Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Az Európai Unió agrárrendszere

Az Európai Unió agrárrendszere - Halmai Péter - Régikönyvek
Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek Az Európai Unió agrárrendszere - Régikönyvek
(0 vélemény)

Alapmű, amelyet szívesen ajánlunk mindenkinek, aki csak egy kicsit is érdeklődik a mezőgazdaság iránt, annak minden sokszínűségével, hagyományával, nehezen alkalmazkodó (változó) szereplőivel együtt. A változás az osztrák parasztok, élelmiszerfeldolgozók, -kereskedők és a fogyasztók számára kérés nélkül jött az uniós csatlakozással. A könyv rendkívül alapos és gazdag adatbázissal szemlélteti a csatlakozás előtti állapotot, a tárgyalási taktikát megalapozó politikai hátteret, az EU válaszaiból adódó új helyzetet és a kompromisszum megkötését. Nem áll meg itt, hanem újabb tényszámaival az EU-n belüli állapotról is szól, igazolva, hogy a tagság előny.

Kiadó:
Mezőgazda Kiadó
Kiadás éve:
2002
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Második, átdolgozott kiadás
Nyomda:
Széchenyi Nyomda
ISBN:
9632860047
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
345
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 17.00cm, Magasság: 24.00cm
Súly:
0.48kg
Kategória:
Előszó a második kiadáshoz 12

Előszó az első kiadáshoz 13

Bevezetés 14
()AzEurópai •
urópai Unió megalakulása, céljai, intézményi felépítése. (Alapvetés) 17
1.1. Előzmények 17
1.1.1. Európai Szén- és Acélközösség. A „közösségi modell" kialakulása 17
1.1.2. A „közös piac" felé 17
1.2. A Római Szerződés 19
1.3. Az integráció útján 20
1.3.1. Szupranacionális döntések, versus kormányközi együttműködés 20
1.3.2. Egyesítő Szerződések 20
1.3.3. Az integráció kibővülése 21
1.3.4. „Europesszimizmus" és az integráció új szakasza.
Az egységes belső piac koncepciója 21
1.3.5. Az Egységes Európai Okmány 22
1.3.6. Európai Gazdasági Térség (EEA) és a harmadik kibővülés 23
1.4. Az Európai Unió (European Union, EU) 23
1.4.1. Az Uniós Szerződés 25
1.4.2. Európai Unió és Európai Közösségek 25
1.43: A három pillér t 26
1.4.4. A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) lépcsőfokai 26
1.5. Maastricht után 26
1.5.1. Az Amszterdami Szerződés 27
1.5.2. Keleti kibővítés, Gazdasági és Pénzügyi Unió 28
1.5.3. A Nizzai Szerződés 28
1.6. Az európai integráció intézményei 29
1.6.1. Az Európai Unió Tanácsa (Council of European Union) 29
1.6.2. Európai Bizottság (European Commission) 32
1.6.3. Európai Parlament (European Parliament) 35
1:6.4. Európai Bíróság (Coiut of Justice of the European Communities) 36
1.6.5. Európai Számvevőszék (European Court of Auditors) 36
1.6.6. További alapvető intézmények 37
1.7. A közösségi döntéshozatal eljárási rendje 38
1.7.1. Konzultációs mechanizmus (consultation procedure) 38


1.7.2. Együttműködési eljárás (cooperation procedure) 40
1.7.3. Hozzájárulási eljárás (assent procedure) 41
1.7.4. EgyüttdöntéSi eljárás (codecision procedure) 41
1.8. A közösségi jog alapjai 42
1.8.1. A közösSégi jog jellege 42
1.8.2. A közösségi jog forrásai 43
1.8.3. A Közösségeken belüli jogharmonizáció 45
1.8.4. „A négy alapszabadság" 46
1.8.5. A közösségi versenyjog alapjai 47
1.9. Közös és közösségi politikák 48
Áttekintendő fogalmak 48

