Az oroszlán is macska

FÜLSZÖVEG Az oroszlán nem háziállat: ezt a tényt mindeddig senki sem vonta kétségbe. Idomítani ugyan sikerült, amennyiben hajlandó átugrani a tüzes karikán és szájába venni az idomár fejét. De valljuk be, ez utóbbi esetben is a közönséget főként az a lehetőség tartja izgalomban, hogy az oroszlán akkor csukja össze fogsorát, amikor a fej még közötte van. Háziasítani azonban az oroszlánt e könyv hősei kísérlik meg először. Mentségükre szóljon ifjú koruk s ebből eredő járatlanságuk az élet dolgaiban. Továbbá az a tény, hogy az oroszlánt egészen kis korában, amikor jószerivel akkora még, mint egy macska, próbálják meg pórázra és türelemre szoktatni. Remélve, hogy mire felnő, lényegileg továbbra is macska marad, ha meglehet, már kicsit nagyobbacska is. Az oroszlánok azonban meglehetősen gyorsan nőnek, különösen az olyan regényben, amely arra keres feleletet, hol a határ a macska és oroszlán között. Ha pedig valaki netán maga is próbát szándékozna tenni, az két lehetőség között választhat: vagy szerez egy oroszlánt, és felszáll vele a csúcsforgalomban a hatos villamosra, vagy pedig elolvassa ezt a könyvet. A szerző határozottan az utóbbit tanácsolja.

Mutass kevesebbet