"Betyár" fedőnevű célszemély

Könyvünk a szegediek körében hallatlanul népszerű és országosan, illetve nemzetközileg is jól ismert és megbecsült Bálint Sándor professzorról, a néprajz tudományának egykori kiváló művelőjéről, a „legszögedibb szögediről" szól. Az ő neve és munkássága immár végérvényesen összefont a délalföldi nagyvárossal, Szegeddel és környékével. Az 1990 előtti kommunista diktatúrában Bálint Sándor ellenségnek tekintett, üldözött ember volt és legfeljebb megtűrt tudós. Életének volt ugyanis egy jelentős korszaka - úgy jó három, talán három és fél évtized amikor a szorgos mindennapjainak többnyire láthatatlan részévé vált a kommunista magyar államvédelmi, később állambiztonsági szolgálat hol csak lazán vett felderítő-ellenőrző, hol szigorúbb mélységi operatív feldolgozó tevékenysége. Az említett idő alatt a konspiratív megfigyelők csak elvétve bújtak elő a titokzatosság leplének takarásából. S ez a Bálint Sándor életét 1947-től jószerivel mindvégig elkísérő árnyoldal az, amelyről a szerző véleményt formál, az általa felkutatott, különböző forrásokból származó ismeretanyag alapján. Lassan másfél évtizede annak, hogy kezdetét vette a magyarországi rendszerváltozás, a kommunisták kőkemény, majd puhuló diktatúráját fölváltotta az alakuló demokrácia. A korábbi ideológiai és politikai akadályok elhárultak annak útjából, hogy méltóképpen ünnepelhető legyen a szeretett és nagyrabecsült keresztény tudós, a haláláig elkötelezett szegedi lokálpatrióta, Bálint Sándor születésének centenáriuma.

Mutass kevesebbet