® A Közös Agrárpolitika rendszere 49
2.1. Előzmények, háttér 49
2.2. Szerződéses alapok 51
2.2.1. A Közös Agrárpolitika (CAP) céljai 51
2.2.2. A szabályozás fő területei 52
2.3. Közös piaci szervezetek (CMO) 54
2.3. I . A piacrend alapvető sajátosságai 54
2.3.2. Nemzeti piacszabályozások korlátai 55
2.3.3. A közös piaci szervezetek (CMO) alapelvei 55
2.3.4. A CAP piaci szervezet alapmodellje 56
2.3.5. Valutaárfolyamok és a piac egységessége 62
2.4. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap (EMOGA) 62
2.5. Agrárkereskedelmi preferenciarendszer 64
2.5.1. Általános Preferenciarendszer (GSP) 64
2.5.2. A preferenciális.kapcsolatok formái, „preferenciális övezetek" 65
2.5.3. Agrárkereskedelmi preferenciák — övezetek szerint 66
2.5.4. Kereskedelmi kapcsolatok egyéb — Európán kívüli — országokkal 69
2.6. A Közös Agrárpolitika döntési rendszere 70
2.6.1. A Bizottság javaslatának előkészítése 71
2.6.2. Bizottsági döntéshozatal 71
2.6.3. Döntéshozatal a Tanácsban 72
2.6.4. A Közös Agrárpolitika végrehajtása 73
2.7. A Közös Agrárpolitika változásai. Az „eredeti modell" alapproblémái 74
2.7.1. Növekvő mezőgazdasági termelékenység növekvő feleslegek
és költségvetési kiadások 74 •
2.7.2. A Közös Agrárpolitika árszabályozási modelljének működése..
A rendszer alapproblémája 77
2.7.3. Az agrármonetáris rendszer szerepe 80
2.7.4. A Közös Agrárpolitika korrekciója a nyolcvanas években 83
Áttekintendő fogalmak 85
.0 •
Q) A közös agrárpolitika reformja 86
3.1. A CAP-reformot kikényszeritő tényezők 86
3.2. A reform elvi lehetőségei 88
3.2.1. Kínálatkorlátozás mennyiségi szabályozással 89
3.2.2. Az ár- és a jövedelempolitika szétválasztása: közvetlen jövedelemtámogatás 9I


3.2.3. Az alternatíva lényege 93
3.3. A CAP 1992. évi reformja 93
3.3.1. A reform fő céljai és intézkedései 93
3.3.2. A területpihentetési rendszer jóléti hatásai 96
3.4. A WTO Mezőgazdasági Megállapodás 98
3.4.1. Piacrajutás 98
3.4.2. Belső támogatás 101
3.4.3. A Megállapodás exporttámogatásra vonatkozó rendelkezései 102
3.4.4. Békeklauzula 102
3.4.5. A Mezőgazdasági Megállapodás implementációja 102
3.5. Az 1992. évi reform hatásai. A rendszer alapvető problémái 104
3.5.1. A főbb intézkedések hatásai 104
3.5.2. A reform egyes alapvető ellentmondásai 107
3.6. A CAP-reform fő peremfeltételei 109
3.7. A CAP-reform újabb szakasza. Az AGENDA 2000 fő javaslatai 110
3.7.1. CAP-reform megközelítések 110
3.7.2. Az AGENDA 2000 eredeti javaslata 111
3.7.3. A Berlini Csúcs agrárpolitikai döntései 112
3.7.4. Az AGENDA 2000 értékelése 115
3.7.5. A „félidős" felülvizsgálat kulcskérdései 117
3.8. A további reform elodázhatatlan feladatai 118
Áttekintendő fogalmak 119

