Ázsia peremén

Évek óta úton vagyok és anyagot gyűjtök a "mi és a nagyvilág" témához. Los Angelestől Sydneyig, Oslotól Cape Townig a magyarságszolgálat új formáit, kellékeit, lehetőségeit keresem. Százszor melléfogok és nem megfelelő jelzéseket nem megfelelő személyekhez, történésekhez kötök? A magyarságtudat, magyarságszolgálat összetett fogalom és a generációs váltókkal mindig összetettebb lesz. Egyetlen statisztikai felmérés, vagy segédtudomány sem mondhatja meg, hogy hat ezeréves multunk ezeréves földünk nélkül és mit ad édes-bús élménykincsünk fiatal generációnknak, amelyek az idegen környezet formálásával indulnak az életbe. Reménytelen kérdések? Észrevesszük a lehetőségeket, amelyeket tértől és időtől egyre távolodó Nyolcadik Törzsünknek kínál a világ: nem. Különben? Hiába igénylünk díszes emléktáblát magyarságszolgálatunkért, unokáink már nem olvassák el. Nem értenek magyarul és nem értik, hogy milyen rövidlátók és önzők voltunk. Miért Ázsia peremén és miért nem Ausztrália kötetem címe? Siettet a jelenség, amely a gazdag és néptelen Ausztráliát a szegény és túlnépesedett Ázsia tartalékföldjeként tartja számon. És számontartja, hogy harmincezer magyar is tartalékhazát keresett a bumerángok földjén? Tőlünk függ: értékeljük-e a "sanszot", hogy európai honosok vagyunk, de Ázsiából indultunk útnak...

Mutass kevesebbet