Az Üstökös. XXVII. évfolyam, 1–52. szám (1883) [Teljes, egybekötve]

[Folyóirat] Az Üstökös. [Képes politikai élclap.] Felelős szerkesztő: Szabó Endre. Megjelenik minden vasárnap. XXVII. évfolyam, 1–52. szám. (1884. január 6. – 1884. deczember 28.) Budapest, 1884. Wilckens és Waidl ny. – Gerő Lajos ny. – Pallas irodalmi és nyomdai rt. Valamennyi lapszám 12 oldal. Oldalszámozáson belül egész oldalas és szövegközti karikatúrákkal gazdagon illusztrált, ellenzéki, közelebbről függetlenségi párti politikai élclap, vezető karikaturistája az évfolyam számaiban Homicskó Atanáz, meghatározó írói ifjabb Ábrányi Emil, Dóczi Lajos, Erdélyi Gyula, Márki Sándor, Palágyi Lajos és Szabó Endre. A XIX. század meghatározó képes politikai élclapja Jókai Mór szerkesztésében 1858. augusztusában indult meg. Jókai Mór többszöri szerkesztői időszaka után 1880-tól Szabó Endre vezette a lapot. A folyóirat előszeretettel tűzte pellengérre a Tisza Kálmán vezette Szabadelvű Pártot, annak vezetőjét, vezető politikusait és mamelukjait, valamint a kormányzás elkerülhetetlen panamáit. Az Üstökös politikai irányvonala nem a 48-as meggyőződésű szélbalé, hanem az 1867-es közjogi alapon álló, a Függetlenségi Pártból kivált, Apponyi vezette Mérsékelt Ellenzékhez állt közel; a lap időről időre az ellenzékkel kapcsolatban is vaskosabb kritikákat enged meg magának; azzal az ellenzékkel kapcsolatban, amelynek képviselői – jobb pozíciókat remélve – alkalmanként nem álltak ellen a kormányzó párt által felkínált anyagi lehetőségeknek. Az Üstökös folyóirat olyan Magyarországról alkot víziót, amelyben az önérdek, a nagy mondások, a nagy vállalkozások mentén kialakuló nagy spekulációk uralkodnak, melyben új, kétes módszerekkel operáló vállalkozói rétegek emelkednek föl. A politikusokon kívül természetesen az ország különféle, jellegzetes társadalmi rétegei is megjelennek a rovatokban és a karikatúrákon. Az 1884. év választási év volt, ebben az évben épült fel az Operaház, okozott nagyobb riadalmat az évről évre felbukkanó kolera, és ebben az évben ért véget az évek óta húzódó tiszaeszlári per, mely nem csupán alaposan felkavarta az országos közvéleményt, hanem alkalmat nyújtott arra is, hogy az Istóczy Győző-féle Országos Antiszemita Párt először jusson be az Országgyűlésbe. A választásokat szokás szerint a Szabadelvű Párt nyerte, hatalmas többséggel – a lap a júniusi választások után új, szatirikus politikai rovatot nyitott, melyben a Szabadelvű Párt képviselői kaptak rövid, karikatúra kísérte szöveges jellemrajzot. Az Üstökös a (gyakran nézetet, sőt pártot váltó) politikusok kipellengérezésén túl a társadalom számos típusának mutatott görbe tükröt. Az élclap állandó rovataiban feltűnt Gácsér Pista bácsi, a vidéki véleményvezér, Zatraczoni Zatóczy Vitályos vidéki szélbal választó, a német polgárság képviseletében Grundhuberger Pantalon és Bürgermayer Kajetán, a tót házmesterek nevében Szatricsek Wenczel, az iparosok képviseletében Fazék János ő naccsága, a zsidó vállalkozói réteget megjelenítendő pedig egész sor zsánerfigura szerepelt: Lügerwacker, Zwibeleszffy Aranka levélíró és levelezőpartnere, Knoblauch Rozália, a Zsidóország rovat pedig a feltörekvő réteg politikusait is szatíra alá vonta. A politikusok közül a legtöbb vizuális és verbális ütleget Tisza Kálmánnak és Pulszky Ferencnek kellett elviselnie, de a szabadelvű kormánylap: a Pesti Napló, sőt a rendszer kedvezményezettjeiként időről időre a Kisfaludy Társaság is Az Üstökös céltáblájának közepére került, vezetőjével, Gyulai Pállal együtt. A lap a politikum és a közélet nagy témáin kívül a magánélet visszásságainak is teret szentelt, számtalan élc vonatkozik a házassági hűtlenségre, az érdekházasságokra, a divat túlzásaira, a farsangi és a fürdőszezon korabeli rítusaira. A 6. lapszám címlevele hátoldalán ragasztva, a 8. lapszám egy levelén szakadás, néhány lapszélen apró szakadás, az első előzék, valamint kötetünk első két levele kijár. Lakatos 4293. Hiányos, sérült, restaurálásra szoruló gerincű korabeli félvászon kötésben, elvált első kötéstáblával, színes festésű lapszélekkel.

Mutass kevesebbet