Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Biológia Csillagfény, porszem, csipkebokor

Biológia - Dr. Czakó Kálmán Dániel - Régikönyvek
(0 vélemény)

Nem szokványos könyvet tart a kezében az Olvasó. Használata során kitűnik majd, hogy sokrétű, sokfelé szétágazó a mai biológia. Ha az Olvasó meg tud barátkozni azzal, hogy az általa már ismert tananyagot felhasználva az organizációs szintek szerint csoportosítsa mondanivalóját, a biológiai rendszerekben meglévő kapcsolatok és kölcsönhatások csodálatos világába érkezik. Ezt a lehetőséget vázolja a könyv. A maga formájában és terjedelmében nem több, mint egy tanári munkához nyújtott segítség, javaslat, elsősorban azok számára, akik a tanítás során a biológia határára „kirándulnak" növendékeikkel, vagy az analitikus szempontokat a korábbinál jobban érvényesíteni szeretnék. Az a körkép, amelyik a középfokú oktatás végén kialakul növendékeinkben, az egész világmindenségre kell, hogy utaljon és a természettudományos világkép megalapozását is kell, hogy szolgálja. Minden területen hiányérzettel teheti le kezéből e könyvet egyik-másik olvasó. Le kellett határolni mondanivalónk kifejtését. Ugyanakkor nem is kezdhettünk mindent egészen elölről, egyrészt mert a terjedelmi korlátokat figyelembe vettük, másrészt a könyv használói nem most kezdik tanulmányaikat. - Ezért ha valaki többet kíván valamiről tudni, további részletesebb irodalmat kell kézbe vennie. A kezdetek fölvázolására törekedtünk. Könyvünk minden részlete továbbépíthető. Érdeklődésének megfelelően bizonyára hamar „kinövi" az olvasó a könyv legtöbb fejezetét. A munka az ország ifjúsága számára előkészítendő, jól átgondolt anyag kiérleléséhez szeretne hozzájárulni. A könyv elsősorban a biológia- és kémiaszakos hallgatók képzettségét vette alapul. Porszemeket, elhanyagolhatónak tűnő, kis utalásokat is tartalmaz bőven. Számunkra így tűnt kerekebbnek és egésznek. Hibák is akadnak benne bizonyára. Sajnos a hibák különös természete az, hogy jó részük a megjelenést követően tűnik elő, addig makacsul rejtőzködnek. Bízom abban, hogy a későbbiek során a bíráló észrevételek egy további, kevesebb hibát rejtő munka megvalósulásához vezetnek majd.

Kiadó:
Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet és Kísérleti Regionális Fejlesztési Központ
Kiadás éve:
1991
Kiadás helye:
Győr
Nyomda:
Egri nyomda
ISBN:
9147410000
Kötés típusa:
kemény papírkötés
Terjedelem:
376 oldal
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 21.00cm, Magasság: 29.00cm
Súly:
1.30kg
Kategória:
BIOLÓGIATÖRTÉNET 17
Távol
Csillagfény 55
Hogyan tartsuk számon az égitesteket? 55
A fény tanulmányozása fontos 55
Optikai és rádióablakon át nézhetünk a világűrbe 56
A Doppler-jelenség felhasználható a tapasztalatok értelmézésekor 57
Hol vagyunk a világegyetemben? 57
Milyen távolságban vannak egymástól az égitestek? 59
A Galaktika 59
A Naprendszer 60
Kisbolygók 61
Üstökösök 61
A Naprendszerben található atomok 62
A Föld 62
Régen
A Föld felszínén élünk 64
Változott a növényvilág 66
Változott az állatvilág 67
Az evolúció gondolatának megfelelően tárgyaljuk az eseményeket 68
A legfejlettebb élőlények múltja 69
Az emberszabású majmok és az emberfélék 70
Hol élhettek az első emberek? 72
Ramapithecus 72
Australopithecus 73
Homo habilis 73
Homo erectus 74
Homo modjokertensis 74
Homo paleohungaricus 74
Homo sapiens 74
Specializálódnak az élőlények 74
Nagyrasszokat különböztet meg az antropológia 75
Vannak-e társaink az univerzumban? 75
