Az új középkor

Umberto Eco 1932-ben született Alessandriában. Milánóban lakik, a bolognai egyetemen szemiotikát tanít, tanszékvezető. Tudományos művei már a hatvanas évek végére világhírt szereztek neki. Publicisztikája révén az olasz kulturális közélet egyik legismertebb és legnépszerűbb szereplője. Váratlan regénye, A rózsa neve, melyet több mint húsz nyelvre lefordítottak, hosszú éveken keresztül nemzetközi bestsellerlista-vezetővé tette. A bestsellerek hatásmechanizmusát "hivatalból" is kiválóan ismerő Eco - anélkül, hogy tudományos tevékenységét egyetlen pillanatig is szüneteltette volna - azóta már háromszor is megismételte ezt a bravúrt; A Foucault-inga, majd A tegnap szigete és legújabban a Baudolino (hamarosan megjelenik magyaul) is biztos világsikerként bizonyította: a kultúra, a civilizáció alapkérdései nem ismernek műfajhatárokat. Az új középkor című esszégyűjtemény 1992-ben már megjelent magyarul. Eco a hatvanas évek óta általában mindenbe beleszól, ami fontos, és abba is, ami nem, fontossá lényegítve a lényegtelent is. Ezekből az írásaiból válogatott Barna Imre a magyar kiadáshoz. Az esszék egyforma komolysággal elemzik az irracionalizmus és a futball, a hollywoodi filmek és a skolasztika, a terrorizmus és a kulturális divatok kérdéseit.

Mutass kevesebbet