Barátok rokonok (dedikált, többszörösen aláírt)

Barátok - Rokonok. Tanulmányok a Finn-Magyar kulturális kapcsolatok történetéből. Budapest, 1984. Európa Könyvkiadó. 322 + [2] p. + 20 t. (kétoldalas fekete-fehér fotómelléklet). A kötet 9 munkatársának aláírásával: - H. Laborc Júlia (eredeti nevén Laborc Júlia) elismert magyar műfordító és irodalomtörténész, aki elsősorban északi (finn és norvég) irodalmi művek magyarra ültetésével, valamint finnugrisztikai kutatásokkal foglalkozik. Legismertebb munkái közé tartoznak Mika Waltari finn író műveinek fordításai. Olyan kötetek fűződnek a nevéhez, mint a Virágzik a föld, a Ne legyen többé holnap, az Ez meg sem történhet vagy az Aranyhajú. Tanulmányokat írt a magyar–finn irodalmi kapcsolatokról és a nyelvrokonság kutatásának történetéről. Foglalkozott például Repiczky János munkásságával az Új Magyar Múzeum hasábjain, valamint az Élet című folyóirat finnugor vonatkozásaival. - Szabó Ágnes finn-magyar szakos tanárnő és műfordító, aki jelentős szerepet játszik a két nemzet közötti kulturális kapcsolatok ápolásában. 2019-ben megkapta a Rácz István-díjat, amelyet a Magyar-Finn Társaság ítél oda a finn-magyar kapcsolatokért végzett kiemelkedő munkáért. Finn-magyar szakos tanárként dolgozik (például a budapesti Leövey Klára Gimnáziumban), emellett műfordítóként finn nyelvű műveket ültet át magyarra. - Szverle Mária elsősorban művészettörténészként és tanácsadóként ismert szakember. Szakdolgozatát 1984-ben a finn iparművészet századfordulós korszakáról írta. Publikációi jelentek meg a Művészet folyóiratban, többek között Alvar Aalto építészetével és a kozmofunkcionalizmussal kapcsolatban. - Domokos Péter (1936–2014) Széchenyi-díjas irodalomtörténész és nyelvész volt, a finnugrisztika nemzetközileg elismert szaktekintélye. Munkássága során kiemelt figyelmet fordított a finn kultúrára és irodalomra. Elsősorban a finnugor nyelvű (különösen a kisebb uráli) népek irodalmával foglalkozott, de jelentős tanulmányokat írt a finn irodalom magyarországi recepciójáról is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Finnugor Tanszékének professzoraként és tanszékvezetőjeként generációkat tanított a finnugor népek irodalmának szeretetére. - Szíj Enikő (született: 1944. augusztus 15., Sárvár) neves magyar nyelvész, a finnugrisztika elismert szakértője és az ELTE BTK Finnugor Tanszékének nyugalmazott docense. Évtizedeken át az ELTE Finnugor Tanszékén tanított, ahol generációkkal szerettette meg az uráli nyelvészetet. Elsősorban a finnugor nyelvek, a magyar nyelvtörténet, valamint neves kutatók (például Reguly Antal) életpályájának dokumentálása foglalkoztatja. - Simoncsics Péter (1946–) neves magyar nyelvész, finnugrista és az összehasonlító nyelvészet szakértője. Munkássága szorosan kötődik a finn nyelvhez és kultúrához, több évtizeden át kutatta és tanította a finnugor nyelvészetet. Az ELTE Finnugor Tanszékének oktatója és kutatója volt, valamint Hajdú Péter akadémikus egyik legközelebbi tanítványa. Szakterülete az uralisztika, ezen belül mélyrehatóan foglalkozott a finn nyelv szerkezetével és történetével. Vizsgálatai során gyakran állítja párhuzamba a finn és a magyar nyelv sajátosságait, segítve a finnugor nyelvrokonság tudományos megértését. - Dr. Csepregi Márta neves magyar nyelvész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyugalmazott egyetemi docense. Szakterülete a finnugrisztika, azon belül is kiemelten az obi-ugor nyelvek (hanti és manysi) kutatása. Számos terepmunkát végzett szurguti hanti területeken, kutatja a hanti folklór nyelvét, valamint a keleti hanti nyelvjárások szemantikai és mondattani kérdéseit. Évtizedekig oktatott az ELTE Finnugor Tanszékén, ahol a hallgatók körében nagy népszerűségnek örvendett felkészültsége és humánus hozzáállása miatt. - Hajdú Péter (nyelvész, 1923–2002) a magyar és nemzetközi finnugrisztika egyik legmeghatározóbb alakja volt. Évtizedeken át kutatta a finnugor nyelveket, és ő alapozta meg a korszerű szamojéd nyelvészeti kutatásokat. - Móra Klára leginkább Ho'oponopono szakértőként és a hawaii problémamegoldó módszer magyarországi képviselőjeként ismert, de szoros szakmai szálak fűzik a finn nyelvhez és kultúrához is. Tanult szakmáját tekintve magyar–finn szakos tanár és bölcsész. Jelentős szerepet vállalt a finn kultúra közvetítésében; társszerzője és fordítója a Matti Vainio által jegyzett A finn zene története című hiánypótló kötetnek. A Ho'oponopono Way hivatalos magyarországi képviselője, Mabel Katz tanítványa. Egészvászon kötés illusztrált kiadói védőborítóban.

Mutass kevesebbet