Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák (aláírt)

Hozzá hasonló kötet nem létezik magyar nyelven és valószínűleg a világirodalomban sem a Szentírás-ról. A tartalmát pontosan ez a cím fejezné ki: A Biblia igazi világa. Racionális és humanista szellemű szerzője egy részletes előszóban az olvasót tájékoztatja arról, hogy mily okok késztették őt munkájának a megírására, és hangsúlyozza: a Biblia vizsgálata mindenki elidegeníthetetlen joga, és az Ótestamentum, továbbá az Újszövetség teljességgel emberi alkotás, melynek nincs semmiféle természetfölötti alapja. A könyv bevezetéséből pedig az érdeklődők megismerhetik a Szentírás-sal összefüggő általános dolgokat. Például azt, hogy terjedelmi nagyság szempontjából három Biblia van; ezeket mikor kanonizálták; bennük milyen anyagok szerepelnek stb. Ezt követően a szerző a Biblia minden lényeges témakörét, elemzi és kimutatja: A Szentírás-ban nem egy tényleges isteni világteremtés leírása, hanem két kozmogóniai mítosz szerepel. A múltban nem volt és a jövőben pedig nem lesz transzcendens hatalom által előidézett aranykor. A Bibliában az állítólagos isteni erkölcsi parancsadást illetően három különböző, egymás hitelét lerontó történet és szöveg szerepel. Az Ótestamentum és az Újszövetség vallási képzetvilága földi-emberi viszonyok kifejeződése és a Biblia e két részében nincs monoteizmus (a zsidók, pl. a frigyládát, a Napot, a Holdat, a csillagokat és a különféle állatokat istenségként imádták, hittek a Sátán, az angyalok létében). A Szentírás ( főként pedig az Ószövetség) tele van mágikus hiedelmekkel, antihumánus nézetekkel és barbár áldozási rítusokkal. A Biblia családi, szexuális vonatkozásai emberi dolgok, és sok érdekességet tükröznek számunkra a régmúlt szociális történéseiről (az Ószövetség, pl. tiltja a homoszexualitást, az állatokkal űzött fajtalankodást, igenli a többnejűséget, a sógorsági házasságot, a rabszolgaságot és az adórabszolgaságot). Az újszövetségi Jézus-alak élettörténetéről és tanításairól szóló szövegek több évszázad alatt keletkezett legendás dolgok. A könyv ismerteti és elemzi az összes fontos bibliai történetet és hangsúlyozza, hogy határozottan el kell különíteni egymástól a következő három dolgot: 1. Mi szerepel a Bibliában? 2. Ami benne olvasható, az igaz- e? 3. A Bibliával kapcsolatos irodalomban azzal és úgy találkozunk-e, ami és ahogyan az Ó-vagy az Újtestamentumban szerepel? E három vonatkozás ismerete azért szükséges, mert az érdekileg elfogult teológusok gyakran elhallgatják, vagy éppenséggel meghamisítják a bibliai dolgokat. Néhány példa erre: hallgatnak a két teremtésmítoszról; azt állítják, hogy az Ószövetség első öt könyvét (a Tórát) Mózes írta, holott az utóbbi alak költött személy, és a tőle eredeztetett anyagokat Ezsdrás állította össze az i.e. 5. században; a teológiai irodalomban nagy a hallgatás arról, hogy állítólag egy, a Karmel hegyen lezajlott istenítéletet követően Illés próféta részvételével 450 Baál-papot gyilkoltak le. Pais István könyvének utolsó fejezete /5 alcímes részben/ bibliai gondolatokat, aforizmákat tartalmaz a társadalomról, a vallásról, emberi önmagunkról, a családi jelenségekről, továbbá az életről és a halálról. Munkáját azzal az aforizmával ajánljuk az érdeklődők figyelmébe, amelyet ő az ótestamentumi Példabeszédekből mottóul kötete elejére tett, és amely így hangzik: Boldog azaz ember, aki megtalálta a bölcsességet, /és azaz ember, aki értelmet kap./ Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek,/ és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak

Mutass kevesebbet