Bodrogközi történetek

Azzal a szándékkal indítja útjára a Bodrogközi Kastélymúzeum Baráti Köre e könyvecskét, hogy segítsen a szűkebb haza, a szülőföld jobb megismerésében, a múlt emlékeinek, az itt élő nép hagyományainak összegyűjtésében. A múlt emlékeinek feltárása és megőrzése nem mindig és nem mindenütt számított fontos feladatnak, hanem volt olyan felfogás, hogy a múlt történéseit legjobb elfelejteni. Pedig a történelmi emlékek, hagyományok feltárására, megőrzésére már a múlt században felhívták a figyelmet többen is. Ipolyi Arnold, a múlt század egyik tudós papja, a Magyar mytológia szerzője erről így ír: "... őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövő." A hazaszeretetre nevelés pedig éppen a szülőföld történetének, az itt élő nép hagyományainak megismerésével, megismertetésével válhat teljessé, maradandóvá. Nem véletlenül írja Hajer István 1844-ben Budán megjelent "Népneveléstan"-ában az alábbiakat: "Ama magasztos érzelem, mely szerint szülő és lakóföldünk becsülete és jóléte iránt buzgó részvéttel vagyunk, hazafiságnak (patriotisinusnak) neveztetik. Már természetünknél fogva vonzódunk atyáink földjéhez, nem is engedjük bántani szülőföldünket, és pedig azért, mivel itt nyertük első nevelésünket, itt töltöttük életünk legvidámabb, legkedvesebb emlékei korszakát, ifjúságunkat; itt nyugszanak mindazoknak csontjai, kiknek emléke nekünk kedves és szívemelő." De hogyan neveljünk a szülőföld szeretetére, ha nem ismerjük annak történetét, az adott település népének hagyományait? Azt hiszem, nem várhatjuk senkitől, hogy csak úgy általánosságban szeresse szülőföldjét. De ha van valamilyen történelmi tény, maradandóvá válik a ragaszkodás. Ebben akarunk segíteni. Könyvünkben közreadjuk azokat a leírásokat, mondákat, verseket, melyek a Bodrogközről,a Bodrogköz községeiről szólnak. Egyetlen egy szemelvényünkben térünk el ettől. Szükségesnek tartottuk a nagyobb tájegységnek, Zemplén vármegyének egy régi földrajzkönyvben, a Hármas kis tükör-ben talált leírását közölni. Tettük ezt azért, mert fel akartuk és fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy a Bodrogköz nem Borsod megyében van - mint ahogyan sokan a fiatalok közül így tudják-, hanem Zemplén megyében. Hogy ennek a vidéknek csak annyi köze van Borsod megyéhez - annak ellenére, hogy a televízió, a rádió riporterei, az újságírók többsége előszeretettel emlegeti a bodrogközi falvakat borsodiként -, hogy 1950-ben amikor Borsod, Abaúj és Zemplén megyéket összevonták, Borsod megye székhelye, Miskolc lett az új megyeszékhely.

Mutass kevesebbet