A klímaváltozás negatív következményeit már jelenleg is világszerte tapasztaljuk, hatásainak enyhítése és az alkalmazkodás lesz az egyik legnagyobb kihívás,
amellyel az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie. A globális felszíni átlaghőmérséklet emelkedésének +2 °C alatt tartása
szempontjából elengedhetetlen, hogy minden gazdasági szektorban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás
jelentős csökkentését hajtsuk végre. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentései hangsúlyozzák, hogy a kibocsátások csökkentése mellett a szénelnyelő megoldásoknak is kikerülhetetlen
szerepe lesz a nettó nulla kibocsátási szintű, dekarbonizált gazdasági rendszerekben.
Az erdők és az erdőalapú gazdaság különösen fontos szerepet játszanak ebben az összefüggésben, mind a fotoszintézis útján megvalósuló természetes szén-dioxid-nyelő képességük, mind pedig
a társadalom számára nyújtott egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásaik és a biodiverzitás megőrzésében
betöltött kulcsfontosságú szerepük miatt.
Erdeink egyszerre élő és diverz ökoszisztémák, melyek a szén-dioxidot a levegőből kivonó
szénpumpaként is funkcionálnak. Szénakkumulátorként képesek a megkötött szenet az élő biomasszában, a holt faanyagban, illetve a talajban tárolni. Ugyanakkor megújuló nyersanyagot biztosítanak, amely elősegíti a körkörös bioökonómia fejlődését és egy faalapú gazdaság kialakítását.
A hosszú élettartamú fatermékekben, illetve épületek faszerkezetében tárolt szén akár évszázadokon át megkötve maradhat. A fatermékek és a bioenergia minél nagyobb arányú felhasználása
emellett az ipari és energetikai szektorokban kibocsátás-csökkentést eredményez azáltal, hogy
szén-dioxid-intenzívebb termékek és fosszilis energiaforrások helyettesítését teszi lehetővé.
Az erdőalapú szektor akkor töltheti be leghatékonyabban klímaváltozás-mérséklő (azaz mitigációs) szerepét, hogyha alapos tudományos elemzés és szakpolitikai tervezés segítségével az adott
országra vagy régióra optimalizált módon kezeljük erdeinket, figyelembe véve a különböző mitigációs
lehetőségek kölcsönhatásait, valamint az egyéb ökoszisztéma-szolgáltatások biztosítását is.
A hazai erdészeti és faipari szektor klímamitigációs útvonalainak vizsgálatára jött létre az
ErdőLab-projekt (Borovics 2022), mely a Soproni Egyetem összes kara és Erdészeti Tudományos
Intézete együttműködésében valósult meg mintegy 150 kutató és egyéb szakember bevonásával.
E könyvben adjuk közre a magyar fagazdasági szektor klímamitigációs útvonalaira vonatkozó átfogó
elemzést, mely a projekt egyik legjelentősebb eredménye.
Elemzésünkben először általánosan bemutatjuk a klímaváltozás problémáját. Ez után fokozatosan
szűkítve a fókuszt megvizsgáljuk az erdőalapú szektor globális szintű klímamitigációs szerepét, majd
rátérünk az európai jellegzetességek bemutatására. Ez után vizsgáljuk meg a hazai fagazdaság jelenlegi klímamitigációs szerepét és jövőbeli lehetőségeit. Ennek keretében elemezzük a magyar erdők és
fatermékek jelenlegi szénmérlegét, majd az Országos Erdőállomány Adattár (OEA) adatainak értékelése
segítségével megállapítjuk azt a hozam maximumot, amelyet erdeink fenntartható módon képesek
biztosítani a fagazdaság számára. Ezt követően három reprezentatív erdőkezelési forgatókönyvet definiálunk, melyek az erdőkezelés lehetséges irányait és súlypontjait írják le. E forgatókönyvekben megvizsgáljuk a kiterjedt védelem és csökkentett fahasználat (extenzifikáció), az innovatív biogazda sági
szemlélet, az adaptív erdőgazdálkodás és a növekvő fafelhasználás (intenzifikáció) hatásait, valamint
elemzünk egy változatlan, azaz Business as Usual (BAU) forgatókönyvet is. Mindhárom forgatókönyv
esetében előrejelezzük erdeink várható szénmérlegét a 2050-es céldátumig, és megvizsgáljuk, hogy
mely kezelési változat a legkedvezőbb a klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából.
Könyvünk második felében bemutatjuk a szén-dioxid-kvótakereskedelem nagy rendszereit, kitérünk az éppen most kialakuló európai szintű önkéntes szénpiac jellegzetességeire és megvizsgáljuk a
hazai erdőalapú szektor szén-dioxid-kvótakereskedelemben betöltött jelenlegi és jövőbeli szerepét és
lehetőségeit. A kvótakereskedelmi rendszerek összetett szabályrendszerének bemutatása mellett kitekintünk az agrárerdészeti megoldások klímavédelmi szerepére és szén-dioxid árazási megoldásaira is.
Elemzésünk eredményei hozzájárulhatnak az erdőalapú ágazatot érintő szakpolitikai döntések
előkészítéséhez, a legoptimálisabb mitigációs és adaptációs intézkedések tudományosan megalapozott megtervezéséhez és kivitelezéséhez.
Mutass kevesebbet