A BIOSZFÉRA
A kőzetek és a talaj
Kőzetek 79
Az alapkőzet és a talaj termőrétege 80
Talajzónák a Földön 80
Magyarország fő talajtípusai 81
A talajtulajdonságok, változásuk megfigyelése 81
Környezeti terhelés 83
A levegő
A levegő összetétele, nyomása 83
Az ózon 83
A légkörbe jutó nyomgázok 84
Szennyező anyagok és hulladékok
Szennyező anyagok 84
A korom 84
A füstköd 85
Az ipari hulladékok 85
A víz
A víz vezetőképessége, ion-koncentrációja 86
Vízminősítésre szükség van 86
A víz élettér 87
A víz körforgást végez 87
Az életfolyamatok a környezettel kapcsolatban állnak 88
Energia és anyag a bioszférában
A Nap sugárzásának klímaalakító hatása van 88
A szervesanyag-termelés 88
Regeneratív energiaforrások a Földön 89
Éghajlat, növények, állatok a Földön
A Föld éghajlati típusainak elkülönítése 90
A Föld növénytakarója övekre osztható 90
Az állatföldrajzi felosztás különbözik a növényföldrajzi felosztástól 91
A trópusi esőerdők öve 91
Időszakos trópusi esők öve 94
Szubtrópusi öv 95
Mérsékelt övek 97
Sarkvidéki növényzeti öv 101
Az élővilág fajszáma csökken 101
Elemek, ionok, sugárzás
Elemek körforgása 103
Az ionizáló sugárzás fajtái 103
A sugárhatás 104
Genetikai változások 104
Az atomerőmű és a radioaktív anyagok 105
POPULÁCIÓK
Populációk és cönózisok
A mendeli, ideális populáció 109
Mendel megfigyelése:uniformitás, szegregáció, szabad kombinálódás 110
Egy allélpár által meghatározott tulajdonságok öröklése 110
Eltérések a mendeli számarányoktól, öröklésmenettől 111
Mennyiségi tulajdonságok 111
Az örökölhetőség 111
A populáció egyedszáma, egyedsűrűsége, genetikai összetétele 111
Az egyedsűrűséget szabályozó folyamatok kibernetikai modellje (Wilbert / Seidel után) 112
Mutáció, migráció, szelekció, drift, meiózis 112
Cönózisok 113
Magyarország főbb természetes- és kultúr-növénytársulásai 113
Az egyedek küzdelme környezetük hatásaival
Kedvezőtlen hatások: tápanyaghiány, vegyszer, tűz 115
Különleges hatások, alig változó környezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezet megváltoztatásának képessége, táplálékszerzés 116
Egyedsűrűség, élőhely, testszín 117
Önvédelem, utódgondozás, stratégia a túléléshez 117
Tűrőképesség és ellenállóképesség 118
Csoportokba szerveződés 118
Populációk közötti kapcsolatok
Az élőlények közötti kapcsolatok 119
Kompetíció 119
Mutualizmus 119
Kommenzalizmus 119
Parazitizmus 119
Élősködés különböző szervezetek között 120
Parazitizmus, biológiai védekezés, korlátok 122
Amenzalizmus és neutralizmus 124
Sokféle kapcsolat, sokféle megnevezés, különleges szempontok 125
Hasznos vagy káros? Minden élőlénynek megvan a maga helye a természetben 126
Az ember benépesíti a Földet 127
SZERVEZET, SZERVRENDSZER, SZERV
Gombák és növények
Az ivaros szaporodás általánosított formája 131
Gombák 131
Ulothrix zonata 132
Zuzmók 132
Szőrmoha 133
Diplobionta életciklus 133
Erdei pajzsika 134
Erdei fenyő 134
Zárvatermők 135
Kétszikűek 135
Réti boglárka 135
Gyepűrózsa 136
Veteményborsó 136
Burgonya 136
Napraforgó 137
Közönséges nyír 138
Bükk 138
Egyszikűek 138
Őszi kikerics 139
Sásfélék 139
Pázsitfüvek 139
Állatok
A típusállatok jellemzésére használt szempontok 140
Közönséges hidra 140
Tejfehér planária 140
Májmétely 140
Lóorsógiliszta 141
Földigiliszta 141
Éti csiga 141
Tavi kagyló 142
Folyami rák 143
Közönséges csótány 143
Tőponty 144
Kecskebéka 145
Fürgegyík 146
Házi galamb 147
Emlősök 148
Az emberi szervezet
Köztakaró 149
Emésztőkészülék 149
Légzőkészülék 151
Keringési rendszer 151
