Az ókeresztény egyház irodalma I.

1981-ben jelent meg „Az ókeresztény egyház és irodalma" c. kötet első kiadása, 1988-ban a második. Azóta eltelt másfél évtized számos változást, új felfedezéseket, vitatott kérdések eldöntését hozta magával, amik szükségessé tették az átdolgozást. Magyar fordításban számos jelentős monográfia jelent meg az ókeresztény irodalommal határos kérdésekről, az egyházatyák műveiből készült fordítások száma is megnőtt. Számos helyen lehetett rövidíteni, egyes helyeken pontosítani, mint a Septuaginta értékelésénél, ahol a kutatások sok új eredményt hoztak. Az apostoli atyák és az első két század írásait részletes kommentárok elemzik, így a Didakhét, Hermasz Pásztorát, Antiochiai Szent Ignác leveleit.1 Közben újabb Órigenész2- és Vak Didümosz-művet3 publikáltak a tura-i papiruszokból, Baszileiosz végérvényesen „visszakapta" eddig kétesnek tartott két művét is, Az ember teremtéséről, és A keresztségről c. könyveit. Az eltelt másfél évtized során fordult elmélyülten a biblikus tudomány érdeklődése is az egyházatyák exegézise felé, minek eredményeképpen napvilágot láttak exegézistörténetek, amelyek természetszerűleg módosítják az ókeresztény irodalom összképét és értékelését. Jelentőseknek mondhatók a korai szerzetesség irodalmával foglalkozó kutatás eredményei. Az immár rendszeressé vált Órigenész-kongresszusok „Origeniana" kiadványai öt kötet tesznek ki, megismertetnek a nagy Alexandriai életműve és teológiája körül folyó mai kutatás és vita eredményeivel.

Mutass kevesebbet