Bevezetés a digitális technikába

Name: Bevezetés a digitális technikába
Price: 1800.00 HUF
Availability: InStock
Author: Csáki Frigyes
ISBN: 9630511320

Csáki Frigyes - Bevezetés a digitális technikába, Budapest 1977 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 800 Ft

Állapot

Készleten

Jó állapotú antikvár könyv

Partner

Kiadói papírborítója kicsit sérült. Belül jó állapotban.

Állapot fotók

Ezt a könyvet külső partnertől szerezzük be Önnek, a szállítási idő hosszabb lehet, kérjük megrendeléskor ezt vegye figyelembe.

Várható szállítási idő: 4-7 nap

hűségpont

Hogy működik az alku?

Bővebb leírás

ISBN:	9630511320
Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás éve:	1977
Kiadás helye:	Budapest
Borítótervezők:	Fodor Attila
Kötés típusa:	egészvászon, kiadói borítóban
Terjedelem:	198
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.40 kg
Kategória:	Műszaki / Villamos Technika, Tv, Rádió

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

                          I. rész
            Matematikai alapok — kapuáramkörök
1.  Bevezetés                                           13
1.1. Az analóg és a digitális technika összehasonlítása 13
1.2. A digitális technika felosztása                    14
1.3. A digitális technika kifejlődése                   15
1.4. A digitális technika előtörténete                  16
1.5. A digitális technika átmeneti korszaka             17
1.6. A tárgyválasztás                                   19

    Matematikai alapok 20
2.  A digitális technika matematikai alapjai            20
2.1. A számrendszerek                                   20
2.1.1. A számok megadása a számrendszerekben            20
2.1.2. Átszámítások                                     22
2.1.3. Példák az átszámításokra                         23
2.1.4. A legkedvezőbb alapszám meghatározása            25
2.2. Aritmetikai műveletek bináris számokkal            25
2.2.1. A bináris összeadás                              25
2.2.2. A bináris kivonás                                26
2.2.3. A bináris szorzás                                30
2.2.4. A bináris osztás                                 31
2.3. A kódolás és dekódolás                             31
2.3.1. A távirati kódok                                 31
2.3.2. A tetrád kódok                                   33
2.3.3. A decimális számok bináris kódjai                35
2.3.4. Hibajelző kódok                                  36
2.3.5. Hibajavító kódok                                 37
2.3.6. Soros és párhuzamos kódolás                      37
2.4. Műveletek tetrád kódokkal                          38
2.4.1. Az összeadás BCD-kódban                          38
2.4.2. Az összeadás Aiken-kódban                        39


2.4.3. Az összeadás Stibitz-kódban                              39
2.4.4. A kivonás tetrád kóddal                                  40
2.4.5. A tetrád kódok összehasonlítása                          41
2.4.6. A szorzás tetrád kódban                                  41

3•   A logikai algebra alapjai                                  42
3.1. A halmazok logikája                                        42
3.1.1. Halmazok                                                 42
3.1.2. A részhalmazok                                           43
3.1.3. A Vemi-diagramok                                         43
3.1.4. Interszekció                                             44
3.1.5. Unió                                                     45
3.2. A Boole-algebra tételei                                    45
3.2.1. Alapösszefüggések                                        45
3.2.2. Asszociatív törvények                                    46
3.2.3. Disztributív törvények                                   47
3.2.4. Az abszorpciós törvények                                 47
3.2.5. De Morgan tételei                                        48
3.2.6. A Boole-algebra tételeinek összefoglalása                49
3.3. Az ítéletek logikája                                       50
3.3.1. Alapösszefüggések, alapműveletek                         50
3.3.2. A kapcsolási algebra                                     51
3.4. Összefoglalás                                              51

