Bizánc kulturája

Pekár Gyula: Bizánc kulturája. Két előadás tartatott 1906 márc. 3-án és 10-én Bp. 1907. Franklin-Társulat. (Az Orsz. Magyar Iparművészeti Muzeum ismeretterjesztő előadásai) 72 p. Tűzött. // Hölgyeim és Uraim! Bizánc kulturájáról akarok szólni. Bevallom, első pillanatban tisztában vagyok vállalkozásom nehézségeivel. Két előadás rövid keretében felölelni ezer hosszú és annyira fontos esztendőnek a történetét, művészi és kulturális evolucióját valóban nem kis dolog és azt hiszem, hogy csak úgy fogok célt érni, ha általános nagy vonásokban építem fel önök előtt a bizantin kulturának épületét és fejtem ki, kimagasló jelenségeiben a művészetét. Ezer esztendőt említettem épen, precízebben szólva 1058 esztendőről van szó, amely ezer év a római birodalom végétől mélyen belenyúlik a középkor végéig. Kiindulási pontul vehetnénk a 330-ki esztendőt K. u., mikor ugyanis az világtörténeti jelentőségű fordulat állott be, hogy Nagy-Konstantin császár áthelyezte a római birodalom fővárosát Rómából Bizáncba, vagyis átbillentette a római világbirodalom súlypontját nyugatról occidensről, keletre, oriensre, Bizáncba. Itt nem tanulmányozhatjuk bővebben azt, hogy micsoda nagy horderejű politikai okok vitték rá erre az elhatározásra. A döntő momentum bizonyára az volt, hogy a népvándorlásnak rettenetes folyama, amely a hindukusi csata óta tolta az emberiséget nyugat felé, 330. körül lefelé kanyarodott északról délre az egész Germániát, Galliát, Britanniát és főleg Itáliát végveszéllyel fenyegette.

Mutass kevesebbet