Az öntözéses kukoricatermelés gazdaságossági kérdései

Öntözési lehetőségeink további bővítését a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei teremtették, illetve teremtik meg. Az öntözés területi fejlesztésével egyidőben napjainkban az öntözés műszaki-technikai bázisa is átalakulóban van. Ez a területi és műszaki fejlesztés megteremti a kukoricaöntözés további elterjedésének a lehetőségét. Az állattenyésztés nagyfokú koncentrációja évről évre biztonságos abraktakarmány-ellátást kíván. Az intenzív kukoricatermelés biztonságához az öntözés az ország egy részén mindinkább nélkülözhetetlen lesz. Századunk első hatvanöt évének agrometeorológiai adatai alapján az Alföldön csak az évek 25%-ában hull annyi csapadék, amennyi fedezi a kukoricatermelés jelenlegi vízigényét [2]. Az öntözés gazdaságosságával foglalkozó irodalmi források igen sokrétűek, amelyeket Szalóczy Bálint az alábbi témakörök szerint csoportosított [51]: - öntözés mint szolgáltatás, - öntözési beruházás, - az öntözéses termelés gazdaságossága. A csoportosítás óta napvilágot látott közlemények és tanulmányok nagyjából e három témakörbe sorolhatók. A részterületek mind mélyebb kutatása és megismerése azonban e területeken belül további csoportosítást, tagozódást tesz lehetővé. Az öntözési szolgáltatás gazdaságosságát tárgyaló irodalmi munkák aránya érthetően a legnagyobb. Az öntözési szolgáltatás gazdaságossága a hozam oldaláról a kiöntött víz mennyisége vagy a megöntözött terület, a ráfordítás oldaláról pedig a szolgáltatás érdekében felmerülő élő- és holtmunka mennyisége, illetve értéke.

Mutass kevesebbet