Kiválasztószerv 153
Ivarkészülék 153
Belső elválasztású mirigyek 154
Idegrendszerek 155
Érzékszervek 156
SZÖVETEK
A növények szövetei
Szövet, szövetrendszer 161
Osztódó szövetek 161
Bőrszövetrendszer 162
Szállítószövet-rendszerek 163
Alapszövetrendszer 167
Az állatok szövetei
Sejtek láncolata 168
Az egyedfejlődés kezdeti szakasza 169
Sejtcsoportok differenciálódnak 169
Az állati szövet 169
A hámszövet 169
A kötőszövet 171
A támasztószövet 174
Izomszövetek 174
Az idegszövet 176
A szöveti fejlődés lehetőségei 178
Átültetés, beültetés 178
SEJTEK, SEJTSZERVECSKÉK
A sejt felépítése és feladatai
A mikroszkóp és a sejtkutatás 181
Az élő sejt folyamatai vizes közegben mennek végbe 181
Sejtszervecskéket különböztetünk meg a sejtekben 182
A sejtszervecskék működése összehangolt 183
A sejt munkavégzése, a folyamatok visszafordíthatatlansága 185
Hálózatok a sejtben 186
Az élő sejt osztódik
A sejtciklus 187
A sejtosztódás típusai 188
A haploid kromoszómaszám néhány növénynél és állatnál 188
A prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása 190
A vírus a sejtben szaporodik, de attól eltérő szervezet 190
A pollen 192
A sejt halála 193
Kirándulás a sejtben 193
ATOMOK, IONOK, MOLEKULÁK
Atomokból álló mikrokozmosz
Atomok, ionok, molekulák birodalma 197
Vannak atomok, amelyek nem stabilak 197
Laboratóriumban, élettelen körülmények között végbemenő folyamatok 197
A természetben kisebb molekulákból nagyobb molekulák épülhetnek fel 197
Az élővilágban található elemek 197
A molekulák különböző mennyiségben szükségesek az élő szervezet számára 189
A Föld leggyakoribb vegyülete: a víz 199
Az emberi szervezetben lévő víz 199
Az élővilágot felépítő molekulák jellemzése
Molekulákból áll a biológiai összkép 199
Szempontok 200
Az élővilág izomerek között válogat 200
A hasonló kémiai természetű molekulákat csoportokba fogva tárgyaljuk 201
Egy molekulaféleség az egész szervezet szempontjából fontos lehet 201
Egy molekulából többféle molekula keletkezhet 202
Vannak olyan molekulák, melyek más molekulák között hoznak létre kapcsolatot 202
A molekulák sejtek között is létrehozhatnak kapcsolatot 202
Egyes molekulák azért jelentősek, mert folyamatokat kapcsolnak össze 202
Több molekula reakcióláncot hozhat létre 203
Molekulaegyüttesek 203
Az életfolyamatokban sokféle molekula vesz részt 203
A kémiai szignálok közvetítő molekulákon jutnak keresztül 204
Azonos fajú egyedek között különbség lehet molekuláris szinten 204
Különböző helyen, különböző időben hatnak a molekulák 204
A kémiai változások energiaáramlással kapcsolódnak 205
Van biokémiai égboltunk 205
Az élővilágot felépítő anyagok reagálnak egymással
Az anyagok reagálnak egymással 205
Az élő szervezet folyamatainak jellemzése 205
A reakciókat csoportosíthatjuk 205
Egyes folyamatok kiemelt jelentőségűek a törzsfejlődésben 206
A kémiai kötésekben rejlő energia hasznosítása baktériumokban 206
A fotoszintézis feltehetően a kemoszintézis után alakult ki 207
Szerves anyagok termelése fényenergia segítségével 207
Az energiagazdag glükóz lebontása 208
A zsírok anyagcseréje nagy energiát biztosít a szervezet számára 209
Az életfolyamatok génanyaghoz kötötten mennek végbe 209
A kromoszóma szerkezete 210
Változhat a genetikai anyag 210
A folyamatok megvalósulása időrendhez kötött 210
Egy időben játszódnak le a felépítő és a lebontó folyamatok 212
Az anyagcsere homológiája 213
Felépítő és lebontó anyagcserefolyamatok 213
A folyamatok meghatározott feladatot látnak el 214
