Az Országgyűlés

Előszó részlet: Nagy tisztelettel köszöntöm a Kedves Olvasót ennek a régen várt kiadványnak a hasábjain. Jó ideje éreztük a hiányát egy olyan könyvnek, amely közérthető módon bemutatja az Országgyűlés feladat körét, szervezeti felépítését és működését. Ezért ezúton is köszönöm főtitkár úrnak, hogy e minden fontos szempontra kiterjedő munkát szerzőtársaival együtt megírta és képekkel, ábrákkal, táblázatokkal, bibliográfiával kiegészítve könyvvé formálta. A következő oldalakon összegzett tények nem kívánnak kommentárt. Arról írnék inkább, mit is jelent nekünk, politikusoknak az Országgyűlés. Vagyis arról a tartalomról szólnék, amely nem érvényesülhetne az azt működtető keret, az Országgyűlés szervezete nélkül. Mindenekelőtt szólnom kell arról, hogy a rendszerváltozás óta közel eltelt tizennyolc esztendő a változások, az átalakulások, a megújulások jegyében telt hazánkban. A több, mint másfél évtized alatt először történt meg, hogy az országgyűlési választások eredményeként ugyanaz a koalíció alakíthatott kormányt, s ugyanaz a párt adhatott házelnököt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bennünket, e falakon belül, ez alkalommal elkerült volna a változás. A változás és a folyamatosság sajátos komplexitása kell, hogy e választási ciklusban a munkánkat jellemezze. Ennek jegyében olyan beidegződéseken kell változtatnunk, olyan módosításokat kell végrehajtanunk - természetszerűleg a parlament működésében is amelyeket csak együtt, a vitákban kialakuló egyetértés alapján végezhetünk el. Közösen kell cselekednünk: kormánynak és ellenzéknek, politikusoknak és társadalomnak. Ehhez persze az kell, hogy a politikai vitákat ne harcnak vagy háborúnak, hanem a meggyőző és a még meggyőzőbb érvek küzdelmének tekintsük. Ne ellenségnek, hanem ellenfélnek lássuk és nevezzük egymást - ahogy azt egyébként a demokrácia normái is megkövetelik.

Mutass kevesebbet