16. sz.)
Az uralkodói központ - a Kreml kiépülése 203
A Kreml várrendszere a 15. század végén 204
Az uralkodói főtemplom - az Uszpenszkij-székesegyház 204
A templom térszervezete 206
Szerkezeti felépítése 206
Az architektúra 206
A társművészet 207
A késő bizánci birodalom építészete 209
A nikaiai császárság építészete (13. sz.) 209
Nikaia városépítészeti együttes 209
A független görög fejedelemségek templomépítészete 209
A mistrai helytartóság, majd despotatus építészete (1259-1460) 212
A frank fellegvár 213
A bizánci városegyüttes - a despota palotája 213
A település egyházi építészetének fellendülése 213
Az építészet és társművészet 213
Thesszaloniké építészete második bizánci főhatósága idején (1246-1430) 216
Thesszalokiné 14. századi templomalkotásai 217
Konstantinápoly építészete a Palailogos-dinasztia korában (1261-1453) 217
A Palailogos-dinasztia építészete Konstantinápolyban 217
Konstantinápoly pusztolása (1453) 218
Az iszlám birodalom a török-mongol hódítások időszakában 219
A szeldzsuk-török birodalom építészete (11-12. sz.) 219
Ikonion (Konya) fejedelmi építészete 219
Az Alaüddin-templom térszervezete 219
A szerkezet és az architektúra 219
A társművészet 221
Ikonion (Konya) építészeti kibontakozása 220
Az Indzse Minaréli-medressze térszervezete 220
A szerkezet és az architektúra 222
Mongol építészet Szamarkand területén (14-17. sz.) 222
Medresszék a mongol építészetben 222
A mongol kánok mauzóleumai 226
Oszmán-töörk építészet Bursza-Edirne, majd Konstantinápoly - Isztambul területén (14-16. sz.) 227
Az oszmán-török építészet igényeinek alakulása 227
Az oszmán-török dszámai kezdeti típusai 227
Isztambul szultáni központja - Top-kapi-szeráj 227
A szultáni alapítású dzsámik 227
Isztambul: Szülejmanije (1549-1557) 228
A templom térszervezete 228
Az együttes szerkezeti felépítése és architektúrája 228
A társművészet 229
Az építészet különböző oldalainak fejlődéstörvénye 229
Irodalom 231
ROMÁN ÉPÍTÉSZET (ZÁDOR MIHÁLY) 237
A népvándorlás népeinek építészete 239
A népvándorlás kora - áttérés a törzsi szervezetről a feudális rendre 239
A népvándorlás kori építészet és díszítőművészet 241
A kialakuló feudalizmus preromán építészete. Karoling építészet 245
A preromán építészet 246
Würzburg. Marienkirche (706 körül) 246
Santa Maria de Naranco (8. sz.) 248
Lorsch. A kolostor kapuépítménye (8. sz.) 250
A preromán építészet Karoling-korszaka 250
Aachen. Palotakápolna (796-805) 250
Germigny-des-Prés. Apátsági templom (felszent. 806) 252
Fulda. Sankt Michael-templom (820-822) 252
Centula/Saint Riquier. Kolostortemplom (790-799) 255
Fulda. Apátsági templom (790-810) 255
Corvey. Apátsági templom (822-848) 255
Sankt Gallen. Kolostorterv (9. sz.) 257
Quedlinburg. Wiperti kripta (10.sz. közepe) 257
Ingelheim. Karoling-palota (9, sz. eleje) 258
A román építészetet kialakító kora feudális gazdasági és társadalmi tényezők 259
A román stílus kialakulása és az elenvezés eredete 260
A tásadalom építészeti igényei a román korban 260
A román építészet főbb épületfajáti 260
Templomok 260
Kolostorok 262
Várak 262
Lakóházak 265
Városok 267
A kor termelőerőinek hatása a román építészetre 268
Építőanyagok 268
Munkaeszközök 269
Épületszerkezetek 270