Molekulák a szervezet védelmében 215
Az immunitás típusai, molekularendszerek a szervezet védelmében 215
Káros és hasznos lehet a folyamat a szervezet szempontjából 216
A kompartment 216
A kompartment egyes részei kapcsolatba léphetnek egymással 217
Sejten belüli kompartmentek 218
A szabályozás információáramlással van egybekapcsolva 218
A hormonok parancsokat szállítanak 218
Az enzimek 219
Az allosztérikus szabályozás 220
Az enzimhatás kikapcsolásának egy különleges módja 220
Az enzimek és más fehérjék életideje nem vég nélküli 221
Enzimhiány következtében megváltozik a biokémiai folyamatok rendje 221
Tudásunk hiányos 221
MEGKÖZELÍTÉSEK, LEÍRÁSOK, MODELLEK
A valóságról alkotunk képet
Az élet helye az univerzumban 225
Több tudomány foglalkozik ugyanazzal a valósággal 226
Mintázatok 226
A statikus és a dinamikus modell 226
Jelábrázolás, jelfeldolgozás 227
A rendszerek vezérelhetősége, megfigyelhetősége, azonosítása 227
A modell fogalma 227
A matematikai modell 227
Folytonos és diszkrét jelek; sztochasztikus és determinisztikus jelek 228
A modellek váltják egymást 228
A valóság egyre kisebb részleteit vizsgáljuk
A valóság egy részének viselkedését vizsgáljuk 229
A modellekre szimulációk épülnek 229
A Balaton eutrofizációs modellje 229
Egy szárazföldi élőhely vizsgálata 230
Egy turbidosztát néhány paraméterének vezérlése 230
A szervezet egésze anyagcsere szempontjából osztható 231
A sejt plazmájába kerülő hatóanyagok 231
Membránmodellek, szappanhártyák 231
Az elméletek és a vizsgálatok egymásra épülése 232
Atomok elektronrendszere 233
A legkisebb részek 233
A részek és az energia fogalmának kapcsolódása 234
A termodinamikai megközelítés
A rendszer energiája (termodinamikai megközelítés) 236
Energiafajták és egymásbaalakulásuk lehetősége 237
Az élő szervezet termodinamikai szempontból 237
A kémiai változások az élő szervezetben a termodinamikai leírás szempontjából 237
Entrópia és információ 238
Az enzimek és a termodinamikai leírás 238
Folyamatok irányításának szempontjai
A folyamatok szabályozásának egy példája 238
A vezérlés és a szabályozás 238
A szabályozási kör 239
A szabályozott jellemző kiválasztása 240
Az életjelenségek és az irányítás lehetőségei 240
Az életfolyamatok szabályozás alatt állnak 241
Szabályozás, értékelés 242
Jelkompenzáció 243
Stratégiát alkalmazhatunk, de a véletlen nem küszöbölhető ki 243
A világban található rend túlmutat a bioszférán belüli vizsgálódások szintjein 244
MÉRÉSEK, ADATOK
Elődeink tapasztalatai és fáradozásai
Ifj. Plinius, Varro, Columella a latin szerzők közül 247
A mérések története 247
Az adatok feldolgozása
Amit mérünk, azt értelmezzük 248
Esemény, eseményrendszer 249
A minta és a mintavétel 249
A jellemző 250
Változatos az adatok feldolgozása 250
Szórás és elosztás 250
A próba 251
Statisztikák 252
Hasonlóságok, csoportosítások 252
Az adatok felhasználása
Számok kísérik végig a biológiai folyamatokat 253
Érdekes adatok 254
Az emberi tapasztalat nem helyettesíthető semmi mással 255
ESZKÖZÖK
Eszközök nélkül nem lehet kutatni
Eszközök segítenek az anyag megismerésében 259
Csak a megszerzett tudást lehet hasznosítani 259
Mindig újabb eszközök szükségesek 259
Érzékszerveink meghosszabbítása
A kémiai analitika vizsgálata 259
Gélelektroforézis 259
Kromatográfia 261
Folyadékkromatográfia 262
Gázkromatográfia 263
Tömegspektrometria 263
Spektroszkópia 263
Mágneses magrezonancia-spektroszkópia 264
Dielektromos spektroszkópia 264
A mikroszkóp 265
A fénymikroszkóp 265
