Az evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban

Az evolúció biológiai elmélete az élet eredetéről, az élőlények származásáról, az ember keletkezéséről, illetve e folyamatok mechanizmusairól, szintjeiről, hordozó egységeiről és hatásairól szól. Charles Darwin felfedezései óta ez az élettudományok egyik alapvető elmélete, amely maradandóan hatott a társadalomtudományokra is. A kötet három tanulmányt tartalmaz az evolúció társadalomtudományi értelmezéseiről. A szerzők elsősorban a társadalmi és kulturális evolúcióról szóló elméletek természetével, történetével és jelenével foglalkoznak. Somlai Péter és Sárkány Mihály tanulmánya egy hosszabb történelmi folyamatot mutat be. Érvelésük szerint a felvilágosodás hatására előtérbe került, majd az 1970-es évektől háttérbe szorult és érvényét vesztette a haladás eszméje, miközben létrejöttek, majd átalakultak az evolúció antropológiai és szociológiai elméletei. Gedeon Péter elemzése szerint különbséget kell tennünk az evolúció általános és speciális elmélete között. A történelem és a társadalmi változás jelenkori teoretikusainak érveit egybevetve azt a következtetést szűri le, hogy az evolúció elmélete képes kijelölni a történelmi haladás folyamatát, célját azonban nem. Pál Eszter írása azt vizsgálja, milyen szerepe és funkciója van a metaforáknak a tudományos nyelvhasználatban. Érvelése szerint az evolúciós elméletek a társadalom- és a természettudományok számára egyaránt fontos metaforakészlettel szolgáltak, amelynek elemei - sok más metaforához hasonlóan - a tudományos gondolkodás nélkülözhetetlen eszközeivé váltak.

Mutass kevesebbet