Bibliotheca Corviniana

A magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól északra sehol sem akadt. De miért éppen Buda, a magyar király udvara volt az a hely, ahol az Itálián kívüli világban először jött létre nagy humanista uralkodói könyvtár? Vajon pusztán a hatalom fitogtatása, üres pompaszeretet, utánzási vágy volt a király indítéka? Esetlegességnek, egyetlen személy akaratának, szeszélyének eredménye a budai könyvtár? Tartalmilag meglehetősen közömbös, inkább csak külső pompájukkal lenyűgöző és ezért kincseket érő kódexeknek, mintegy műtárgyaknak féltve őrzött gyűjteménye, amely szinte a semmiből lett, és rövid csillogás után, érezhető hatás nélkül ismét semmivé lett? Esetleg a Nápolyból jött királyné hatására az itáliai minták szerint formált királyi udvar kötelező tartozéka? - A történelmi tények mást mondanak, a Corvina Könyvtár szervesen beletartozik a magyar művelődés fejlődéstörténetébe, a magyarországi könyv- és könyvtártörténetbe. Az előzmények és adottságok logikai vonalán nyomon követhetők az okok és indítékok, s kiderül az is, hogy a Bibliotheca Corviniana egyáltalán nem valami könyvmúzeum volt, hanem az emberi szellem nagy alkotásainak összegyűjtésére törekvő, tartalmi értékek kedvéért létrehozott könyvtár, amelynek hatása lemérhető a közép-európai humanizmus fejlődésén. A fény és pompa, a kódexek gazdag köntösben való megjelenése csak az értékes tartalom méltó keretéül szolgált

Mutass kevesebbet