Az Inkák birodalma

Juhász Vilmos. Az Inkák birodalma. Budapest, 1936. Athenaeum (ny.) 311 p. Fűzött egészvászon. // Részlet a könyvből : A spanyolok túl voltak már a mexikói és középamerikai kultúrnépek birodalmainak meghódításán, amikor Dél-Amerika magashegyvidékének, az Andoknak kultúráit megismerték. Ahol a fehér megváltók először megvetették a lábukat, Espaniolán, Haitin, a bennszülött népesség száma, amelyet a foglalás idején hatvanezerre becsültek, mintegy hét-nyolcezerre apadt. Hasonlóképen apadt a valóságban az arany, - szemben a képzelet korlátlan gazdagságával - minél inkább megközelítették forrásait. Az elért területektől északra és délre keresett aranyvárosok nyomorúságos indiánus falvaknak mutatkoztak, ha áthatolva őserdőkön, halálos lehelletű áradásos pusztaságokon, jeges szélű felföldek kőgörgetegein a kincskereső lovagok elérték őket. Az aranyhorizont mindenütt elborult, ahol csak megjelentek; a megkínzott rézbőrűektől kipréselt kincsek nem bizonyultak maradandóbbaknak, mint a hazai élet nehezen megszerezhető és gyorsan enyésző örömei. Mégis valahol kellett egy kiapadhatatlan kincsforrásnak rejtőznie, ezt mindannyian érezték, akik eljöttek ide a bizonytalanba, csodák és ígéretek földjére. Mert ha ez a munkátlan földi paradicsomot megvalósító kincsforrás nincs sehol, úgy nem volt érdemes vállalni az ezer nélkülözést, nem volt érdemes felfedezni az új világot, nem volt érdemes a Mindenhatónak megteremtenie a világnak ezt a meseszerű felét, ismert és mindennapi fele mellé. Ezt mindannyian tudták, az előretörés minden új csalódása ellenére. A nagy délamerikai szárazföldnek még csak némely szakadozott partvonalát ismerték. Ezeken a parti foszlányokon kevés kincset találtak, de olyan jelekből, amelyeket csak a hivatott vesz igazán észre, a hívatlan érdektelenül megy el mellettük, mindig tisztábban és világosabban mutatkozott meg, hogy messze a parti mangrove-mocsarak, őserdők és hegyláncok mögött, ez a déli szárazföld rejti magában amaz országot, ahol a gyönyört nem kíséri az elmúlás és a belefáradás nyomorúsága, az arany, amiért az örömök megszerezhetők, soha ne m fogy ki és nem kíván verítéket. Már Columbus is e déli part foszlányok mögött kereste a földi paradicsomot...

Mutass kevesebbet