Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába

E tankönyv az 1996-ban, majd 1997-ben megjelent Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába című könyv 3., átdolgozott és kiegészített, mintegy 30 %-kal bővített új kiadása. A könyv mindenekelőtt a magyar szakos egyetemi és főiskolai oktatás szolgálatában áll, s mint ilyen, igyekszik megismertetni a tanulmányaikat kezdő hallgatókat a filológia alapfogalmaival, módszereivel, hogy megfelelő alapot adjon későbbi tanulmányaikhoz. Témáit és példaanyagát elsősorban a régi magyarországi irodalomból veszi, amely sajátosságainál fogva különösen alkalmas a szövegközpontú módszerek elsajátítására. Ugyanakkor a történeti elvű oktatás is lehetővé és szükségessé teszi a filológiának az irodalmunk első korszakainak tárgyalását közvetlenül megelőző vagy azzal párhuzamos elsajátítását. A tárgy interdiszciplináris jellege azonnal szembeötlő: a régi irodalom tanulmányozójának otthonosan kell mozognia több területen is (pl. paleográfia, könyv- és nyomdászattörténet, textológia, ideológiatörténet, bibliaismeret, az egyházak története, az antik kultúra, történeti földrajz, nyelvtörténet, bibliográfia - mindez a számítógépes technológia segítségével). A filológia egyetemi oktatása mindezt figyelembe véve alapvetően három témakörre épül: 1) kézikönyvismeret, 2) textológia és szövegkiadás, 3) a tudományos munkák szerkesztése, a jegyzetelési, címleírási technika. Mindez egybevág a magyar szak képesítési követelményeit tartalmazó hatályos rendelettel, mely a teljes képzési idő alapképzési szakaszában előírja a „filológiai alapismeretek: bibliográfiai, könyvészeti alapismeretek, hagyományos és modern textológia" témaköreinek oktatását és elsajátítását (Magyar Közlöny, 2001/80. sz., 5889. p.). A könyv a benne foglalt tananyag rétegeltsége folytán jól hasznosítható a többlépcsős (BA, MA, PhD) oktatásban is. A könyv négy részből áll: I. Tanulmányok, II. Szöveggyűjtemény és gyakorlatok, III. Bibliográfia, IV. Függelék. Az első rész tanulmányai tárgyalják a régi magyarországi kéziratokról és nyomtatványokról, azok feldolgozásáról, olvasásáról és nyilvántartásáról szóló legfontosabb ismereteket, bevezetnek a hagyományos és modern textológia alapfogalmaiba, a szövegek kiadásával kapcsolatos alapvető tudnivalókba, az elektronikus irodalomkeresés és a számítógépes kéziratkészítés rejtelmeibe. A második részben a művek szabványosított címleírásának típusaira, a szövegek átírásának gyakorlatára, a tudományos szakmunkák, szemináriumi, tudományos diákköri és szakdolgozatok jegyzetelésére, technikai kivitelezésére találunk hasznos útmutatókat és példákat. A harmadik részben megtalálható a régi magyarországi irodalom tanulmányozásához szükséges alapvető kézikönyvek és források, szövegkiadások bibliográfiája, a Függelék pedig további adatszerű információkat tartalmaz. A könyv 1997. évi kiadásához képest most megtett bővítések figyelembe veszik az elmúlt hat esztendőben bekövetkezett szakmai és technikai változásokat, különös tekintettel az elektronikus eszközök használatára valamint az utóbbi években megjelent újabb szakkönyvekre és tanulmányokra.

Mutass kevesebbet