Az új reformáció

Az evangélium szerint reformált egyház megújulása iránt elkötelezett szerző 96 tétel alapján, kritikai, de konstruktív, analitikus és közérthető módon vázolja az egyház - szerinte - lehetséges jövendő alakját. Az egyház jelenlegi krízishelyzetéből kiindulva lehetőséget lát arra, hogy élő keresztyénség és élő gyülekezetek alkossák a jövendő egyházát. Az általa felvázolt kép markáns, meggyőző, elkötelezett. E felvázolt egyházképhez vezető konkrét lépések és feladatok nem légből kapottak, hanem a gyakorlatban kipróbált és megméretett gyülekezetépítési megoldások. A tapasztalat és a tudományos-teológiai háttérismeret sikeresen egészítik ki és korrigálják egymást, illetve vezetnek olyan felismerésekhez, miszerint az egyház megújulásához "csak" reformok kevésnek bizonyulnak. Jóllehet a szerző a Németországi Protestáns Egyház jelenlegi helyzetéből és szociológiai adottságából indul ki, megállapításai az egyház kríziséről és e válságban rejlő lehetőségeiről - kevés kivételtől eltekintve - mérvadóak Európa valamennyi protestáns (és nem protestáns) történelmi egyházára nézve. A lelkipásztori szerep új definiálása, az istentisztelet és általában véve az egyházi kommunikáció közérthetőségének átgondolása, munkatársi körök és rétegek megszólítás,a szolgálatba állítása, illetve a lelkészcentrikusság mérséklése olyan kihívásokat jelent a Magyarországi Református Egyház gyülekezetei számára is, amelyekkel való szembesüléshez Klaus Douglass elemzésének és motiváló megoldásainak ismerete - szerintem - tanulságos lehet.

Mutass kevesebbet