Az elektronmikroszkópok, transzmissziós elektronmikroszkóp 266
Pásztázó elektronmikroszkóp 266
Pásztázó alagútmikroszkóp 266
Különböző nagyságú objektumok 266
Infravörös spektroszkópia 266
Elektrondiffrakció 266
Röntgendiffrakció 268
Mérések a laboratóriumban, az érzékelők felhasználása 269
Kémiai reakciók és a biokatalitikus folyamatok mérése 270
JELEK, HÍREK
A természet jelölésmódja
Az információ a vírus fönnmaradását szolgálja 273
A vírusok szabályos felépítésűek 273
A CAMP jelzéseket továbbító molekula 273
Másodlagos hírvivők 274
A hírátadás további láncszemei 274
Jelfelerősítés kémiai úton 274
Átkódolás a szervezetben 275
Fontos a szignálok sorrendje és kombinációja is 275
Híranyag alapján működik az immunrendszer 275
A DNS információjának továbbítása a fehérjékhez 276
A sejtmag információja a legfontosabb, de nem kizárólagos irányítója a sejt folyamatainak 277
A sejt minden életszakasza információkkal kapcsolatos 277
Nagy rend van a riboszómánál a híranyag továbbjutásakor 277
Emberi jelölésmód
Őseink jelekkel tanították egymást 277
Szerkezetek jelölése Penrose-elemek segítségével 278
Növekedéssel együtt járó folyamatok a képernyőn 278
A Penrose-figurák illeszkedéséhez hasonlóan elrendeződő molekulák 280
A látott dolgot értelmezzük, magyarázatára törekszünk 280
A próba-tévedés alapján álló mechanikai jelértelmezés egyszerű bemutatása 281
A jel és a jelentés összekapcsolása 282
Minél határozottabb a helyzet, annál egyszerűbb lehet a jel a megállapodásnak megfelelően 282
Egyszerű és rövid jelek irányítják az egyértelmű helyzeteket 283
A legalkalmasabb jelhasználat nem mindig egyszerű; a helyzettől függően változatos jeleket alkalmazunk 283
Kapcsolatok jelölése 284
A folyamatok, az eloszlások és a szerkezet jelölése 285
A számítógép kapcsolatot tud tartani saját jelkészlete és a külső események között 286
A szervezet minden pillanatban alkalmazkodik 287
Változik a jelfeldolgozó képességünk 288
Az élővilág információfeldolgozása és adottságai fölülmúlják a mesterséges tárgyak lehetőségeit több szempontból 288
A biológiában használt néhány fogalom bevezetésének időrendje 288
A jelek újabb jelölés anyagává válhatnak 289
ISMERETEINK HASZNOSÍTÁSA
A múlt tapasztalata
Fűben, fában van az orvosság 293
Múltunk megismerése nélkül jelenünk is szegényebb 293
A bioszféra
Integrált környezetvédelem 293
A bioszféra rendjének megőrzése. A tiszta víz 294
A lehetőségek és a megvalósulás között hosszú az út 294
Néhány fontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék hasznosítása 295
A szemét hasznosítása 295
Az élő szervezetek által nyújtott lehetőségek 295
Az élő szervezetekből kivont enzimek ipari folyamatokban vesznek részt 296
Biotechnológiai lehetőségek
Biotechnológiai alapfogalmak 296
A biotechnológia lehetőségei 300
Klasszikus és új módszerek a növénytermesztésben 300
A növényi sejt alakíthatósága 301
A növényi szövettenyésztés alapja 302
Állatok biotechnikája és biotechnológiája 303
Az ember szolgálata
A genetikai tanácsadás 304
Mikroszervezetek az emberi egészség szolgálatában. A kötelező védőoltások 304
Nem kötelező védőoltások 305
A megelőzés életet ment 305
Sejttani szűrővizsgálatok 305
Modern társadalomban élünk
Új technikai lehetőségek az orvosi gyakorlatban 306
Radioaktív anyagok is segíthetik a betegség megállapítását 307
Néhány károsító anyag 307
Gépek kezében 308
Műtétek és pótlások 308
ÉLETÜNKRŐL 309
Függelék 315

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...