Bécs vonzásában

Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében A monográfia abba az átmeneti időszakba enged betekintést, amikor a rendi világot felváltó, az állam és a piac mind nagyobb befolyásával jellemezhető új korszak már formálódik, de még nem töri át a régi kereteket. Moson megye – mint a Bécs-központú régió Lajtán inneni, külső körén elhelyezkedő terület – elsősorban agrár- és logisztikai adottságai révén találta meg a helyét a régión belüli munkamegosztásban. A Monarchia két felére jellemző, eltérő gazdasági profil a Bécs-központú régió két oldalán is megmutatkozott. A protoindusztrializációval, majd az ipari forradalommal az iparosodás felé elmozduló Alsó- Ausztriával szemben Moson vármegye gazdaságát az agrárpiacosodás határozta meg. A 18. század végi iparkezdemények nem szökkentek szárba, sőt, a megye még a korábbinál is markánsabb agrárkaraktert kapott. A kereskedelem révén a határ két felének gazdasága szorosan illeszkedett egymáshoz, lehetővé téve Bécs népességének növekedését és az alsó-ausztriai textilipar felfutását. Az országhatáron is átnyúló inter- és intraregionális együttműködés a késői rendiségben a hétköznapok természetes valóságához tartozott, s e kapcsolatok a népesség valamennyi rétegére kiterjedtek. A részletekben gazdag, nagy ívű áttekintést gazdag dokumentumanyag, térképek, továbbá név- és földrajzi mutató egészíti ki.

Mutass kevesebbet