
(0 vélemény)
Jelenleg nincs elérhető antikvár példányunk ebből a könyvből.
Ha előjegyzi, azonnal értesítjük, amint újra kapható lesz.
Van eladó példánya? Nálunk egyszerűen értékesítheti online, akár egyetlen kötetet vagy teljes könyvgyűjteményt is felvásárolunk.
Nagyobb mennyiség esetén szakértő kollégánk díjmentesen házhoz megy.
Leleszy Béla. Az őrs. Tíz lovas élete a honfoglalás idején. Budapest, [1940]. Rózsavölgyi és Társa (Athenaeum ny.) 308 p. A szerző Kodolányi Jánosnak szóló dedikációjával. Leleszy Béla, szül. Kovách (Pusztakengyel, 1887. október 10. – Budapest, 1977. július 21.) magyar író, újságíró. Az 1920-as évek második felétől a második világháború végéig tartó időszak sikeres lektűrírója. Főként a korai regényeinek köszönhetően a magyar science fiction irodalom egyik úttörőjeként tartják számon. Kodolányi János (Telki, 1899. március 13. – Budapest, 1969. augusztus 10.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró, az úgynevezett népi írók kiemelkedő képviselője. 'Ismertető: Aki olvasod, idegen világba csöppensz. Vitézeket látsz magad előtt, akikről tudod, hogy a mi őseink. De róluk egészen más fogalmaid voltak eddig. Két hazug végletet ismertél eddig róluk, vagy párduc-kacagányban, vagy körképek után bocskorban képzelted el őket. Úgy gondoltad, mind úgy vágtatott le ide, hogy honfoglalni jött, verekedett, áldomást ivott rá és megalapította a magyar hazát. Most elsőnek az a meglepetés ér, hogy az a tíz lovas nem is tudja, hogy ő magyar. Más nyelven beszél, mint mi, csak a törzse nevét ismeri, meg a legfelsőbb vezérét, akit nem Árpádnak nevez, hanem Alpaut úrnak. A tíz türk lovas közt nincs legendás hős, úgyszólván nélkülük folyik le a honfoglalás. Vigyáznak, hogy a veszedelmes gázlón keresztül meglepetés ne érje a levonult hadat, ügyelnek és élik a kalandozó szarmát-síksági lovasok életét. Még vitéznek se nevezhetik magukat – ezt a szláv szót később vette át a magyar nyelv, náluk batir – bátor a vitéz neve. A kutyájuk nem Bodri, hanem Bodur, a lovaik nem a pompás arab mének, amelyeken Árpád seregeit bevonultatták eddig ide festők és költők, hanem ázsiai tarpánok – szívós, szürke harci lovak. A sátraikat jurtának hívják, az isteneiket pedig? - Részlet a könyvből: - Anno Domini 896, - rajzolta és festette be akkor öreg latin betűkkel egy kolostor vén másolópapja Jeromos legendájának utolsó lapjára. Szent örömet érzett, sikerült befejeznie ezt az utolsó nagy művét is. 896 Krisztus születése után! Letette a lúdtollat és kibámult a rácsos, keskeny ablakon kelet felé. Sok-sok országgal távolabb, keleten, akkor érkezett tíz idegen lovas egy nagy folyó partjára. A Szarmát-síkságról jöttek, asszonytalanok, egyszerűek és gondtalanok. Örsnek jelölte ki őket a vezérük a folyó nagy gázlója mögé, egy vályogviskós szláv falucska fölé' Kék egészvászon kötés illusztrált kiadói védőborítóban.
Mutass kevesebbet
| Kiadó: | Rózsavölgyi és Társa |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Nyomda: | Athenaeum Nyomda |
| Kötés típusa: | egészvászon kiadói borítóban |
| Terjedelem: | 308 |
| Nyelv: | magyar |
| Méret: | Szélesség: 14.00 cm, Magasság: 21.50 cm |
| Kategória: | Irodalom / Szépirodalom / Regény, Novella, Elbeszélés / Történelem / Magyar Történelem / Dedikált, Aláírt Könyvek / Antik Könyvek / Xx. Század |
Az Ön ajánlója
Alkupontjait és hűségpontjait csak belépett felhasználóként írjuk jóvá. Csak könyvajánló esetén írjuk jóvá a jutalmakat.
Írjon ajánlót a könyvről, hogy mások is kedvet kapjanak az elolvasásához. Kérjük ne a könyv állapotáról és a kiszolgálásról írjon véleményt.
Vélemények a könyvről