     Kapuáramkörök és alkalmazásaik                             52
4.   A logikai kapuáramkörök                                    52
4.1. Logikai elemek                                             52
4.1.1. A VAGY kapu                                              54
4.1.2. Az ÉS kapu                                               55
4.1.3. A NEM kapu                                               56
4.1.4. Az NV (NEM-VAGY) kapu                                    58
4.1.5. Az NÉ (NEM-ÉS) kapu                                      59
4.1.6. Az ekvivalencia kapu                                     59
4.1.7. Az antivalencia kapu                                     61
4.1.8. Az inhibíció kapu                                        62
4.1.9. Az implikáció kapu                                       62
4.2. Az NV és NÉ kapuk alkalmazása                              63
4.2.1. A VAGY és az ÉS kapu megvalósítása NV kapukkal           64
4.2.2. Az ÉS és a VAGY kapu megvalósítása NÉ kapukkal           64
4.2.3. Az egyéb kapuk megvalósítása                             65

5.   A logikai függvények rendszerezése                         68
5.1. A szabályos (kanonikus) alakok                             68
5.1.1. A mintermek és a maxtermek                               68
5.1.2. A minterm és a maxterm alakok                            69
5.2. A logikai (kapcsolási) függvények összevonása és kifejtése 71
5.2.1. A minterm alakok igazságtáblája                          72


5.2.2. A Veitch-diagram és a Karnaugh-tábla összefüggése              75
5.2.3. A minterm alakok egyszerűsítése                                75
5.2.4. A maxterm alakok egyszerűsítése                                77
5.2.5. A végső egyszerűsítés                                          78
5.3. Az igazságtáblák felhasználása az NV-, illetve az NÉ-rendszerhez 78
5.3.1. A maxtermtábla felhasználása az NV-rendszerhez                 78
5.3.2. A mintermtábla felhasználása az NÉ-rendszerhez                 79
5.3.3. Az NV és az NÉ alakok végső egyszerűsítése                     79

                                II. rész

  Tároló áramkörök — elektronikus kapcsolások — alkalmazások 
      Tároló áramkörök és alkalmazásaik                               83
6.    A kapuáramkörök alkalmazása                                     83
6.1. Több bemenetű (összetett) elemek                                 83
6.1.1. A több bemenetű ekvivalencia kapu                              83
6.1.2. A több bemenetű kizáró VAGY kapu                               84
6.1.3. Az n és csakis n kapu                                          84
6.1.4. A logikai küszöb elem                                          85
6.2. A hibajelző kódok                                                85
6.2.1. A páros párosság jelzése                                       85
6.2.2. A páratlan párosság jelzése                                    85
6.2.3. A párosság jelzők megvalósítása                                86
6.3. A kódoló és a dekódoló áramkörök                                 86
6.3.1. A bináris-oktális kódoló és dekódoló                           86
6.4. Komparátorok                                                     89
6.4.1. Az egyenlőségi összehasonlítás                                 89
6.4.2. Az egyenlőtlenségi összehasonlítás                             90
6.5. A jelváltók                                                      91
6.5.1. A multiplexer                                                  92
6.5.2. A demultiplexer                                                92
6.6. Bináris aritmetikai áramkörök                                    93
6.6.1. A félösszeadó                                                  93
6.6.2. A teljes összeadó                                              94
6.6.3. Összeadó egységek                                              96
6.6.4. Kivonó egységek                                                97
6.7. BCD-aritmetikák                                                  99
6.7.1. A BCD-összeadó                                                 99
6.7.2. A Stibitz-összeadó                                             99

7.    A tároló áramkörök                                              101
7.1. A szekvenciális elemek osztályozása                              101
7.1.1. Az R-S tároló                                                  102
7.1.2. A szinkron /?-8 tároló                                         105
7.1.3. A D tároló                                                     106
7.1.4. A T tároló (billenőkör)                                        107
7.1.5. A J-K tároló                                                   109


7.2. A mester—szolga tárolók                  110
7.2.1. A mester—szolga R-S tároló             111
7.2.2. A mester—szolga J-K tároló             111

