Az örökkévalóság háza A Salgótarjáni utcai zsidó temető

Kedves Olvasó! Egy különleges temető különleges kiad- ványát tartja a kezében. A temető - Schweitzer József professzor, az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója megállapítása szerint - sírkö- vekből álló múzeum. A Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető a 19. századi pesti zsidóság múzeuma. Ha végigpillantunk a sírkö- veken feltüntetett foglalkozásneveken, ,,találkozhatunk" rabbikkal és Talmud- tudósokkal, laptulajdonosokkal és írókkal, szerkesztőkkel, a magyar művészvilág ön- zetlen támogatóival és a magyar gyáripar bárói címmel is kitüntetett képviselőivel. A temető a magyar zsidóság békés és virágzó történeti korszakának emlékhelye. A zsidó temetőre a héber nyelvben több kifejezést is használnak, az egyik ilyen az „örökkévalóság háza" (bét olám), mi ezt választottuk kiadványunk címéül. Egy különleges temető különleges kiad- ványa különös számvetésre is késztet. Immár tizenöt éve, hogy a Nemzeti Ke- gyeleti Bizottság főtitkáraként emlékpark létrehozását kezdeményeztem a Salgótar- jáni Utcai Zsidó Temetőben, a budapesti gettóban elhunyt zsidó áldozatok emlé- kére: itt s ekkor találkoztam először Lajta Béla kapuépítményével, amely számomra egy középkori várépítménynek tűnt. Lajta, aki a budapesti zsidó temetők építészeti főfelügyelője is volt, elsőként próbálta meg egyesíteni a zsidó és a magyar folklór elemeit, ezzel utat mutatott a későbbi sze- cessziós építészeti törekvéseknek. Lajta Béla és más kiváló művészek roskadozó, mégis monumentális alkotásai láttán talán először fogalmazódott meg bennem az a feladat, hogy a magyarországi sírker- teket láthatóvá és látogathatóvá kell tenni. A temető munkám egyik nagy kihívása lett. 2002 óta teljes egészében műemlék- nek számít, 2006-ban huszonnégy sírja a nemzeti sírkert részeként is oltalom alá került. A Nemzeti Örökség Intézete főigaz- gatójaként 2013-tól munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy a páratlan szépségű és értékű temetőt megmentsük az enyé- szettől. Nagyszabású felújítási munkákat kezdtünk, amelyek eredményeit minden érdeklődő megtekintheti, hiszen a változások már most is szembeötlőek. Mindezt folytatva legfőbb célunk az, hogy a temető arra méltó helyszínként - felkerüljön az UNESCO Világörökségi Listájára. Egy különleges temető különleges kiad- ványának előszavában végül egy különös tudós, Bacher Vilmos emlékét idézem. A Talmud-kutatás, a héber nyelvtan és a klasszikus zsidó történelem világhírű, a Salgótarjáni Utcai Zsidó Temetőben nyugvó professzora, a Rabbiképző alapító tanára, egész életében visszahúzódó sze- rény ember, „tartózkodó lélek" volt: ritkán szólt, sokat mondott és rengeteget írt. Amikor Ferenc József meglátogatta a Rabbiképzőt, ő már igazgató volt, s amikor az uralkodó németül megszólította, Bacher magyarul fogadta a köszöntést, majd röviden szólt: - Felség, én magyar vagyok. A zsidó felsőfokú oktatás magyarorszá- gi megalapítója nem magyarosan, nem magyarkodva, kizárólag magyarul tanított. Legendás íróasztala felett a falon - egy másik legenda szerint - egy Vörös- marty idézet volt: „Szeresd hazádat és ne mondd!" Vörösmarty Mihály. Honszeretet, 1843 Kérem, tartson velünk! RADNAINÉ DR. FOGARASI KATALIN a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója

Mutass kevesebbet