Az erkölcsök metafizikájának alapvetése / A gyakorlati ész kritikája / Az erkölcsök metafizikája

Name: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése / A gyakorlati ész kritikája / Az erkölcsök metafizikája
Availability: InStock
Author: Kant, Immanuel
ISBN: 9632824776

Kant, Immanuel - Az erkölcsök metafizikájának alapvetése / A gyakorlati ész kritikája / Az erkölcsök metafizikája, Budapest 1991 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

13 500 Ft

18 000 Ft

25%

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Központi raktár

Kedvezményes

Lapjai / lapélei foltosak, borítója kopottas

720

hűségpont

Hogy működik az alku?

15 992 Ft

Bővebb leírás

ISBN:	9632824776
Sorozatcím:	Gondolkodók
Kiadó:	Gondolat
Kiadás éve:	1991
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Alföldi Nyomda
Borítótervezők:	Lengyel Lajos
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	618 oldal
Fordítók:	Berényi Gábor
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 13.00 cm, Magasság: 19.00 cm
Súly:	0.60 kg
Kategória:	Filozófia

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

AZ ERKÖLCSÖK METAFIZIKÁJÁNAK ALAPVETÉSE
Előszó                                                   13
ELSŐ SZAKASZ. Áttérés a közönséges erkölcsi
észmegismerésről a filozófiai észmegismerésre        20
MÁSODIK SZAKASZ. A népszerű erkölcsi életbölcsességről
az erkölcsök metafizikájára térünk át                    35
  Az akarat autonómiája mint az erkölcsiség legfőbb elve 75 
  Az akarat heteronómiája mint az erkölcsiség összes
  nem-igazi elvének forrása                          75
  Az erkölcsiség összes lehetséges elvének felosztása a
  heteronómia elfogadott alapfogalmai szerint            76
HARMADIK SZAKASZ. Áttérés az erkölcs metafizikájáról
a tiszta gyakorlati ész kritikájára                      81 
  A szabadság fogalma a kulcs az akarat autonómiájának
  magyarázatához                                     81 
  A szabadságot mint valamennyi eszes lény akaratának
  tulajdonságát kell feltételezni                        82
  Az erkölcsiség eszméihez kapcsolódó érdekről       84
  Hogyan lehetséges kategorikus imperatívusz?            89
  A gyakorlati filozófia végső határáról                 91
Zárómegjegyzés                                       100


                  A GYAKORLATI ÉSZ KRITIKÁJA
Előszó                                                          105
BEVEZETÉS. A gyakorlati ész kritikájának eszméjéről             118
ELSŐ RÉSZ. A tiszta gyakorlati ész elemtana                     121
ELSŐ KÖNYV. A tiszta gyakorlati ész analitikája                 123
Első főrész. A tiszta gyakorlati ész alaptételeiről             123
  1. §. Magyarázat                                              123
  2. §. I. Tantétel                                             126
  3. §. II. Tantétel                                            127
  4. §. III. Tantétel                                           133
  5. §. I. Feladat                                              135
  6. §. II. Feladat                                             136
  7. §. A tiszta gyakorlati ész alaptörvénye                    138
  8. §. IV. Tantétel                                            141
   I. A tiszta gyakorlati ész alaptételeinek dedukciójáról         152
  II. A tiszta ész hatóköréről a gyakorlati használatban.
     Újdonságok a spekulatív használathoz képest                162
Második főrész. A tiszta gyakorlati ész tárgyának fogalmáról .  170
  A tiszta gyakorlati ész típustanáról                          182
Harmadik főrész. A tiszta gyakorlati ész mozgatórugóiról . . .  186
  A tiszta gyakorlati ész analitikája kritikai megvilágításban  206
MÁSODIK KÖNYV. A tiszta gyakorlati ész dialektikája .. .        227
Első főrész. A tiszta gyakorlati ész dialektikájáról általában  227
Második főrész. A tiszta ész dialektikájáról a legfőbb jó
fogalmának meghatározásában                                     230
      I. A gyakorlati ész antinómiája                           234
     II. A gyakorlati ész antinómiájának kritikai feloldása . . 235 
    Ill. A tiszta gyakorlati ész primátusáról az elméleti ésszel
        való kapcsolatában                                      241 
    IV. A lélek halhatatlansága mint a tiszta gyakorlati ész
        posztulátuma                                            244


    V. Isten létezése mint a tiszta gyakorlati ész
        posztulátuma                                              246
    VI. A tiszta gyakorlati ész posztulátumairól általában . . .  255
   VII. Miként gondolható el a tiszta ész gyakorlati szempontú 
        kibővítése anélkül, hogy az együtt járna az elméleti
        megismerés bővülésével?                                   257
  VIII. A tiszta ész szükségletéből való igaznak tartásról . . .  266
    IX. Arról, hogy bölcsen megszabott arány van az ember 
        megismeró'képessége és gyakorlati rendeltetése
        között                                                    271
MÁSODIK RÉSZ. A tiszta gyakorlati ész módszertana                 275
Zárszó                                                            289

