Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai

A Dunántúl délkeleti szögletének egykori magyar személynevei szinte alig ismertek előttünk. A hódoltság előtt és alatt ott járt adórovók ránk maradt feljegyzései aránylag kevés nevet őriztek meg. A hódoltság után a XVII. század utolsó éveiben készült összeírások ugyan már gazdagabb névanyagot tartalmaznak, de a korábban népes Drávaszög hajdani magyar személynévanyaga ezekből is csak töredékesen ismerhető meg. Ezért válnak fontossá számunkra a török források. A török pénzügyigazgatás iratai közül a dzsizje defterek: a nem mohamedánokra kivetett dzsizje adó a (nyugati terminológia szerint "fejadó") beszedéséről készült összeírások és a tahrir defterek: a lakosság terménytizedéről, "kapu"-adójáról, sertésadójáról, stb. számot adó feljegyzések nyújtanak számunkra gazdag és értékes anyagot. A dzsizje adó bevezetése az oszmán birodalom új tartományaiban rendszerint a helyi adózási szokásokhoz igazodva történt. Így nálunk a királyi Magyarországon szedett - és általában egy forintban megállapított - rovásadó mintájára vezették be, éppen ezért a törökök magyarországi viszonylatban a dzsizje adót "filori adó"-nak, azaz "forint adó"-nak is nevezték. Ugyanis az egy forintot, illetőleg az ötven akcsét a török kánunok szerint csak attól szedték be, akinek háromszáz akcsét (vagyis mintahogy a rovásadóval kapcsolatban a magyar törvények előírták: hat forintot) kitevő vagy meghaladó ingósága volt.

Mutass kevesebbet