8.  A léptető regiszterek és a számláló körök 113
8.1. A léptető regiszterek                    113
8.1.1. A balra léptető regiszter              113
8.1.2. A jobbra léptető regiszter             114
8.1.3. Az irányváltó léptető regiszter        114
8.1.4. A léptető regiszterek osztályozása     115
8.2. A bináris számlálók                      115
8.2.1. Az előreszámláló                       115
8.2.2. Az aszinkron előreszámláló             115
8.2.3. A szinkron előreszámláló               116
8.2.4. A visszaszámlálók                      117
8.2.5. Az aszinkron visszaszámláló            117
8.2.6. A szinkron visszaszámláló              118
8.2.7. Az irányváltó számláló                 118
8.2.8. Beállítható számlálók                  119
8.3. Dekád és modulus számlálók               119
8.3.1. A modulo-3 számláló                    119
8.3.2. A modulo-5 számláló                    120
8.3.3. A dekád számlálók                      122
8.3.4. Frekvenciaosztók                       126

    Elektronikus kapcsolások                  127
9.  Elektronikus megoldások                   127
9.1. Logikai konvenciók                       127
9.2. A diódák és a tranzisztorok              128
9.2.1. A diódák és jelleggörbéik              128
9.2.2. A tranzisztor                          130
9.2.3. A tranzisztor mint vezérelt kapcsoló   131
9.3. Diódás és tranzisztoros kapuk            133
9.3.1. Diódás kapuk                           133
9.3.2. Tranzisztoros kapuk                    134
9.4. A billenő körök                          137
9.4.1. Telítődő logikák                       137
9.4.2. Telítetlen logikák                     138
9.4.3. A dinamikus bemenetű tárolók           139
9.5. Integrált áramkörök                      140
9.5.1. Az integrált áramkörös kapuk jellemzői 140
9.5.2. A DCTL család                          141
9.5.3. Az RTL család                          142
9.5.4. A DTL család                           142
9.5.5. A TTL család                           143
9.5.6. A HNIL család                          144
9.5.7. Az ECL család                          146
9.5.8. Az EECL család                         147


9.5.9. A CTL család                                                 147
9.6. A MOS családok                                                 148
9.6.1. A MOST működési elve                                         148
9.6.2. Logikai alkalmazás                                           149
9.6.3. A C-MOS logika                                               151
9.7. Az integrált áramkörök főbb jellemzőinek összehasonlítása      153

      Alkalmazások                                                  154
10.   Csatolóegység                                                 154
10.1. Gyakorlati szempontok                                         154
10.1.1. A logika polaritása és szintje                              154
10.1.2. Adatátvivő- és vezérlőjelek                                 155
10.1.3. Az adatátvitel módjai                                       155
10.2. A kódátalakítók                                               156
10.2.1. Pozitív—negatív, illetve negatív—pozitív logikai átalakítás 156
10.2.2. A logikai szint átalakítása                                 156
10.2.3. A soros—párhuzamos (S/P) átalakító                          156
10.2.4. A párhuzamos—soros (P/S) átalakító                          157
10.2.5. A BCD-bináris, illetve a bináris-BCD átalakító              157
10.2.6. A BCD-decimális átalakító                                   158
10.3. A digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók             161
10.3.1. A digitális-analóg átalakító                                161
10.3.2. A BCD-digitális-analóg átalakító                            163
10.4. Az analóg-digitális átalakító                                 165
10.4.1. A kettős integrációs eljárás                                166

11.   Néhány alkalmazási példa                                      168
11.1. Vezérléstechnikai alkalmazások                                168
11.1.1. A nagykohó töltöberendezése                                 168
11.1.2. Hibajelző-nyugtázó kapcsolás                                170
11.2. Méréstechnikai alkalmazások                                   171
11.2.1. Digitális voltmérő                                          171
11.2.2. Digitális fordulatszámmérő                                  172
11.2.3. Digitális óra                                               173
11.2.4. Mérésadatgyűjtő-rendszerek                                  174
11.3. Számítástechnikai alkalmazások                                176
11.3.1. A digitális számítógép felépítése                           176
11.3.2. Óriások és törpék                                           179
11.3.3. Célszámítógépek                                             183
11.3.4. Folyamatirányító számítógépek                               184
11.4. Átviteltechnikai alkalmazások                                 188
11.4.1. Integrált adatátviteli rendszerek                           188
11.4.2. Flexibilis telefonközpont                                   189
11.5. A digitális technika fejlődési tendenciái                     190
      Szótár — Irodalom                                             193
      Egy kis értelmező szótár                                      193
      Irodalom                                                      199