Építésszervezés. Technológia 276
A feudális termelési viszonyok hatása a román építészetre 278
A korai feudalizmus szellemi életének hatása a román stílus kialakulására 281
A művészet eszmei tartalma a román korban 281
Az építészet és a társművészetek szintézise a román architektúrában 282
A román kori szobrászat 283
A román kori festészet 287
A román építészet intrregionális művészi kifejezésmódjai 290
Téralakítás 291
Tömegalakítás 293
Homlokzat és részletképzés 294
A román építészet regionális művészi kifejezésmódjai 299
Francia román építészet 299
Burgundia 300
Cluny III. bencés temploma (1088- 13. sz. eleje) 301
Vézelay. Sainte-Madeleine bencés templom (1104-1140) 306
Paray-le Monial. Bencés templom (11. sz. vége, és kb. 1130-tól) 306
Fontenay. Cisztercita apátsági templom (1139-1147) 306
Provence 308
Alres. Saint-Trophime-templom és kolostor (1152 körül) 311
Saint-Gilles. Templom (1116-tól, majd 1150 után) 311
Auvergne és Languedoc 315
Auvergne 317
Clermont-Ferrand. Notre-Dame-du-Port-templom (11. sz. vége -12 sz.) 317
Issoire. Saint-Paul-templom (1075-13. sz.) 318
Aquitania 318
Poitiers. Notre-Dame-la-Grande-templom (1100 körül, majd 13. sz.) 318
Angouléme. Saint-Pierre-székesegyház (1101-1128) 327
Périgueux. Saint-Front-templom (1120 után) 327
Normandia 327
Jumiéges. Apátsági templom (1040-1067) 327
Caen. Sainte-Trinité-templom (1059-1066 és 12. sz. eleje) 327
Caen. Saint-Etienne apátsági templom (1064-1077) 331
Ile-de-Farnce és Champagna 333
Reims. Saint-Remi-templom (1005-1049) 333
Francia román világi építészet 333
Provins. Torurs de César (12. sz.) 333
Arques vára (11. sz., majd 1123) 334
Gaillard vára (1196-97) 334
Angol román építészet 338
Durham. Székesegyház. (1093-1143, ill. 1175) 340
Angol román világi építészet 346
London. Tower (11. sz.-tól) 346
A hispániai államok román építészete 350
Sant'Jago de Compostela templom (1075-1128) 352
Itáliai román építészet 356
Lombardia 356
Como. Sant'Abondio-templom (1063-95) 357
Milano. Sant'Ambrogio-templom (apszis 11. sz., ill. a hosszház 1100-1128) 357
Verona. San Zeno Maggioer-templom (1138 körül) 360
Modena. Székesegyház (11. sz. vége - 1184) 360
Velence. San Marco-székesegyház (1063-1085 és 15 sz.) 365
Toscana 367
Pisa. Dóm (1063-1118 és 1261-1270) 367
Pisa. Campille (1137-1350) 367
Pisa. Keresztelőkápolna (1153 -tól a 13. sz. közepéig) 367
Firenze. San Miniato al Monte-templom (11. sz. vége - 12. sz.) 372
Firenze. Baptisterium (1059-1150) 372
Róma és környéke 375
Dél-Itália és Szicília 378
Palermo. Capella Palatina (1132-1143) 378
Monreale. Dóm (1173-1182) 379
Az itáliai világ építészete 381
Német román építészet 383
A szász dinasztia kora (919-1024) 383
Hildesheim. Sankt Michael-templom (1010-1033) 387
Regesburg. Sankt Emmeram-templom (1010-1052) 388
A száli-frank dinasztia kora (1024-1117) 389
Speyer. Dóm (1025-31, 1081-1106, 1159) 389
Mainz. Dóm (978-1036; ill. 1085 - 11. sz. 2. fele - 1239 392
Worms. Dóm (11. sz. eleje - 1234) 392
Köln. Sankta Maria im Kapitol (11. sz. közepe - 1065-ig) 394
Hirsau. Sankt Peter és Paul-templom (1082-1091) 394
A Hohenstauf-dinasztia kora (1117-1254) 399
Bamberg. Dóm (11. sz. - 1280) 399
Jerichow. Premontrei templom (1150-52-től a 13. sz. közepéig) 404
