Az ideális város a reneszánszban
Az ideális város a tökéletes társadalom metaforája. A reneszánszban a hermetikus, platonikus és keresztény hagyomány elemeiből egy új városkép születik, amely építészeti és esztétikai eszközökkel igyekszik szolgálni egy konfliktusmentes társadalom eszméjét. Az utópisztikus város ugyancsak a reneszánsz szülötte, amelyet Morus híres műve fogalmaz meg. Modellszerű, zárt rendszere csaknem mindenben ellentéte a traktátusok nyitott és dinamikus város-ideájának. A harmadik várostípus, az erődváros eszméjét már az új tüzérségi és várvívó technika szüksége hívja életre. Hol van tehát a reneszánsz eszményi városa? Csak az építészeti traktátusok és az utópiák lapjain? Utcák, terek, legfeljebb városrészek épültek, de ex novo felépített teljes város alig. Ami pedig így született, az paradox módon erődváros volt. A könyv ennek a bonyolult építészettörténeti paradoxonnak a bemutatására vállalkozik.
- Kiadó:
- Akadémiai Kiadó
- Kiadás éve:
- 1994
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Akadémiai Kiadó és Nyomda
- Kötés típusa:
- kemény papírkötés
- Terjedelem:
- 272 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 20.00cm, Magasság: 23.00cm
- Súly:
- 0.80kg
- Kategória:
Bevezetés 13
o. Előzmények: az antik és középkori hagyomány 19
o.I. A keleti hermetizmus és a bibliai hagyomány 20
0.2. A görög és a római hagyomány 22
o.3. Az ideális város a középkorban 3o
IDEA 37
I. Az ideális város a XV. századi itáliai építészetelméletben 39
Egy eszme születése. A De re aedificatoria 39
1.2. Az első ideális város a reneszánszban: a Sforzinda 48
1.3. A forma problémája. Francesco di Giorgio 63
2. A megfestett ideális városi tér 76
2.1. A kompozíciós tér mint ideális város 76
2.2. Leonardo javaslatai 8o
2.3. A színpadkép mint ideális város 83
3. A XVI. századi városelmélet. A humanista városteória
válsága 90
3.1. Vitruvius-tanulmányok és az ideális város 91
3.2. Elmélet és gyakorlat. A XVI. századi teoretikusok városképe 105
3.3. Városelméletek az Alpoktól északra t3I
UTÓPIA 137
4. Az utópia születése és műfajjá válása 139
4.1. Menekülés és/vagy alkotás? 139
4.2. Morus műve mint egy műfaj megteremtője. Az Utópia 143
4.3• Építészek és filozófusok: urbanisztika és fikció 150
5. Itáliai utópiák 153
5.1. Doni, Patrizi és Agostini: vallás és ráció 153
5.2. Del Bene 163
5.3• Campanella és a Civitas Solis 167
6. Német utópiák 173
Stiblin 173
6.2. Andreae utópisztikus városa: a Christianopolis 176
6.3. Az utópisztikus város és a valóság 181
REALITÁS 183
7. A várostervezők és a védelem problémája 187
7.1. Építészek mint hadmérnökök 187
.2. Tervek Róma megerősítésére a török ellen. „Civil" építészek mint
hadmérnökök 197
7.3. A katonai építész önállósulása 203
8. Katonai építészek és az új erődváros 207
8.1. A tökéletes erődítmény koncepciója 207
8.2. Az erődítmény és a város viszonyának kérdése 216
8.3. Az új típusú erődítés elve Európában 222
. A megvalósulás. Erődvárosok Itáliában és Európában 231
9.1. Palmanova. Az előzmények 231
9.2. Politikusok, hadmérnökök és építészek Palmanova építésén 237
9.3• Requiem egy eszméért: Palmanova mint ideális város 244
Irodalom 261
Képek jegyzéke 270
Személynévmutató 273
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...