Bevezetés a fotoriporteri munkába (dedikált)

A fotoriporter annak a kornak hű krónikása, amelyben él. Megörökíti a múló, rohanó napok történéseit. Tükröt tart az emberek elé: így éltek, ezt teszitek, ilyenek vagytok ebben a mi világunkban. S ki-ki tehetsége, szorgalma, kitartása s nem utolsósorban politikai tisztánlátása szerint választja meg azt a pillanatot, amelyet éppen a legjelentősebbnek, a legfontosabbnak tart, akkor nyomja le gépének exponálógombját. S hogy a kép elkészülte után meggyőzően bizonyítja-e majd a sok ezer vagy éppen millió szempár számára, hogy valóban az volt-e az a pillanat, amely a legjobban mutat valamit, hogy alkalmas-e a kép az alkotó, jelen esetben a fotós és a befogadó, az újságolvasó közötti kapcsolat létrehozására, az sok mindentől függ. A fotós és az újságolvasó közötti kapcsolat természetesen csak akkor jöhet létre, ha a fénykép mond valamit a nézőnek, hűen tükrözi a mai valót. Minél sikerültebb a két, annál szorosabb lesz a kapcsolat, ilyenkor a fotós sikerélménye sem marad el. Azért is fontos ez, mert a ma újságjának - a napi- és a hetilapoknak - egyre inkább nélkülözhetetlen részévé válik a fénykép. A képi illusztráció, a fotó lassan egyenrangú szerepet kap az írásos információval. Nélkülözhetetlen részévé válik a lapnak.

Mutass kevesebbet