Német román világi építészet 404
Wartburg. Vár (1080-1217) 405
Skandináv román kori építészete 408
Svájc román kori építészete 409
Hollandia és Belgium 410
Osztrák román építészet 410
Az osztrák karnerek 410
Gurk. Dóm (1140-1200) 410
A cseh királyság román építészete, 10. sz. 416
Prága. Szent Vit-rotonda (926-930) 417
Prága. Szent Vit első székesegyháza (1060-tól) 417
Prága. Szent Jiri-székesegyház (10. sz. vége és 1142) 417
Trebic, bencés templom (1250 körül) 420
Világi építészet a cseh királyságban 422
Prága. Hradany (vár) és lakóházak (12. sz.) 422
A lengyel királyság román építészet 423
Krakkó. Szent Gereon-templom (11. sz. első fele) 423
Cieszyn. Várkápolna (11. sz.) 423
Krakkó. Szent András-templom (1086 után) 425
Leczyca/Tum (1141-1145 és 1161) 425
Lengyel román világi építészet 428
Irodalom 429
GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET (SÓDOR ALAJOS) 431
A gótikus építészet kialakulásának feltételei és korszakbeosztása 433
A középkori város kialakulásával kapcsolatos gazdasági-társadalmi átalakulás 433
A középkori város kultúrája, a tudományos élet 434
A középkori város típusai 435
Észak-Franciaország szerepe a gótikus stílus kialakulásában 437
A gótikus stílus fogalma és korszakbeosztása 438
A "gótikus" elnevezése eredete 438
Stílusperiodizáció 439
A francia gótikus katedrális építészet (1140-1350) 441
A korai gótikus katedrális (12. sz. második fele) 441
Ile-de France gótikus építészetének gyökerei 442
A szerkezetből adódó formai elemek a gótikus építészetben 443
A szerkezettől függetlenül kialakult formai elemek 447
Ile-de-France korai gótikus székesegyházai 454
Saint-Denis. Apátsági templom (1140-1144) 454
Sens. Székesegyház (1130-1163) 456
Noyon. Székesegyház (1131-1157) 459
Laon. Székesegyház (1160-1220) 459
Párizs. Notre-Dame-székesegyház (1163-1249) 461
Az érett gótikus katedrális (Szakrális gótika, 13. század) 465
Bourges. Székesegyház 465
Chartres, az első érett gótikus katedrális 465
A színes üveg szerepe a térkompozícióban 467
Az altemplom elmaradásának jelentősége 468
Reims, a "legpompásabb" gótikus katedrális 472
Kapuzatplasztika 473
Amines, a "legklasszikusabb" gótikus katedrális 477
Beauvais, a "legmerészebb" gótikus katedrális 481
A katedrális gótika térhódítása Franciaországban 483
Világi építőműhelyek a gótika korában 484
Ile-deFrance 489
Le Mans (1217-től) 490
Párizs. Sainte-Chapelle (1234-1248) 491
Troyes. Saint-Urbain (1261-1275) 492
Normandia 495
Burgundia 495
Dijon. Notre-Dame-székesegyház 495
Dél-Franciaország és Spanyolország 495
Anjou 496
Poitiers. Székesegyház 500
A francia katedrális gótika elterjedése Európában 501
Anglia 502
Canterbury. Székesegyház (1175-1184) 502
London. Westminster-Abbey (1245-től) 503
Németország 504
Megdeburg 504
Köln 507
Lübeck 511
Itália 511
Milano. Dóm (1387-1418) 511
A ciszterciták építészete 513
A cisztercita rend építészeti előírásai 514
A cisztercita építészet korszakai 516
12. század 516
13. század első fele 516
13. század második fele és 14. század 518
Burgundia 519
Pontigny I., II., III. kolostortemploma 519
Fontenay kolostortemploma (1139-1147) 521
Itália 521
Fossanova kolostortemploma (1203-1217) 523
Németország 523
Maulbronn középkori kolostoregyüttese 523