4: Egyes EU-agrárpiaci szervezetek 120
4.1. A gabonapiaci szervezet 120
4.1.1. Az „eredeti" konstrukció és az 1992. évi reform 120
4.1.2. A jelenleg működő gabonapiaci szervezet: konstrukció, AGENDA 2000 122
4.1.3. Intervenciós rendszer 123
4.1.4. Közvetlen támogatás és területpihentetés a szántóföldi növénytermelésben 124
4.1.5. Importrezsim 126
4.1.6. Exportrezsim 128
4.1.7. Megoldást igénylő problémák 129
4.2. Olajos magvak és fehérjenövények .,, 129
4.2.1. Repce, napraforgómag, szója és lenmag 129
4.2.2. Szárított takarmány 131
4.3. Cukorpiaci rendtartás 131
4.3.1. Belső piaci szabályozás 131
4.3.2. Importszabályozás 136
4.3.3. Exportszabályozás 137
4.3.4. Cukorpiaci szervezet — változás előtt 139
4.4. A marha- és borjúhús piaci szervezete 139
4.4.1. Belső piaci szabályozás 140
4.4.2. Importszabályozás 145
4.4.3. Exportszabályozás 145
4.4.4. A BSE-válsággal kapcsolatos intézkedések 147
4.5. Juhhúspiaci rendtartás 148
4.5.1. Belső piaci szabályozás 148
4.5.2. Importrezsim 150


4.6. Sertés- és baromfihús piaci szervezet 151
4.6.1. Sertéshús piacrend 151
4.6.2. Baromfihús- és tojáspiacrend 156
4.7. Az EU tejpiaci szervezete 156
4.7.1. Az intervenciós rendszer 157
4.7.2. Kínálatmenedzsment 158
4.7.3. Export-, importszabályozás 160
4.7.4. A tejpiaci rendtartás átalakítása 162
4.8. Zöldség- és gyümölcspiaci szervezet 162
4.8.1. Friss zöldség- és gyümölcspiaci szervezet I63
4.8.2. Feldolgozott zöldség- és gyümölcspiaci szervezet 165
4.9. Borpiaci szervezet 167
4.9.1. Bortermelési potenciál 168
4.9.2. Intervenció 168
4.9.3. Importszabályozás 169
4.9.4. Exportszabályozás 170
4.10. Olívaolaj 170
4.11. Feldolgozott termékek 171
4.11.1. A rendszer által érintett termékek 171
4.11.2. A feldolgozott termékek importja 173
4.11.3. A feldolgozott termékek exportja 174
4.12. A piaci szervezetek fő típusai (Összefoglalás) 175
Áttekintendő fogalmak 181
O.
A Közös Agrárpolitika második pillére: a vidékfejlesztés 182
5.1. A vidékfejlesztés ökonómiai alapjai 182
5.2. A vidék fogalma 184
5.3. Az agrárstruktúra-politikák fejlődése az Európai Unióban 186
5.3.1. A kezdet: „életképes" családi gazdagságok igénye 186
5.3.2. Párhuzamos horizontális akciók 187
5.3.3. A regionális akciók bővülése: átfogó térségfejlesztés 188
5.3.4. Átfogó vidékfejlesztés igénye 189
5.3.5. A vidékfejlesztés, mint a Közös Agrárpolitika „második pillére" 190
5.4. A vidékfejlesztés és a CAP viszonya 190
5.5. A vidékfejlesztési támogatások formái 191
5.6. A vidékfejlesztési intézkedések finanszírozása az EU-ban 194
5.7. A vidékfejlesztés, mint a regionális politikák része 200
5.8. A strukturális politikák alapelvei 200
5.9. A struktúrapolitikai programok 201
5.10. Közösségi Kezdeményezések 203
5.10.1. A LEADER kezdeményezés 203
5.11. A vidékfejlesztés által elért eredmények az Európai Unióban 207
5.12. A vidékfejlesztési politika jövőbeli hatásai 209
Áttekintendő fogalmak 210

‚6: Az Európai Unió agrárstruktúrája 211
6.1. A mezőgazdaság helye a gazdaságban 211
6.1.1. Hozzájárulás a GDP-hez 212


