Az értelem keresése

A modern magyar esszé immár klasszikus mesterének hat remekbeszabott tanulmányát kapja az olvasó ebben a könyvben. A harmincas és negyvenes években, elhallgatásáig s azt követő tragikus haláláig, Halász Gábor a magyar irodalmi élet egyik legtájékozottabb, legszélesebb látókörű s mindenesetre legmegbízhatóbb kritikusa volt. Esszéit nem színes ötletekre, hanem az alaposan megvizsgálta anyagra és a minden részletében föltárt korra építette. Módszerében szerencsésen egyesítette az elemző bírálat és az átfogó képre törekvő irodalomtörténet szempontjait és eljárásait; egyszerre adott korrajzot és jellemrajzot, lélektani és történeti portrét. Mélységesen tisztelte az anyagot, azt szólaltatta meg, annak kedvéért mondott le példás fegyelemmel minden szubjektivitásról és stiláris ékítményről, megteremtve ezzel a tárgyilagos, pontos, higgadt, modern esszéstílus mintáját. Egyformán otthonosan mozgott jelenben és multban, magyar és külföldi irodalomban; egy-egy jelenséget, mozgalmat, egyéniséget mindig kapcsolatai teljességében szemlél és mutat be; teljes filológiai apparátussal dolgozik, de mindig életszerűen, minden iskolás íztől mentesen. Ezért tudja egyformán közel hozni, egyformán élővé és érdekesé tenni számunkra Kazinczy és Proust, Széchenyi és Bessenyei alakját, a romantika élményeit és a modern líra vagy regény problémáit. A kötet címe is jellemző rá; kettős jelentésű: jelenti egyrészt a kritikus és kutató értelem állandó fegyelmét, másrészt pedig azt a lényegbeható látásmódot, mely minden témájából annak valódi, objektív értelmét bontja ki. Ez a realista racionalizmus kivételes helyet biztosított Halász Gábornak a maga nemzedékében s kivételes, divatok fölötti, állandó és klasszikus értékekké avatja tanulmányait. Keresztury Dezső elmélyült bevezetés avatott kézzel állít emléket a tragikus sorsú írónak.

Mutass kevesebbet