                AZ ERKÖLCSÖK METAFIZIKÁJA 
ELSŐ RÉSZ. A jogtan metafizikai alapelemei                        295
Előszó 
Bevezetés az erkölcsök metafizikájába (I—IV.)                     303
Bevezetés a jogtanba (A—E. §)                                     324
Függelék a jogtan bevezetéséhez                                   329
A jogtan felosztása (A—B.)                                        332
Az erkölcsök metafizikájának felosztása általában (I—III.)           335
A jogtan első része. A magánjog                                   341
A külső Enyémről és Tiédről általában                             343
Első .főrész. Miként lehet valami külső a miénk? (1-9. §) . . .   343
Második főrész. Milyen módon szerezhető meg valami külső?
(10-35.§)                                                         357
A külső Enyém és Tiéd szerzésének felosztása                      359
Első szakasz. A dologi jogról (11-17. §)                          359
Második szakasz. A személyi jogról (18-21. §)                     371


Harmadik szakasz. A dologi jellegű személyi jogról
(22 30. §)                                              377
   A házi társulás joga                                 378
   Első cikkely. A házassági jog (24-27. §)             378
   Második cikkely. A szülői jog (28-29. §)             382
   Harmadik cikkely. A háziúri jog (30. §)              384
   A szerződéssel szerezhető valamennyi jog dogmatikus
   felosztása (31. §)                                   386
   I. Mi a pénz?                                        389
   II. Mi a könyv?                                      392 
Epizodikus szakasz. Az önkény külső tárgyának eszmei
megszerzéséről (32. §)                                  394
    I. Szerzés elbirtoklás útján (33. §)                395
   II. Az öröklés (34. §)                               396
   III. A jó hírnév hátrahagyása a halál után (35. §)   398 
Harmadik főrész. A nyilvános bíráskodás nyilatkozata által 
történő, szubjektíven meghatározott szerzésról (36-40. §) 400
   A) Az ajándékozási szerződésről (37. §)              401
   B) A kölcsönszerződésről (38. §)                     402
   C) Elveszett dolog visszaköveteléséről (39. §)       404
   D) Az eskütétel révén szerzett biztosíték (40. §)    408 
Átmenet a természeti állapotbeli Enyémről és Tiédről általában 
(41-42. §)                                              410
A jogtan második része. A közjog                        413
Első szakasz. Az államjog (43-52. §)                    415
•• Általános megjegyzés a polgári egyesülés természetéből 
   fakadó jogi hatásokról (A-E.)                        423 
   A polgár jogi viszonyáról hazájához és a külföldhöz
   (50-52. §)                                           445
Második szakasz. A nemzetközi jog (53-61. §)            450
Harmadik szakasz. A világpolgári jog (62. §)            459
Zárszó                                                  461


Függelék. Magyarázó megjegyzések a jogtan metafizikai
alapelemeihez (1-8.)                                    464
Zárszó                                                  480
MÁSODIK RÉSZ. Az erénytan metafizikai alapelemei        486
'Előszó                                                 487
Bevezetés az erénytanba (I—XVIII.)                      491
Első rész. Etikai elemtan                               529
Első könyv. Az önmagunk iránti kötelességekről általában
(1-22. §)                                               531
   Bevezetés (1-4. *)                                   531
Első szakasz. Az önmagunk iránti teljes kötelességekről 535
Első főrész. Az ember önmaga mint animális lény iránti
kötelessége (5-8. §)                                    535
   Első cikkely. Önmagunk megfosztása az élettől        536
   Második cikkely. A kéjes önmegbecstelenítésről       538
   Harmadik cikkely. Az élvezeti cikkek vagy élelmiszerek 
   mértéktelen használata útján történő önkábításról    541 
Második főrész. Az ember kötelessége önmaga mint pusztán
morális lény iránt (9-12. §)                            543
   Első cikkely. A hazugságról                          543
   Második cikkely. A fösvénységről                     547
   Harmadik cikkely. A szolgalelkűségről                550
Harmadik főrész                                         553
Első szakasz. Az ember kötelességéről önmaga mint
veleszületett bírája iránt (13. §)                      553
Második szakasz. Az önmagunk iránti kötelességek első
parancsáról (14-15. §)                                  557
Epizódjellegű fejezet. A morális reflexiósfogalmak
amfibóliájáról: arról, hogy ami az ember önmaga iránti
kötelessége, azt Mások iránti kötelességnek tartják (16-18. §) . 558 
Második könyv. Az ember (céljával kapcsolatos) nem tökéletes 
kötelességeiről önmaga iránt                            562