6.1.2. A foglalkoztatás jelentősége 213
6.1.3. Az agrártermékek súlya a külkereskedelemben 214
6.1.4. Részesedés a beruházásokban 215
6.2. Az élelmiszer-ipari feldolgozás 215
6.2.1. Makrogazdasági jelentőség 216
6.2.2. Az élelmiszeripar szerkezete 216
6.2.3. Vertikális kapcsolatok 218
6.3. A mezőgazdaság termelési tényezői 218
6.3.1. A termőföld hasznosítása 218
6.3.2. Az anyagi ráfordítások alakulása 219
6.3.3. Az élőmunka-felhasználás csökkenése 222
6.3.4. A ráfordítások hatékonysága 222
6.4. Természeti adottságok 224
6.4.1. Mezőgazdasági zónák 224
6.4.2. A komparatív előnyök hatása 225
6.5. A gazdaságok szerkezete 226
6.5.1. Családi jelleg 226
6.5.2. A gazdaságok mérete 227
6.5.3. Koncentráció 229
6.5.4. Szakosodás 230
6.6. A termelés szerkezete 231
6.6.1. Az ágazati felépítés 231
6.6.2. Nagykultúrák 231
6.6.3. A fontosabb ipari növények 233
6.6.4. Kertészeti termékek 233
6.6.5. Tejtermelés 234
6.6.6. Hústermelés 235
6.7. Az agrártermékek nemzetközi kereskedelme 236
6.7.1. Az értékesítési irányok 236
6.7.2. A tagországok agrár-külkereskedelme 237
6.7.3. Az Unió helye az agrártermékek világkereskedelmében 238
6.7.4. Az agrárexport szerkezete 238
6.7.5. Az agrárimport szerkezete 239
Áttekintendő fogalmak 240

YAz EU agrártermékek- és élelmiszer-szabályozási rendszere, előírásai 241
7.1. Az élelmiszer-kereskedelem akadályainak elhárítása 241
7.2. Az EU-ban folyó szabványosítás 242
7.3. A közös piaci szervezetekbe tartozó termékek minőségének szabályozása 243
7.3.1. Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása 243
7.3.2. Állati eredetű termékek szabályozása 245
7.4. Minőségbiztosítási módszerek 246
7.4.1. Gyártásbiztonság EU-előírások alapján 246
7.4.2. Egyéb, a gyártás biztonságát célzó eljárások 247
7.4.3. EN ISO 9000-es, EN 45 000-es, ISO 14 000-es szabványsorozatok 247
7.4.4. Az EOTC megalakítása 248
7.4.5. A vállalati környezetvédelmi menedzsment kialakítása 249
7.4.6. Az európai élelmiszerminőség-politika új elemei 249


6.1.2. A foglalkoztatás jelentősége 213
6.1.3. Az agrártermékek súlya a külkereskedelemben 214
6.1.4. Részesedés a beruházásokban 215
6.2. Az élelmiszer-ipari feldolgozás 215
6.2.1. Makrogazdasági jelentőség 216
6.2.2. Az élelmiszeripar szerkezete 216
6.2.3. Vertikális kapcsolatok 218
6.3. A mezőgazdaság termelési tényezői 218
6.3.1. A termőföld hasznosítása 218
6.3.2. Az anyagi ráfordítások alakulása 219
6.3.3. Az élőmunka-felhasználás csökkenése 222
6.3.4. A ráfordítások hatékonysága 222
6.4. Természeti adottságok 224
6.4.1. Mezőgazdasági zónák 224
6.4.2. A komparatív előnyök hatása 225
6.5. A gazdaságok szerkezete 226
6.5.1. Családi jelleg 226
6.5.2. A gazdaságok mérete 227
6.5.3. Koncentráció 229
6.5.4. Szakosodás 230
6.6. A termelés szerkezete 231
6.6.1. Az ágazati felépítés 231
6.6.2. Nagykultúrák 231
6.6.3. A fontosabb ipari növények 233
6.6.4. Kertészeti termékek 233
6.6.5. Tejtermelés 234
6.6.6. Hústermelés 235
6.7. Az agrártermékek nemzetközi kereskedelme 236
6.7.1. Az értékesítési irányok 236
6.7.2. A tagországok agrár-külkereskedelme 237
6.7.3. Az Unió helye az agrártermékek világkereskedelmében 238
6.7.4. Az agrárexport szerkezete 238
6.7.5. Az agrárimport szerkezete 239
Áttekintendő fogalmak 240

