Az időjárás

Steiner Lajos. Az időjárás. Budapest, 1931. Magyar Szemle Társaság (Bíró Miklós Nyomda). 79, [1] p. (Kincsestár). Fekete-fehér ábrákkal. Tűzött papír. / Az időjárás az emberi tevékenység minden ágában jelentős tényező s így nem csoda, ha, mondhatni, ősidők óta, általános érdeklődés tárgya. Már a legrégibb korban, amikor vadászat, földmívelés, halászat volt a népek főfoglalkozása, a csaknem állandó tartózkodás a szabadban kényszerítette az embereket az időjárás változásainak megfigyelésére és kétségtelen, hogy a népies időjóslási szabályoknak nagy része igen régi keletű. Az időjárás rendszeresebb megfigyelése is már az őskorban kezdődött. Az asszíroknál és babiloniaknál a papi kaszt volt a tudománynak mívelője. E tudósok az égi jelenségeket nagy figyelemmel kísérték és az időjárást is e jelenségekkel hozták kapcsolatba. Így keletkezett az asztrometeorológia, mely az asszír-babilon vallásnak is egy részét alkotta, de később is még sokáig csillagászati elemekkel keverték az időjárási jelenségeket, sőt az asztrometeorológia még ma sem halt ki teljesen és manapság is felmerül még a közönség körében az a téves hit, hogy a bolygók állásából az időjárásra lehet következtetni. A régi görögök, úgy látszik, már rendszeres meteorológiai megfigyeléseket végeztek és mint tengerjáró nép, különösen a szélviszonyokat méltatták figyelemre. A megfigyelések általában műszerek nélkül történtek, noha a hőmérőnek ősalakját alexandriai Hero (Kr. sz. előtt 2. század vége körül) termoszkópjában már megtaláljuk.

Mutass kevesebbet