Tolnai világtörténelme II. kötet

Dr. Ballagi Aladár. Tolnai világtörténelme II. kötet. Az ókor keleti népeinek története. Bp., Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 135 képpel és 7 térképpel. 320 p. Félvászon. // Az ókor keleti népeinek története alkotja a világtörténet hajnalát. Évezredek hosszú sora mult el, mióta az ember megjelent a Földön, Talán ötvenezer, talán százezer év is lepergett azóta. talán még több. Mortillet francia tudós kétszázharmincezer évre becsüli az emberiség multját. Mások még többre. A legmerészebben számító tudósok ötszázezer évre. Ebből a hosszú időből azonban nem ismerjük csak néhány utolsó ezer év történetét. Ezt is hiányosan. Annál hiányosabban, hézagosabban, minél nagyobb a visszafelé vett évek száma. A világtörténetnek ez a kötele öt-hatezer év történetét markolja össze, a legrégibb történeti eseményektől kezdve a görög nép történetéig, Krisztus születése előtt ötszázig. Sokkal hosszabb, körülbelül háromszor annyi időt pergeti le előttünk a történet lassan derengő, hajnali fényénél mint a világtörténelem következő többi kötetei együttvéve, amidőn a történetírónak nem a föld alá temetett romokból kell már kicsákányoznia a multat, hanem nappali világosság mellett dolgozhat. Legalább tizenkét-tizenötezer évre tehető, hogy az ember felhagyott a legkezdetlegesebb életformával, a nomád-élettel, az örökös kóborlással a zsákmány után és kezdett megtelepedni a föld termékenyebb területein. Lazán összefüggő csoportokba, törzsekbe tömörült s kezdetleges szerszámaival hozzálátott a föld megmíveléséhez. De a magasabb fokú művelődés, a szerves állami élet nyomai csak Kr. e. öt-hatezer évvel bukkannak föl. A tudomány nagyszerű erőfeszítéseket tett annak a kinyomozására, hogy hol indult meg a földön legelőször az emberi művelődés. A történelem legrégibb kibetűzhető emlékei azonban nem adnak biztos választ. A kérdés máig sincs végérvényesen eldöntve. Sokáig az volt az általánosan elfogadott vélemény, hogy Afrika északkeleti csücskén, Egyiptomban ringott az emberi művelődés bölcsője. Az ázsiai tudományos expedíciók ásatásai azonban meglepő eredménnyel jártak. A Tigris és Eufrátesz folyók völgyében, az úgynevezett Mezopotámiában az ásók bámulatos romokat forgattak ki a föld mélyéből, amelyek vetekedtek az egyiptomi romokkal.

Mutass kevesebbet