Bizánc

Az európai történelemnek nincs olyan területe, amely a műveltek tudatában oly idegen, oly ködös és távoli lenne, mint Bizánc, amelyre gyakran napjainkban is kizárólag mint a szolgalelkű udvari élet összességére és a tekintélyuralmi császárság foglalatára tekintenek, és még mindig él ez a negatív kép, melynek a középkorra visszanyúló tradíciói vannak. Peter Schreiner kölni professzor műve „bevezet" a bizantinológiába, vagyis átfogó, szakszerű információkat ad a bizánci birodalom minden megjelenési formájáról. Minthogy a politikatörténet más művekből könnyedén hozzáférhető, ezért itt csak az egészen általános fejlődési vonalakkal foglalkozik, a hangsúlyt az olyan területekre helyezi, amelyeket eddig összefüggően nem, vagy csak ritkán taglaltak. Ilyen például a közigazgatás vagy a társadalom- és gazdaságtörténet. Bár a bizantinológia együttes történelmi, filológiai és művészettörténeti tudományág, itt a történelem kapott elsőbbséget, míg az irodalomba és a művészetbe csak kisebb mértékben nyújt betekintést, viszont részletesen tárgyalja a módszereket, a kutatás állását.

Mutass kevesebbet