YAz EU agrártermékek- és élelmiszer-szabályozási rendszere, előírásai 241
7.1. Az élelmiszer-kereskedelem akadályainak elhárítása 241
7.2. Az EU-ban folyó szabványosítás 242
7.3. A közös piaci szervezetekbe tartozó termékek minőségének szabályozása 243
7.3.1. Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása 243
7.3.2. Állati eredetű termékek szabályozása 245
7.4. Minőségbiztosítási módszerek 246
7.4.1. Gyártásbiztonság EU-előírások alapján 246
7.4.2. Egyéb, a gyártás biztonságát célzó eljárások 247
7.4.3. EN ISO 9000-es, EN 45 000-es, ISO 14 000-es szabványsorozatok 247
7.4.4. Az EOTC megalakítása 248
7.4.5. A vállalati környezetvédelmi menedzsment kialakítása 249
7.4.6. Az európai élelmiszerminőség-politika új elemei 249


10.2. Az agrárgazdasági harmonizáció fő sajátosságai 280
10.3. Az élelmiszerek előállításának, forgalomba hozatalának szabályozása 281
10.3.1. Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 281
10.3.2. Vágás utáni minősítés 283
10.3.3. Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek főldrajzi árujelzőinek, eredet-megjelölésének
oltalma, valamint különleges tulajdonságainak tanúsítása 284
10.3.4. A friss fogyasztásra szánt gyümölcs és zöldség minőségellenőrzése 285
10.3.5. A bortermelés szabályozása 286
10.3.6. Az állattenyésztés szabályozása 286
10.3.7. Az állat-egéázségügyi szabályok 287
10.3.8. A takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának
szabályozása 288
10.3.9. Növényfajták állami elismerése, vetőmagvak, szaporítóanyagok forgalmazása 289
10.3.10. A növényvédelem szabályozása 290
10.3.11. A biotennelés szabályozása 291
10.3.12. A genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó szabályozás 291
10.4. Általános törvényekben található élelmiszer-szabályozás 292
10.4.1. Fogyasztóvédelem 292
10.4.2. Környezetvédelem 292
10.4.3. Termékfelelősség 293
Áttekintendő fogalmak 293

® EU kibővülés és az agrárgazdaság 294
11.1. Az Európai Unió keleti kibővülése 294
11.1.1. A belépés követelményei: a koppenágai kritériumok 294
11.1.2. A kritériumoktól a csatlakozási tárgyalásokig 294
11.1.3. Az új tagállamok felvételének eljárási menete. A csatlakozási tárgyalások 295
11.1.4. Átfogó keret: a Stratégiai Dokumentum 297
11.2. Az agráradaptáció lehetséges közgazdasági hatásai 298
11.2.1. Eltérő gazdasági fejlettség 298
11.2,2. Csatlakozási forgatókönyvek 299
11.2.3. Az agrárgazdaság nemzetgazdasági jelentősége 301
112,4. Az adaptáció közgazdasági hatásmechanizmúsának kulcstényezői 301
11.2.5. A CAP keleti kiterjesztése 305.
11.2.6. Az agrárgazdasági adaptáció fő szektorális és makrogazdasági hatása 308
11.3. A csatlakozási tárgyalások agrárgazdasági' fejezete. A felkészülés súlyonti feladatai 312
Áttekintendő fogalmak 315

Glosszárium 316

Irodalom 336

Summary 344

Halmai Péter

Halmai Péter  további könyvei

10%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
1 100 Ft 990 Ft
60%
Hűségpont:
 
Antikvár könyv
4 000 Ft 1 600 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...