Az európai egyetem funkcióváltozásai

Az „európai egyetem" bonyolult problematikáját részben történeti-társadalmi, részben elméleti-filozófiai szempontok szerint kívántuk feldolgozni. Egyrészt tehát figyelmet fordítottunk „univerzitás" és „modernitás" kölcsönviszonyának elemzésére, valamint törekedtünk a kontinensünkön kialakuló oktatási rendszerek „hagyományos" és „modern", vagy más megközelítésben „premodern", „modern" és „posztmodern" fejlődési szakaszainak minél világosabb megkülönböztetésére. Az ún; modern egyetem korszakán belül egyébként természetesen adódik egy-egy „koramodern", „klasszikusan modern" és „későmodern" fejlődési szakasz megkülönböztetés is. Másrészt pedig megtettük az első lépéseket az egyetemi rendszerek valamilyen társadalmi-történelmi tipológiájának vázlatos kidolgozása felé, különbséget téve például a „modern" egyetem bizonyos „nemzeti", „regionális" és „kontinentális" modelljei között. Végül, kutatócsoportunk tagjai néhány olyan, többek között a felsőoktatási szféra működési mechanizmusainak pontos megértéséhez is nélkülözhetetlen általános fogalom, elméleti kategória tisztázására törekedtek, amelyek - mint például a „modell" és a „funkció", az „autonómia" és az „integráció", illetve a „reform" és a „válság" kategóriái - a nyugati világ egyetemi rendszereinek alapvető problémáival kapcsolatosak, s ezért mind a hazai, mind pedig a külföldi oktatáspolitikai vitákban állandóan napirenden vannak.

Mutass kevesebbet