Chorin kolostortemploma (1273-1334) 527
Ausztria 528
Lilienfeld 528
Heiligenkreiuz 528
Zwettl 530
"Latin gótika" - Dél-Franciaország és Spanyolország 530
Albi székesegyháza - "Isten erődje" 533
A kolduló rendek építészete 537
A kolduló rendek általános templomtípusa 538
Itália 538
Assisi. San Francesco (1228-1253) 538
Arezzo. San Domenico (12. sz. közepe) 539
Firenze. Santa Croce (1295-1442) 540
Firenze. Santa Maria Novella (1283-1300) 542
Franciaország 543
Toulouse. Dominikánus templom (1260-1304) 543
Spanyolország 545
Németország 545
Regensburg (1260 - 14. sz.) 545
Erfurt. Ferencesek temploma (14. sz.) 546
Kolmar. Dominikánus templom (1283-1330) 546
Anglia gótikus építészete 549
Az angol gótikus templom sajátos vonásai 550
Az angol korai gótika - Early English (1200-1250) 550
Salisbury. Székesegyház (1220-1270) 550
Lincoln. Székesegyház (1192-től) 553
Az angol érett gótika - Decorated Style (1250-1350) 556
Bristol. Székesegyház (szentély 1298-1332) 556
Wells. Székesegyház (1180-1239) 558
Ely. Székesegyház (13. sz.) 558
Exeter. Székesegyház (1270-1370) 559
Lichfield. Székesegyház 559
"Plantagenet" stílus 560
Függélyes stílus - Perpendicular Style (1350-1550) 560
Glousester. Székesegyház 561
Kései gótikus kápolnák Angliában 561
A kései gótikus katedrális építészet - flamboyant stílus 565
A flamboyant stílus sajátos vonásai 565
Németország gótikus építészete 571
A német gótika sajátos vonásai 572
Marburg. Szent Erzsébet-templom - új térforma a gótikában 572
Trier. Liebfrauenkirche - centrális gótikus tér 574
Strassburg. Székesegyház - irracionalizmus a német gótikában 574
Freiburg in Breisgau, dóm - az egytornyos gótikus templom típusa 580
Polgári kései gótikus építészet (1350-1550) 585
Németország 585
A polgári kései gótikus stílus értelmezése 586
A prágai Parler-műhely 588
Kései gótikus városi plébániatemplomok 593
A csarnokszentély 596
Schwäbisch-Gmünd. Heiligkreuzkirche (1351) 596
Hans Stetheimer 598
Landshut. Szent Márton-templom 599
Salburg. Ferences templom 601
Konrad Roritzer 601
Nürnberg. Szent Lőrinc-templom 602
Hálóboltozat két irányban hajlított bordákkal 603
Bécs. Stephasdom - Buchsbaum 603
Benedikt Rejt 605
Szászországi kései gótikus csarnoktemplomok 607
Annaberg. Plébániatemplom (1499-1525) 608
Itália 611
Az itáliai gótika "Latinos" vonásai 611
Siena. Székesegyház (1229-1350) 613
Orvieto. Székesegyház (1285- 14. sz. közepe) 613
Firenze. Santa Maria del Fiore-székesegyház (1294-1421) 615
Világi rendeltetésű gótikus épületek 618
Városházak 618
Firenze. Palazzo Vecchio (1299-1314) 618
Siena. Palazzo Communale (1289-1305) 619
Velence. Doge-palota 620
Breslau/Wroclaw. Városháza (15. sz.) 622
Münster. Városháza (14. sz. közepe) 622
Löwen. Városháza (1447-1463) 623
Valencia. Lonja de la Seda (1483-1498) 625
Ypern. Posztócsarnok (1200-1304) 625
Lakóépületek és paloták 626
Németország 626
Itália 627
Franciaország 628
Párizs. Királyi palota 628
Avignon. Pápai palota 628
Erődök és várak 629
Crak 629
Castel del Monte 632
Eltz 635
Marienburg 638
Posztgótika 639
A gótikus formák továbbélése az európai stílusokban 639
Irodalom 640

Cs. Tompos Erzsébet

Cs. Tompos Erzsébet  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...